A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zöldborsó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zöldborsó. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. május 6., csütörtök

Május eleje a kertben

Május eleje a kertben.



Zsálya és kamilla

Számomra nincs semmi, ami annyira jellemezné a kettősséget, mint a kert. Mindig állandó, és mindig változik.

Állandó abban, hogy mindig azt nyújtja számomra, amit várok tőle. A nyugalmat, a lelket és szemet tápláló szépséget, no meg a fizikai kikapcsolódást, a test felfrissülését. Ugyanakkor állandóan változik. Nincs a napnak sem olyan időszaka, amikor nem változik benne valami. Kibújt egy kis növénykezdemény, kinyílt egy virág, megjelent az első termés valamin, a kert élőlényei végzik szokásos munkájukat. Követi a hónapok, évszakok változását.

Nem lehet megunni.


Tegnapra nagy örömömre az üvegházban kivirágzott a paradicsom. Ez korai, Marmand fajta.


De láthatók bimbókezdemények a paprikákon is. Az üvegházban a retkek lassan felmagzanak, de lehet, hogy néhányat meghagyok magnak. A talaj felszínére szórtam bazsalikom magokat is. Ezeket nem kell takarni, mert a bazsalikom fényben csírázik. Csak nedvesen kell tartani a vetést. Kell a paradicsomok mellé majd. (védeni, de enni is)


Az éjjeli csendes eső felfrissítette a növényeket, átáztatta a talajt.


A borsó is virágzik, néhány hét, és jöhet az első tavaszi zöldborsó leves. Ez korai Rajnai törpe.


Az ősszel eldugdosott zöldhagymának szép, nagyon hosszan világos szára van. Szerintem ez azért van, mert ősszel elvetett salátával van vegyesen. A saláta árnyékolta a szár egy részét, így világos maradt. Van közte kamilla is. Ebben a társításban nyoma sincs hagymalégy és peronoszpóra kártételének.

A vas karón a palack vakond riasztó. Az oldalt szárnyszerűen kivágott palackot a szél forgatja. A vas a hangot levezeti a földbe, ami vakond tájékozódását zavarja.

Az esőtől a nem takart területeken kinőttek a gyomok is, ezeket ki kell majd szednem. De annyit várok vele, hogy felszáradjon, mert most minden kastos, vizes. De ez az eső most jókor jött.


Most a várakozásban megyek enni. Túró, zöldhagyma, retek, puha kenyér lesz a tányéron.

Majd találkozunk!:)

2010. április 10., szombat

Tavaszi munkák a kertben.

Lassan egyre több munka adódik a kertben, ahogy javul, és melegszik az idő. Most már nem csak a palántaneveléssel kell törődni, hanem a szabadföldi növényekkel is.

Jobbra borsó, zöldségfélék, mögötte a zöldhagyma salátával, és egy üres ágy. Balra fönn borsó, az út mellett fokhagyma.

A palánták már több, mint egy hete éjjel is kint alszanak az üvegházban.  Igaz, hogy sokszor éjjelre 6-8 fokig lehül a levegő (ilyenkor egy kis fóliával még letakarom őket), de már megszokták . Ezek közül azokat a paprikákat, melyeket januárban vetettem el, ki is ültettem az állandó helyükre.
Ezek:

Az út két oldalán hagyma, retkek, saláta. A palánták a földben. Balra a ládákban kötöző és metélőhagymapalántának.
Ezenkívül még két tő Marmande paradicsom lesz az üvegházban. Többet nem akarok, mert régebben nem győztük enni bentről is, korainak 2 tő elég, aztán majd teremnek a kintiek eleget.

Palánták  az üvegházban. Ezek szabadba mennek majd.

Ezeket a kicsiket tűzdeltem utoljára. Még épületben vannak, de szépen fejlődnek.

