Március, a javából.

Ezen a héten a tavasz sok arcát megmutatta.

Volt gyönyörű napsütés, borult, felhős idő, erős szél, eső, majd újra ezek váltakoztak. Ma délelőtt napsütés, most újra borul.

A héten amikor jó meleg volt, kivittem a palántákat a növényházba. ott harminc fok fölött volt a hőmérséklet nappal, így ki kellett nyitni az ajtókat. Éjjelre 13 fokra hült le a levegő. A lakásban már hűvös volt a palántáknak. Két paradicsom kidőlt a hideg földben. Friss földet tettem a tövére, még megvannak. Péntek este meg újra beköltöztettem a házba őket, mert lehülés jött. A zellereket és fűszerpaprikákat kint hagytam. A bazsalikomok is szépek. A hajtások végét már csipkedjük főzni, így legalább még bokrosodnak is. lassan lehet újabb csapatot vetni.

Paprikák, paradicsomok a lakásban. Jobbra, alul a bazsalikom.

A csoportos vetés tálcájából kiültettem a növényeket. Lett egy sor pasztinák, ezek szabadba kerültek, a répák az üvegházba. A sárgarépa Párizsi vásár (Budapesti Kertimag Delikát sorozata) nevű, apró, kerek, mint egy retek.

Felül a növényházi, alul a saláta palánták.

A hagymák között az ősszel elszórt saláták közül egy adagot felszedtem, és sorba palántáztam őket.
A salátát palántázáskor nem szabad mélyen ültetni. Szinte billegjen, mert nem fejesedik, ha mélyen ültetjük. Melegben ültessük, hogy locsolás után fel tudjon száradni. Lehetőleg a levelét ne érje víz.
A saláta elé vetettem egy sor hónapos retket, közé karalábé és tépősaláta (Lollo Rosso) magját kevertem. A saláta védi majd a retket, karalábét a földibolha ellen. De arra is figyelni kell, hogy a retkek talaja mindíg nedves legyen. A földibolha a nedvességet sem szereti. A retket amúgyis öntözni kell rendszeresen, kis adagokkal. A ritka, nagy adag víztől felreped. A trágyás földet sem bírja.

Az üres sorokba körömvirág magot szórtam, ami jó lesz rovarcsalogatónak, a virágja teának, krémnek. Ahol útban van, meg zöldtrágya lesz. Vetettem kaprot is, csak úgy egyszerűen szórva a magját. Jó lesz védőnövénynek is. Egy ágyás végébe pedig metélőpetrezselymet vetettem. Zöldnek jobban szeretjük a normál levelű fajtát, nem pedig a mohafodrozatút. De nem a mohafodrozatút, hanem a simát. A gyökérpetrezselyem zöldje is felhasználható.

A virágos kertben pedig teljes pompályukban virítanak a hagymás virágok. A krókuszok sajnos szinte két nap alatt elnyitottak. A szél elfektette őket.

 A kertbe megjött a visszajáró gólya is, csak nem volt kéznél a gépem. De a fácánokat elkaptam. :) Érdekes, bent, lakott területen, házak között így megvannak már évek óta.

Hogyan alakítsuk ki a veteményes kertet!

Így az év elején el kell terveznünk, hogyan alakítsuk ki a kertünket. Aki most kezdi, annak néhány tanács.


1. Mérjük fel, hogy a területünk milyen fekvésű! Legjobb a déli fekvés, így körbe járja a nap. A napfényre szinte minden növénynek nagy szüksége van.

2. Fontos a víz kérdése! Annak ismeretében tervezzük meg a termesztendő növényeket, hogy mennyire tudjuk biztosítani a vízellátást. Van-e lehetőség öntözésre. Azonban az sem jó, ha túl sok a víz. Ha fennáll a gyakori vízborítás veszélye (árvíz, belvíz), akkor alakítsuk ki az elvezetést, vagy gondoljuk át a termesztést.

3. Fontos tudni, milyen a talajunk! A homoktalajok hamar melegednek fel, könnyű művelni, azonban nem tartják a vizet, gyakran, nagy adagokkal kell öntözni. Az agyag talajok nehezen melegednek fel, nagyon tartják a vizet, nehezen művelhetők. Legjobb a kettő közötti vályogtalaj. A legegyszerűbb talajpróba, amikor egy kissé nedves, fél marék földet a kezünkben összenyomunk. Ha az elengedés után kipereg, homokos, ha gombóc marad, akkor agyag. De természetesen mindet lehet javítani.

4. Ne legyünk a kert rabszolgái! Csak az a munka öröm, amit szívesen végzünk. Akkora kertet alakítsunk ki, amekkorát meg tudunk művelni kényelmesen. Ez a ráfordítható időnktől, esetleges egészségi állapotunktól, netán anyagi lehetőségünktől is függ. Ha még nem történt meg, tervezzük el, hogy milyen ágyásokat alakítunk ki. Ha módunkban van, majd készítsünk burkolt utakat, hogy rossz időben is tudjunk közlekedni. Ha erre nincs lehetőség, akkor az utakon ne ássuk fel a füvet, vagy ha már fel van, majd tavasszal vessük be fűmaggal. Ezeket az utakat később szépen lehet nyírni fűnyíróval.

5. Listázzunk!.Ami már minden évben elvégezhető: egy lista készítése a termesztendő növényekről. Itt el lehet tervezni, mi lesz korai növény, mi lesz az elő, fő és utó növény. Mit, milyen ágyásokba termesztünk, és milyen növény mellé, mi kerüljön. Nézzünk utána milyenek a növények termesztésének feltételei. Mit hogyan, és mikor kell szaporítani.

6. Készítsünk fajtajegyzéket! Összeállítjuk a termesztendő növények fajtajegyzékét, az igényeink szerint. Korai növénynek ne vessünk egy közép, vagy netán hosszú tenyészidejű fajtát. Írjunk listát, és ennek megfelelően keressünk a boltokban.

7. Készítsünk tervet a kertről! Ez lehet egy egyszerű kockás papír, szépen rajzolt kartonlap, vagy akár számítógépes terv is. Így bejelölhetjük, hova, mit vetetünk, felírhatjuk a fajta nevet, mennyiséget, a vetés idejét.

Én számítógéppel készítem, mint itt is látható , így évről-évre használható az alaprajz.

8. Innen kezdve kezdődhet a megvalósítás, a palántanevelés, és a jó idő várása. Ahogyan érzi a kertész a tavasz közeledtét, annál izgatottabb lesz. De most, amikor csak hó van kint, még csak a tervek készítése folyik. Míg kint a kertben a tavaly elszóródott magok melegről, és napfényről álmodnak.