2010. május 16., vasárnap

A paradicsom kacsolása

Májusi eső…


.....aranyat ér, tartja a mondás. Az biztos, hogy jó ideje elég gyakran esik. Ahogy elnézem a kertet, itt mifelénk tényleg jót tesz. Eddig a nagy zuhárékat megúsztuk, jég nem volt. De naponta volt eső. Valamennyi gond esetleg a hőmérséklettel lehet, de a fagyosszenteket már megússzuk. 20 fok az utóbbi napok kivételével mindennap megvolt, 13 fok alá meg éjjelre sem süllyedt a hőmérő. Ahogyan véget ér ez az időszak, és bejön a meleg, minden teljes erővel nőni fog.

Lassan a fejes saláták felmagzanak, kivéve, amiket utoljára palántáztam szét. Azok szép fejesek. A többinek viszont nem volt jó az eső, mert a sok víztől összerothadt a tövük. De így is volt elég ennivaló.

Lassan érik a szamóca is, most már azt is kell figyelni. Ha kint marad, akkor a csigák győznek.


Vetettem futó babot is, annak hosszú, zöld termése lesz majd. Bokorbabot még nem vetettem, annak még hűvös az idő.

Jövő hét végére javulás várható, így akkor kiteszem a paprikákat is. Lassan kinövik a poharakat a növényházban. De legalább nem fáznak meg.

A paradicsomok nagy része már kint a szabadban is virágzik. Eső ide, hűvösebb oda, ezeket naponta ellenőrizni kell, nem jelentkezik-e valami betegség, és nem kell-e kitörni a kacsokat.


Na ennél a résznél kicsit több magyarázatra van szükség.

Mi az a kacs?
A paradicsom levélnyelének, és szárának találkozásánál előtörő hajtás, amiből új szár képződik. Ahány ilyen megmarad, annyi száras lesz a növény. A bokor ezáltal sűrű, levegőtlen lesz, a terméseket nem éri annyira a nap, nem járja a levegő, így hamarabb felütheti a fejét valamilyen gombabetegség.
Azért, hogy ez ne következhessen be, a paradicsomot 1, 2, esetleg 3 szárra neveljük, azaz ennyit hagyunk meg.
Ez főleg a folytonnövő, nem determinált fajtákra vonatkozik.

Na itt is álljunk meg!
 Mi az a determinált, féldeterminált, és nem determinált, azaz folytonnövő paradicsom?
Ezt nem is kísérlem leírni, inkább innen kimásolom:

A paradicsom egyéves, lágy szárú növény. A szár kezdetben hengeres, a fejlődés későbbi szakaszában bordázott. A szár milyensége jellegzetes fajta tulajdonság, az egyes fajták között különbségek vannak:


a) a szőrözöttség mértékében és típusában;


b) az antociános elszíneződés erősségében. Ez a teljes vagy részleges hiánytól a túlzottan lila színig terjed. Az előbbi a szik alatti szárra is érvényes, és ebben az esetben a tulajdonságot jelzőgénként használják a hibridmag-előállításban. Az ellenkező jelenség, vagyis az antocián felszaporodása, kedvezőtlen hatások (alacsony hőmérséklet, túlöntözés, levegőtlen talaj) egyik megbízható mutatója;


c) a szár helyzetében, amely lehet elfekvő vagy felálló;


d) az ízközök hosszúságában. A legrövidebb az ún. törpe fajták ízközhosszúsága. Ezt a második kromoszómán elhelyezkedő recesszív gén irányítja, amelynek következtében erős, vastag szárú, jellegzetesen hólyagos levelű növény jön létre. A fejlődés különböző fázisaiban a talajból kisugárzó hőt ez a fajtatípus jobban hasznosítja, ami jobb koraiságot, gyorsabb érést eredményez. A legjobb minőségű palánták a törpékből (pl. Zömök) nevelhetők;


e) a főhajtás lezártságában. E vonatkozásban két típust különböztetünk meg: determinált és folytonos növekedésűt (68. ábra): determinált: a főhajtás csúcsán virágzat képződik, amely lezárja a növekedést. A főhajtás növekedésének ez a természetes lezáródása serkenti az oldalhajtások növekedését, ami jellegzetes bokor típus kialakulását eredményezi.


68. ábra - A paradicsom hajtásrendszerének típusai

A determinált fajták között két nagy – és mindmáig kevéssé ismert – különbség van: 1. a főhajtás növekedése hányadik virágfürttel záródik – 2. két fürt között mennyi a levelek száma.


A tipikus determinált fajta esetében a 6. fürt zárja le a főhajtás növekedését, és két virágfürt között egy levél van. A determinált növekedési típus azonban nem egységes, ezen belül további 3 típus különböztethető meg (FARKAS, BALÁZS, 1985). A gyakorlat által féldetermináltnak nevezett típus hajtásnövekedését a 8. vagy a 9. fürt zárja, a felső oldalhajtásoknak erős a tendenciájuk a főhajtás szerepének átvételére, és két fürt között 2–3 levél található.