Majd később 2 tő Bernadett saláta uborka lesz még az üvegházban. Ezt még két napja vetettem el. Nem kapkodom el, mert az uborka melegigényes. Később, meg vízigényes. Ha termőre fordul, tövenként megkívánja a napi  egy vödör vizet. Különben nem lesz a termésnek elég nedvtartalma, taplós lesz. Na meg nem is terem rendesen. De ugyanígy öntözöm majd a szabadföldieket, de azok még ráérnek.
Az üvegházban szépen fejlődik a retek, lassan fejesedik a saláta.

Szabadból már lehet enni az áttelelt zöldhagymát. A zöldborsóból mindkét fajta szépen kikelt. A korai Rajnai törpe az kifejtő borsó, míg a Maxigolt későbbi, velőborsó. A borító fóliákat levettem róla, hogy rendesen érje az eső.
Sorol a sárgarépa, petrezselyem, és a magról vetett hagyma.

Jól látszik a zöldségféléket elválasztó hagyma. Előtérben egy vakondrisztó. A palackot a szél forgatja, a hangot a vas leviszi a földbe, és a kis ásóművész nem tulságosan szereti ezt.


A Rajnai törpe zöldborsó. ez alacsony, korai fajta.
Átraktam a komposztot. A mögötte lévő olasznád tavalyi hajtásait levágtam.

Így néz ki. Most hiretelen nem találtam saját képet, így innen kölcsönöztem.

Én ezt használom sok növényhez karónak. két három évig bírják. Vastagság szerint sorba rakom, a vastagabbakból 1,5- 2 méteres, a vékonyabbakból rövidebb karókat vágok. A legvékonyabbakból sorjelzők lesznek.

Szétválogattam vastagság szerint. A legvége nem elég kemény, azt ki kell dobni.

Földarabolva. Egy darabig elég lesz. Mögötte a komposzt.

A bogyósok tövéről ki kellett szedni a kinőtt tarackot. Majd a tövekre komposztot tettem, és erre fakérget.
A tarackkal állandó harcban vagyunk, a legváratatlanabb helyeken nő ki. A zöldségesben nem akarok gyomírtózni, így kézzel vagdossuk, szedjük, takarjuk. Más helyeken, ahol nincs haszonnövény glifozát alapú gyomírtóval lehet hatékonyan írtani. ilyen a Glialka. Ez csak levélen keresztül hat. A klorofilt roncsolja, ezáltal pusztul el a növény. Emberre, állatra nem veszélyes.
Lehet palántázni a káposztaféléket, de azokkal ebben az évben nem tulságosan foglalkozom. Karalábét vetettem, legfeljebb pár tő kelkáposzta, és karfiol lesz majd.
Közben egyre több a szín, virágzanak a gyümölcsfák, színesednek a virágok. Csak sétálni, nézegetni is öröm, nem csak dolgozni.



2010. március 21., vasárnap

Végre Tavasz van!

Megjött a várva-várt jóidő, ami mindenkit kicsalt a kertbe.
Már pénteken vizsgáltam a földet, mennyire lehet megművelni. A sok tavaszi csapadék eléggé megnyomta, teteje kicserepesedett, alatta pedig eléggé nedves volt. még régebben készítettem egy speciális szerszámot, amellyel a talajt forgatás nélkül lehet lazítani. 10-es rúdacélból karom szeerűen hajlítottam egy háromágú talajlazítót. Most ezzel kapírgáltam meg a földet, és magam is meglepődtem, hogy eléggé omlós laza szerkezetű volt. Így semmi akadálya nem volt a szombati bevetésnek.

Jobbra lent az a bizonyos "kaparó".
Szombaton előszedtem a többi szerszámot is. Egy nehezebb gereblyét az elegyengetéshez, a sorhúzót a sorok kijelöléséhez, és a vetőárok kihúzásához. Nálam az alapsortáv a 20 cm. Ez határoz meg mindent. Egy nagyobb, háromszögkapát az árok mélyítéséhez, behúzásához, egy kiskapát az esetleges lazításhoz. Egy kis, könnyű gereblyét a magtakaráshoz, meg a hengert a talaj tömörítéséhez. Na meg egy lapátot és seprűt az út letakarításához:)

