A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tippek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tippek. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. február 19., szombat

Vissza az alapokhoz 2. Talajművelés

Talajművelés szelíden.

"Nincsenek megunt kérdések.
csak öreg kertészek.
Egy kezdő kertésznek
minden kérdés új"


Mindenki a tavaszt várja, hogy a kertben elkezdhesse a munkát. A kerti munkák a szabadban a talaj előkészítésével kezdődnek. Ősz végén már beszéltünk arról az örök kérdésről, hogy ássunk, vagy ne ássunk. Most vegyük át még egyszer ezt a kérdést.
ha a talajból egy marékkal a kezünkbe veszünk, és azt mikroszkóp alatt megvizsgálnánk, magunk is meglepődnénk, hogy a szabad szemmel is látható élőlényeken kívül mennyi élőlényt tartalmaz.
A termőföld felső rétegét használjuk termesztésre, noha sok növénynek a gyökere akár több méter mélyre is lehatol. Az élőlények is ebben a felső talajszintben élnek, itt végzik" munkájukat". A jó talaj felszíne morzsalékos, laza szerkezetű, tápanyagban gazdag, megfelelő nedvességet és levegőt tartalmaz. Nekünk ezt a réteget kell megőrizni növényeink számára.
Amikor a talaj felső részét különféle módon megmozgatjuk, ezt a felső, élettel teli réteget forgatjuk fel.
ásáskor, pedig egyenesen az alsó talajrétegbe forgatjuk le. Onnan pedig, egy új, kevésbé tartalmas talajréteg kerül a felszínre, ahol újra el kell kezdődni a talajélet kialakulásának. Nekünk a szelíd talajműveléssel az lenne a célunk, hogy a fölső, élettel teli, megfelelően tápanyaggal ellátott talajréteget a növényeink számára megőrizzük.
Ugyanakkor tudomásul kell venni kertünk adottságait is, mivel nem mindenhol egyforma a talaj szerkezete, összetétele, és minősége. Ezt a talajműveléskor figyelembe kell vennünk.
A levegőtlen, kötött talajokba levegőt kell juttatnunk lazítással, így a forgatást el tudjuk kerülni. Erre különböző szerszámok állnak rendelkezésre, amiket akár magunk is el tudunk készíteni.
Ásóvilla: Több egyenes fogból áll, ásásra, lazításra használható.

Kultivátorok: ugyanez a céljuk, csak több, hajlított foguk van.


 Agyarkapa: Egy megfelelően behajlított, éles vashorog, amivel több irányban áthúzgálva a talajt lazíthatjuk.(jobb oldalt látható)


Talajlazító és szellőztető: több egyenes fogból álló szerszám, mely mélyebben megy a talajba, és leszúrás után megdöntve lazítja a talajt.
Közben felmerült az a kérdés is, hogy nagyobb területet hogyan művelhetünk így, hiszen pár száz négyzetméter területet hobbiból senki sem piszkálgat szívesen ásóvillával. Erre is van megoldás.

Motoros kapálógépekhez lehet kapni talajlazító kapatagokat is, melyek lényege, hogy kevésbé ívesek, nem hajlítottak, mint a kapatagok, hanem egyeneshez közeliek. Ezek nem forgatják a talajt. Ha ez nem kapható és van  a géphez kerekünk, akkor lehet vontatható lazítót venni, vagy készíteni. A fentebb látható egyenes lazítókalapján lehet készíteni házilag is, csak nem nyéllel, hanem vontathatóan a gép után kapcsolva.Az jobb, ha a hegye a haladási irány felé meg van döntve. Kör keresztmetszet helyett jobb a lapos acél. élével a menetirány felé.
Gyakorlatilag ez a művelési mód a természeteshez áll közelebb. hiszen ezt a gyűjtögetésből a termelés felé tartó átmenet idején emberősünk is alkalmazta az ásóbotjával. Ezt fejlesztettük a mai viszonyoknak megfelelően.