Folytonos növekedésű: a főhajtás növekedése korlátlan, 2 virágfürt között rendesen 3, kedvezőtlen környezeti hatásokra esetleg 4–5 levél is képződik. A folyton növő növekedési alkat teszi lehetővé az üvegházban az ún. egész éves kultúrák létesítését (pl. Anglia) és a támrendszeres (pl. „gúlás”) paradicsom termesztését a házikertben.
Ez a kacs.


Kacsozás. Az oldalhajtások rendszeres eltávolításának az a célja, hogy ne vonjanak el tápanyagot a növénytől. Hetenkénti kacsozás esetén növényenként átlagosan 3 oldalhajtást kell letörni. Ebben az esetben nem nőnek 8–10 cm-nél nagyobbra.
Ezt kell kitörni.


A féldeterminált fajták kacsozása abban az esetben okoz gondot, ha különböző erős környezeti hatásokra (túl alacsony hőmérséklet, levénült palánta stb.) a főhajtása a 2–3. fürtnél lezár. Ekkor a legerősebb oldalhajtást kell meghagyni és főhajtásként kezelni. A lezárt főhajtáson – a növekedés egyensúlya végett – csak egy fürt maradjon meg.


A levelezés végrehajtásában szintén a rendszeresség a döntő (kéthetente 3–4 levél). A levelezés akkor kezdhető, ha a növény elérte a 90–100 cm-es magasságot. A leveleket mindig a levelezés időpontjában érő fürtnél két fürttel feljebb szedjük. A művelet után a növényeken 70–80 cm magasan maradjon lombfelület. Fontos, hogy minél kisebb legyen a sebfelület, ehhez a nyelénél megfogott levelet erőteljes, fölfelé rántó mozdulattal kell letörni.


A levelezés hatékonyabbá teszi a növényvédelmet (gyorsabb a felszáradás, ezért kisebb a gombás fertőzések veszélye), és fokozza a koraiságot.


A kisebb lombfelületű determinált fajták levelezésekor óvatosan kell eljárni. A növényeken mindig maradjon 10–12 kifejlett levél. A hajtás fürttel záródása után a levelezést be kell fejezni. Őszi hajtatáskor többnyire csak az alsó, sárguló és a beteg leveleket kell eltávolítani.


A tetejezés a főhajtás visszacsípése, amely a hajtatás befejezését határozza meg. Az utolsó szedés időpontja általában július 10. és 20. között van, ettől negyven napot kell visszaszámolni. Őszi hajtatásban ez az időtartam 50–60 nap. A tetejezés segíti a felső fürtök kötődését és az éréslefutás felgyorsulását. A kacsozást és a levelezést a tetejezést követően is folytatni kell.
(Forrás a fenti linken elérhető: Tankönyvtár: Zöldségtermesztés)

Ebből láthatjuk, hogy a determinált, azaz bokor paradicsomokat nem kell kacsolni. A folytonnövőket
Lehetőleg 5 cm- nél ne legyen a kacs hosszabb, így nem terheli meg a növényt annyira. De ehhez rendszeresen kell nézni őket. Így egészségesebb növényeik, és szebb termésünk fog lenni.

12 megjegyzés:

  1. Most én hülyültem meg vénségemre, vagy ez a szamóca néz ki úgy, mint ha eper lenne??? Vagy csak a méretaránnyal van gondom?

    VálaszTörlés
  2. Nem a szamóca a földieper? :)
    Bálint gazda így ír róla:
    "Hadd kezdjem mindjárt a nevével. Ezt a gyümölcsöt a kertészszakma dolgozói hivatalosan szamócának nevezik - függetlenül attól, hogy erdőben vagy kertben terem, és nem téve különbséget az apró (lásd: eperajak) és a termetes gyümölcs között.
    Igen ám, de ezt a kifejezést a közvélemény - minden botanikai indokoltsága ellenére nem hajlandó elfogadni, és a piacon változatlanul eper néven árulják ezt a finom, ízes, illatos gyümölcsöt."
    http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/junius/szamoca.html

    VálaszTörlés
  3. Hmm... szamócát igaz közelebbről nem láttam, de nagyon apró termései vannak... ezek szerint az eper valójában szamóca... érdekes... akkor olyan nekünk is van :D
    Köszönet a felvilágosításért, google-ben is csak epret látok ha szamócát keresek :)

    VálaszTörlés
  4. Kedves InLandir!
    Jó a cikk, köszönöm.
    Egy kérdésem lenne vele kapcsolatban: Írod, hogy "A determinált fajták kacsozása abban az esetben okoz gondot, ha..."

    A végén meg írod, hogy "Ebből láthatjuk, hogy a determinált, azaz bokor paradicsomokat nem kell kacsolni."

    A kérdésem egyszerű: akkor kell-e kocsolni a determinált fajtákat, vagy nem? Vagy csak abban az esetben amikor lezár a főhajtás?

    Köszönöm a segítséget előre is!

    Üdv, Laci

    VálaszTörlés
  5. Szia Laci! Köszönöm az észrevételt.
    Javítottam.
    Helyesen: A FÉLdeterminált fajták kacsozása abban az esetben....
    Üdv: IL

    VálaszTörlés
  6. Ha nem törtél ki egy kacsot és új szál nő, akkor mi van?
    A mellékszál, az egy levélnyélből korábban ki nem tört kacs, ami újabb szárt képez. Ezért kell figyelni a kacsolásra rendszeresen, mert amit nem törünk ki, abból szár lesz. De ez nem baj, hiszen nem fontos egy szálra nevelni, hanem lehet két, esetleg háromra is. Minden szárat ugyanúgy kell kacsolni, mint eddig. A kacsok csak a levélnyelek tövében nőnek, és ha kitöröd ellenőrizni kell, mert képes újra kihajtani. Sőt, a tő is nevel a föld színén újabb szálat. Amúgy nem kell megijedni, mert kb 10 cm hosszig gond nélkül kitörhetők.
    A meghagyott szárakat kötözd karóhoz, vagy, ha zsinórozod, akkor külön szálon.
    Az, hogy egy nap alatt, főleg eső után akár 10 cm-t is nőnek, az természetes.

    VálaszTörlés
  7. "Azért, hogy ez ne következhessen be, a paradicsomot 1, 2, esetleg 3 szárra neveljük, azaz ennyit hagyunk meg.
    Ez főleg a folytonnövő, nem determinált fajtákra vonatkozik. "
    Tehát nem minden kacsot kell kitörni??Pl. a folyton növő lugas paradicsom esetében is kell , 1,2 , 3 kacsot (szárat) hagynunk?

    VálaszTörlés
  8. "Tehát nem minden kacsot kell kitörni??Pl. a folyton növő lugas paradicsom esetében is kell , 1,2 , 3 kacsot (szárat) hagynunk?"
    Nem kell hagyni. Csak, ha nem volt idő kitörni mindet, vagy már túl nagy, mert nem vettük észre, nincs baj, ha rajta marad. De ezeket is folyamatosan kacsolni kell.
    Vannak olyan termelők, akik direkt 2, vagy 3 szálasra nevelnek egy tövet.
    Azt akartam vele jelezni, hogy kiskertben nincs ebből akkora gond,főleg, ha szellősebben van ültetve. Nálam nyár végére, akárhogy figyelem, vannak olyan tövek, melyeken 5-6 szál is kialakul.

    VálaszTörlés
  9. Kedves InLandír !Köszönöm szépen válaszát !

    VálaszTörlés
  10. Jó hogy beleolvastam a kommentekbe, én is erre voltam kíváncsi.

    Még az érdekelne, ha meghagyjuk a hónaljhajtást az előbb beszélt több főszál meghagyása miatt, akkor a mellette lévő levelet, előnyös eltávolítani?
    Tehát megcseréljük a kacsozás menetét és nem a kacsot törjük ki, hanem a levelet. Ezzel is tápanyagot koncentrálunk... mennyire előnyös, vagy jó ez?

    VálaszTörlés
  11. Sziasztok!
    Én még kezdő vagyok. Fürtös koktélparadicsomot nevelek balkonládában az erkélyen. Jól érzik magukat, virágoznak is, de! Most megálltak a növésben és tőből kezdtek hajtani, de nagyon. Levelek, virágok is vegyesen. Most mit csináljak? Hagyjam meg ezeket, vagy vágjam le? Köszönöm!

    VálaszTörlés
  12. ...hát,az van kedveskéim,hogy én,ilyen későn érő vagyok,úgy hogy most,innét 2015 június 08 -án,az időutazást lehetőségét kihasználva szeretnélek benneteket felhomályosítani az eper és a szamóca problémát illetően...van,ugye,az egészen apró szemű,réten,kaszálókon,erdő szélekben termő eper,na,aztán van ám még a hegyes oldalakban,csemetésekben,amelyek még nem magasabbak 50 cm-nél,nos tán még az erdő széleken is terem a csattogó eper...ez a csattogó azért csattogó,mert amikor az előbbi epertől jóval nagyobb,szinte duplája nagyságú szemeket leszakítod,akkor ez a leszakítás ad egy olyan hangot mintha egyet csettintenél...ugye a kerti meg szamóca,a fái,ami lehet lilás piros illetve sárgás fehér,nos az pedig a fái eper...ugye milyen sok tudás kell ennyi ismerethez ?...nnna,hát ez vagyok én...szép napot !!!....

    VálaszTörlés