Először a zöldborsó került sorra.
Én két fajtát vetettem. A Rajnai törpe a korai fajta. Ez apróbb szemű és hüvejű, de korai és alacsony bokrú. Ezt a kelés gyorsítására alagútfóliával fedtem. A másik kései, nagyszemű Maxigolt nevű borsó. Egyszerre vetettem el, mert a kései borsó úgyis hosszabb tenyészidejű. A magokat elősző este langyos vízben beáztattam, így már megduzzadva kerülnek a talajba. Ezzel akár egy hetet is lehet nyerni. Főleg homoktalajon, ahol kevesebb a nedvesség. Az alap sortávolság itt is 20 cm, később a bokrok tartják egymást. A magasnövésűnek később lehet, hogy húzok ki drótot. A sorhúzóval kihúzott árkokat kapával mélyítem, mert a borsót mélyebbre kell vetni. Laza homoktalajokon 5-8 cm, kötött talajon 5 cm-nél ne legyen mélyebben. A takarás utánitt is fontos a vetés tömörítése. Ne legyen a talaj a mag körül laza. Ahol galambveszély van, ott lehet kelésig fályolfóliával takarni. De a lemetszett ágaknak az ágyásra helyezése is csökkenti a kárt.
Ezután jött a répa, petrezselyem , vöröshagyma.
Szintén 20 cm-esek a sorok. Itt érvényesül a vegyes telepítés. A sorok az ágyásban keresztben vannak. Dughagymával kezdem, majd három fajta répa kerül elvetésre. Egy korai, Nápolyi nevű,  Nanti, majd Rekord eltartásra. A fajtákat két sor dughagyma választja el. Petrezselyemből félhosszút vetettem, saját magból. Az ágyást két sor pasztinák zárta. A sorokba ritkásan kaport vetettem, mert segíti a magok csírázását, majd kikelve védi is őket. A sorok két végére is sorjelzőnek hagymát dugtam. Lehet  közéjük retket is szórni. Itt talán mégfontosabb a talaj tömörítése. Homokon figyelni kell, hogy a talaj ne száradjon ki.
Vetettem még egy sor korai céklát is. Eléggé sűrűn, mert mi az apró, bébicéklákat szeretjük. A mag szintén saját. Minden évben hagyok egy nagyobb gumót, elültetve ősszel, fedve, ez tavasszal kihajtás után már magszárba megy. Ennyi mag bőven elég, főleg, hogy 3-4 évig is csíraképes a mag.
Talajba kerül még a tavaszi fokhagyma is. A fejeket gerezdekre szét kell szedni, ha sok alapanyag van, inkább a külső gerezdeket dugjuk el, egymástól 10 cm távolságra, úgy, hogy a csúcsos része legyen felfele. A zöldhagymának pedig az a része legyen lefele, amelyiken a kis gyökérek látszódnak. (ennek is a csúcsa felfelé)
Magról vethető a vöröshagyma is. Ha sűrűn vetjük, akkor apró, dughagymák lesznek. Ha ritkábban, akkor főzőhagyma lesz. Úgyis lehet ritkítani, hogy a sűrűjét egyszerűen kiesszük közüle. A répát sem szoktam ritkán vetni. A sűrű vetésből biztosan kikel annyi, amennyi kell. A ritkítás meg úgy történik, hogy már ceruza vastagságtól kiesszük közüle a felesleget.
Egy szélső sorba mindíg vetek egy "saját" magkeveréket, amiben több növény összekevert magja van, és ezek szépen megférnek egymással, fertőzésmentes növények fejlődnek. ez a keverék a következőkből áll: hónaposretek, jégcsapretek, karalábé, kerekrépa, körömvirág, kapor, mézontófű, levélpetrezselyem, büdöske.
Örülök, hogy amit akartam, sikerült elvetni. Ráadásul, megint esőt jósolnak, de ez most nem is baj. Az üvegházban kel a retek, nő a saláta. A fákat még ma lepermetezem Bordóilével és mészkénlével, aztán várjuk a következő munkákat.