Aztán a talaj felszínét gereblyével elsimítjuk, majd vagy takarjuk, vagy bevetjük zöldtrágya növénnyel.A lényeg, hogy fedetlenül, beültetés nélkül nem legyen talajfelszínünk főleg termesztési időszakban.
Kötött talajokon vékonyabb rétegű takarást, míg homoktalajokon vastagabb réteget alkalmazhatunk.

A talajművelésről, főleg különféle talajokon, bővebben innen, és innen pedig a környezetkímélő gazdálkodásról tölthetünk le kiváló anyagokat.
( A poszthoz csatolt képek a netről származnak, különböző webboltok kínálatából. Az ásóbot a Mek Néprajzi lexikonából)


A talaj fedéséről ígértem régebbi képeket. A sorok takarása paprikánál, és téli talajtakarás.



 


2011. február 18., péntek

Vissza az alapokhoz 1. Jó és rossz szomszédok, vetésforgó

Avagy mit, hova ültessünk a kertben.

"Nincsenek megunt kérdések.
csak öreg kertészek.
Egy kezdő kertésznek
minden kérdés új"
Azt hiszem, hogy egynémely dolgot nem árt újra átnézni, mert nem lehet őket elégszer hangsúlyozni.
Azt már tavaly megbeszéltük, hogy milyen a vetésforgó és miért van rá szükség. Most, amikor újra eltervezzük a kertünket, nem árt tudni, hogy a tavalyi helyre nem ültethetjük ugyanazokat a növényeket. de az sem mindegy, hogy egymás mellé mik kerülnek. Nagy részüknek más a tápanyag igénye, ugyanakkor némely növények jobban, míg mások rosszabbul fejlődnek egymás társaságában. Tehát be kell tartani a vetésforgó és a növénytársítás bizonyos szabályait is.
(A legtöbb összeállításból hiányzik a paprika. Ennek az lehet az oka, hogy a paprikát ritkán termesztik keverten, más növényekkel. nekem az a tapasztalatom, hogy szegélyként és köztesként a körömvirággal kiválóan lehet termeszteni.) 
(Egy sokkal nagyobb és részletesebb táblázatot is készítettem, ami letölthető)


Jó és rossz szomszédok

Kultúra
Növények:   barátok
Növények:   ellenség
Fokhagyma
  • eper
  • paradicsom
  • burgonya
  • káposzta
  • borsó
  • bab
Sárgarépa
  • fokhagyma
  • mogyoróhagyma
  • saláta
  • hagyma
  • póréhagyma
  • retek
erős szaguk taszítja a sárgarépa legyet
  • Cékla
Káposzta
  • kakukkfű
  • saláta
  • hagyma
  • paradicsom
  • zsálya
  • rozmaring
  • menta
  • zeller
  • uborka
  • burgonya
  • fokhagyma
  • mogyoróhagyma
  • eper
  • póréhagyma
  • retek
  • cikória
Eper
  • fokhagyma
  • hagyma
  • saláta
  • póréhagyma
  • bab
  • káposzta
bab
(bokor)
  • savanyúság
  • saláta
  • retek
  • büdöske
  • burgonya
  • sárgarépa
  • paradicsom
  • zeller
  • káposzta
  • uborka
  • fokhagyma
  • mogyoróhagyma
  • hagyma
  • cékla
bab
(futó)
  • szagosbükköny
vonzzák a beporzó rovarokat
  • fokhagyma
  • mogyoróhagyma
  • hagyma
  • cékla
petrezselyem
  • póréhagyma
  • retek
  • paradicsom
  • spárga
  • káposzta
  • bab
  • borsó
  • zeller
  • saláta
retek
  • paradicsom
  • bab
  • fokhagyma
  • saláta
  • petrezselyem
  • káposzta
saláták
  • mogyoróhagyma
  • fokhagyma
  • hagyma
  • cukorrépa
  • sárgarépa
  • savanyúság
  • retek
  • zeller
  • petrezselyem
paradicsom
  • fokhagyma
  • spárga
  • sárgarépa
  • zeller
  • káposzta
  • bab
  • hagyma
  • petrezselyem
  • póréhagyma
  • retek
  • uborka
  • savanyúság
  • borsó
  • burgonya



A leggyakoribb növénycsaládok a kertben:


Tehát ugyanazon területre következő évben ne csak azt a bizonyos növényt, hanem rokonját se ültessük.
Mik ezek?

Apiaceae- ernyősök
Sárgarépa
Zeller
Turbolya
Petrezselyem
Kapor 
Asteraceae- fészkesek
Saláta
Cikória
Napraforgó
Brassicaceae: Keresztesvirágúak
Káposztafélék
Káposzta fajta
Zsázsa
Fehérrépa
Retek különböző fajtái
Chenopodiaceae- libatopfélék
Cukorrépa
Spenót

Cucurbitaceae: Kabakosok
Uborka
Cukkini
Dinnye
Tökfélék
Fabaceae- pillangós virágúak
Bab, bab futó
zöldborsó
Lencse, szegesborsó
Alliaceae: Hagymafélék:
fokhagyma, snidling, mogyoróhagyma
vöröshagyma, póréhagyma, salottahagyma
Solanaceae- burgonyafélék
Padlizsán
Paradicsom
Paprika
EGYÉB
Lamiaceae: bazsalikom
Valérianacées: macskagyökérfélék
Zéacées: csemegekukorica Luminaceae: zsálya


A vetésforgó elve tehát az, hogy tudjuk, hogy az egymást követő években egyes növényi kultúrák térben hova következzenek. A növények ugyanazon helyen ugyanazokat a tápanyagokat és ásványi anyagokat vonnák ki a talajból, és ez annak az elszegényedéséhez vezetne. Ugyanakkor elszaporodnának a fajspecifikus kórokozók is.
Ez a rotáció biztosítja a kertben az egészséges termesztés egyik feltételét.
Alapja a különféle tápanyagigények kielégítése, így három különbözőképpen trágyázott terület és egy évelőágy kerül kialakításra.


A: első évben alaposan trágyázott, komposztozott terület.
 szerves trágyát igénylő: káposztafélék, burgonyafélék, kabakosok, csemegekukorica, zeller, torma

B: Csak komposztozott terület, előző évben volt alaposan trágyázva.
 tápanyag-igényes, de nem közvetlenül szerves trágyázás után ajánlott (nem tűri vagy nem hálálja meg): gyökérzöldségek (kivéve zeller), hagymafélék, levélzöldségek

C: Két évvel korábban volt trágyázva a terület, és egy éve kapott komposztot
 egyéves pillangós (bab, borsó)

D:
 évelő (rebarbara, spárga, fűszerek, szamóca)


A területek közül a B és C összevonható, ha kicsi a kertünk. Ugyanakkor a vetésforgót jobban kihasználva, elő és utónövényekkel, amik más növénycsaládba tartoznak, mint a főnövény, vagy köztes termesztéssel csökkenthetjük a főnövény talajra gyakorolt hatását.


A vetésforgó szerkesztésének lépései

A.     Növények összetétele (Család, fajta)
B.     Növények aránya (mennyiségi, szomszédsági)
C.     Növények sorrendje
            1. vetésterv növényeinek csoportosítása
            2. szakaszok számának megállapítása
            3. növények beosztása szakaszokba
            4. sorrend megállapítása, összefüggések
            5. vetésforgó változatok összeállítása
            6. vetésforgó változatok bírálata, melyiket alkalmazzuk.
            7. talajfedettség ábrázolása. lehetőleg be nem ültetett talaj ne maradjon.
  1. Vetésforgó megvalósítása
Természetesen ettől a szabálytól eltérő elvek is vannak, mint például a vegyes termesztés. Sokan vallják, hogy a gyakorlatban (köztük én is) a paradicsom például több évig termeszthető ugyanazon a helyen sikerrel.


Tehát ebben a változó, még télinek számító időszakban még van időnk tollat, papírt ragadni és terveket állítani össze. Például itt egy pici területre még régebben készített javaslatom: