A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tervek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tervek. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. január 25., vasárnap

Kertkezdet 2015-ben


Üdvözlök minden régi és új látogatót az új kertészkedési szezon kezdetén.
Köszönök minden kedves levelet, melyben érdeklődtetek a hogylétem felől, mivel jelentkezéseim tavaly igen kis mennyiségben történtek. Jól vagyok én is és a kert is, csak az írások maradtak el. Ebben az évben igyekszem többet jelentkezni.

A tavalyi év általában sikeres volt, minden megtermett, amire szükségünk volt. Ami zavaró volt, az a sok pocok. A sárgarépa teljes sorait, és a céklákat kiették. A csicsókát, retket, petrezselymet viszont nem szerették. A nyári retkek egy részét nem szedtem fel, így felmagzottak. A magokat leszedtem, és a maradék szárakat fűnyíróval levágtam. A bennmaradt magok kikeltek, és a csapadékos ősznek köszönhetően még decemberben is méretes retkeket tudtunk enni.
Jó volt a póréhagyma is, még fagyottan is használható volt. Krumplival viszont nem fogok foglalkozni. Ilyen kis mennyiségben nemérdemes vele kínlódni.

Most januárban pedig kezdődhet a tervezgetés is. Már többen érdeklődtek különböző fajták iránt, így nézzük át, hogy én mit tervezek ebben az évben.
A legfontosabb, hogy problémára mindig számítani lehet. Nincs kertészeti szezon kihívások nélkül, még azok számára is, akik hosszú ideje kertészkednek. Ha valamiben segítségre van szükség, remélem a korábbi írásokban itt is válaszokat, megoldásokat találtok. Keressetek a régi cikkekben, vagy írjatok kérdéseket közvetlenül. Ha tudok én, vagy valamelyik másik olvasó remélhetően tud megoldást.

Január vége felé már a legtöbbünknek viszket a keze, és legszívesebben földet készítene, és magokat vetne bele. Azt azonban nem árt figyelembe venni, hogy minden növénynek megvannak az igényei . Ezek a talaj, hőmérséklet, fény, víz. na meg a fajták sajátosságai. Nem mindegy, hogy a növény fajtatulajdonsága milyen. Vannak korai, középérésű és kései növények. Hajtatásban és szabad földben termeszthető. palántázással, vagy helybevetéssel szaporítható. Ezért fontos, hogy tudjuk annak a növénynek a tulajdonságait, amit vetni akarunk, és tudjuk azt, hogy mire van szükségünk. Ha ezt jól tudjuk összeegyeztetni, akkor nem fogunk csalódni.

Ízelítő korábbi írásokból:
Végül a palántanevelésről, ha már valaki nagyon türelmetlen.

Én is el fogom készíteni az idei vetési tervet, a fajtajegyzéket és meg fogom mutatni. Mindenkinek ajánlom, hogy előbb készítsen terveket, így elkerülhető a felelsleges magok megvásárlása. Előtte még nézzük át, milyen magunk maradt ki az előző években. Sok mag több évig is használható.
Csíraképességről egy lista:
Csíraképesség megőrzésének ideje, a vizsgálat idejét a zacskókon fel szokták tüntetni, innen lehet az éveket számolni.

Káposztafélék: 3-4

Zeller:2-3

paradicsom: 2-4

Paprika: 2-4

Kabakosok: 5-8

Kapor: 2-3

Jégsaláta: 3

Fejes saláta: 3

Cékla: 4-5

Petrezselyem, répa: 2-3

Hagymafélék: 1-2, de a tapasztalat szerint ezekből minden évben új mag kell.

Borsó, bab 2-3 év

Így egy zacskó mag több évig is felhasználható. Mindenki nézze át a készletét, a pótlásról pedig még nem maradt le senki. 

Remélem nemsoká újra találkozunk.

2014. január 16., csütörtök

Új kert lépésről-lépésre 01

Új év - új kert


Általában az ember egy reggel nem arra ébred, hogy márpedig én egy kertet csinálok. Bár lehetnek kivételek. Ez legtöbbünknél régebb óta motoszkáló gondolat. Sokszor visszanyúlik a kezdete a gyermekkorban, amikor szülők, nagyszülők kertjében teltek a boldog gyermekévek. Aztán később egyre jobban formálódtak az elképzelések:
Akkora kertem, lesz, hogy a saját szomszédom is én leszek. Mindent meg fogok termelni, amire szükségünk van. Aztán a vágyak és a realitások küzdelme folytán kialakul egy valami, ami még most csak egy darabka föld, lehet hogy nincs rajta semmi, de az érzés elmondhatatlan: A MI KERTÜNK!
Lázasan kergetőznek a gondolatok, hogy hol, milyen zöldségek fognak termeni, milyen bokrok, fák ontják az ízletes gyümölcsöket, milyen virágok fognak pompázni. A gondolatból lassan valóság lesz. De hogyan?

Néhány gondolat a kezdéshez:

1. Ismerjük meg a kertünket (fekvés, talaj, szélviszonyok, fény-árnyék)

Fontos a kert fekvése. Tudnunk kell a fő irányokat, hogy merről kel a nap, és merre van észak, ahonnan hidegebb várható. A sorokatm főleg magasabb növényeknél legjobb É-D irányban telepíteni, mert ebben az esetben a nap körbejárja. Merről szokott fújni legtöbbször a szél. Abban az irányba valami szélfogó bokrot kell ültetni, mert gyakorta megdönti a kényesebb, gyengébb szárú növényeket.
nagyon nem mindegy milyen a talajunk. Na, nem mindenféle tudományos értékekre gondolok, hanem arra, miből van. A homokot könnyű művelni, hamar melegszik, de kevésbé tartalmaz tápanyagot, nem tartja a nedvességet és sokat kell öntözni. Az agyagos föld pont az ellentéte. Nehéz művelni, hideg, tömörödik, a legkisebb víztől sáros, ha kiszárad, mint a beton.


2. Mérjük fel a lehetőségeinket. ( víz, eszközök, tárolás, egészség, szabadidő, anyagiak)

A munkákat alapvetően meghatározzák a lehetőségeink. Mennyi időnk van kerti munkára. Napi, heti ráfordítható idő.Általában itt az is meghatározó, hogy ott lakunk, ahol a kert van, vagy a település más helyén, esetleg még utazni is kell. Senki nem szeret kényszerből dolgozni. Ennek megfelelően határozzuk meg a kert méretét. Ha a terület nagyobb, mint amire időnk van, akkor nem kell az egészet megművelni. 
Aztán meghatározó a korunk, egészségünk is. Idősebb korban, hiába tagadja valaki, nem úgy tud dolgozni, mint fiatalon.
Az sem mindegy, hogy mivel tudunk locsolni. Van, és ha van, milyen a kút? Vagy vizet kell gyüjteni? Nem mindegy. Ez a vízigényes növények termesztését is korlátozhatja. Aztán a terméssel mit kezdjünk. Egy hét után az összes rokon, szomszéd menekülni fog, ha salátával a kézben meglát közeledni. Hogyan tudunk tárolni? 
Itt írtam arról, hogy kb. mennyi terület elég egy 4 fős  családnak. És van itt terv is. (ebben elég részletesen írok a vetésforgóról is)


40 nm, nem is kicsi.



3. Gondoljuk át az igényeinket (Mit akarunk termelni, mire van szükségünk.)

Ha ezeket átgondoltuk, akkor már valami körvonalazódik. Nem kell felsorolni és termeszteni minden hallomásból ismert növényt. Bár nagyrészünk átesik ezen, mert az ember, így a kertész kíváncsi. Aztán egy idő után kialakulnak a bevált fajták.



4. Egyeztessük az elképzeléseket a realitásokkal.

Most már tudjuk mit akarunk, és tudjuk, hogy mik a lehetőségeink, ha csak nagyjából egyeznek, az már jó eredmény. Így valószínű, hogy nem fogjuk hamar feladni.

5. Tervezzünk.

Papír, ceruza elő, rajzoljunk, számoljunk, írjunk fajtákat, mennyiséget! Fontos, hogy legyen valami elképzelésünk.


A régi kert rajza. Ez sem volt több 100 nm-nél

Várom a kérdéseket, ki, miről szertne olvasni. A régebbi bejegyzésekben sok mindenről írtam, de tudom, sokan nem szeretnek keresgélni. Így, közösen el tudjuk indítani az évet.

Mindenkinek jó kertészkedést kívánok.

2011. december 3., szombat

Ősz vége a kertben.


Itt volt az ősz.


Lassan a küszöbön van a tél, és egyre többet tapasztalhatjuk, hogy követeli a helyet magának. Faggyal, zúzmarával szórja be  a kertet. Vége az ősznek.
Az őszről nem sokat írtam, ilyenkor csak a betakarítás, és a téli felkészülés munkái zajlottak. Nem volt mit írnom.
A terméseket leszedtük, magokat eltettük  a jövő évre. A komposztra való növényi részeket odavittem, a talajt elegyengettem.
A kevés őszi csapadék miatt nem sikerült túl jól az őszi fokhagyma dugdosás. Nem hajtottak ki a tél beállta előtt, így nem tudom milyen lesz tavaszra. Ugyanígy jártam az ősszel eldugdosott zöldhagymával is, de az tavasszal hamar ki fog hajtani, és így is hamarabb lesz korai zöldhagyma. Erre a célra 2-3 cm átmérőjű vöröshagymákat dugdostam el.
Most azon gondolkodom, hogy a zöldborsót ne vessem-e el a tél alá? 

Előnyei: A talaj most megfelelő állapotú, lehet, hogy tavasszal sokáig nem lehet rámenni  a földre, nem lesz művelhető, megnyomja a tél. A korai hőmérséklettel a magok hamar kikelnek, korai lesz az érés, korán lekerül a területről, ami másra lesz hasznosítható. A borsó hidegtűrő. Már alacsony hőmérsékleten is kicsírázik, és kikelve -7 fokot is kibír, ha eléggé erősek a hajtásai.  

Hátrányok.: Ha januárban meleg lesz kikelhet, majd a februári fagyok miatt kipusztulhat.  De egy zacskó mag árát nem nagy veszteség kockáztatni. A Rajnai törpét vetem erre a  célra, ami korai, és fagytűrő, ugyanakkor kevés helyet igényel, nem nő magasra..
Ugyan ilyen módon vetek egy sor petrezselymet is.




A tél folyamán van idő rendszerezni a meglévő magjainkat, és összeírni a beszerezendőket. Készítsünk tervet a jövő évre. Vegyük figyelembe az ez évi tapasztalatokat, miből mennyi termett, és mennyiben felelt meg a szükségleteinknek. Ennek alapján tervezzük meg a jövő évet.

Amíg nem állnak be a hidegek hordjuk szét a földön a komposztot és ásóvillával forgassuk bele a talajba. Ha kevés mennyiség áll rendelkezésünkre, akkor elég a jövő évre tervezett sorok helyére beforgatni. Ha van elég takarónak alkalmas szalmánk, szénánk, akkor takarhatjuk télre a tlajt, vagy legalább azt a részt, amibe korán akarunk vetni. Ilyen takart területen morzsalékosabb lesz a talaj, kisebb a hónyomás veszélye.
A talajtakarásról korábban itt írtam.
Az ásás kérdését pedig itt elemeztem. Elméletileg természetesen művelt kertben nem szükséges ásni, de ez nagymértékben függ a talajunktól. Kötött talajt mindenképpen érdemes lazítani, de nem kell megforgatni, csak lazítani.


Aztán már nem sok dolgunk akad. Nyugodta pihenhetünk, tervezhetünk. A kertbe pedig csak a jó levegő miatt sétálunk ki, no, meg a szép téli táj látványa miatt. Feltéve, ha sokszor lesz szép a tél.

2011. február 18., péntek

Vissza az alapokhoz 1. Jó és rossz szomszédok, vetésforgó

Avagy mit, hova ültessünk a kertben.

"Nincsenek megunt kérdések.
csak öreg kertészek.
Egy kezdő kertésznek
minden kérdés új"
Azt hiszem, hogy egynémely dolgot nem árt újra átnézni, mert nem lehet őket elégszer hangsúlyozni.
Azt már tavaly megbeszéltük, hogy milyen a vetésforgó és miért van rá szükség. Most, amikor újra eltervezzük a kertünket, nem árt tudni, hogy a tavalyi helyre nem ültethetjük ugyanazokat a növényeket. de az sem mindegy, hogy egymás mellé mik kerülnek. Nagy részüknek más a tápanyag igénye, ugyanakkor némely növények jobban, míg mások rosszabbul fejlődnek egymás társaságában. Tehát be kell tartani a vetésforgó és a növénytársítás bizonyos szabályait is.
(A legtöbb összeállításból hiányzik a paprika. Ennek az lehet az oka, hogy a paprikát ritkán termesztik keverten, más növényekkel. nekem az a tapasztalatom, hogy szegélyként és köztesként a körömvirággal kiválóan lehet termeszteni.) 
(Egy sokkal nagyobb és részletesebb táblázatot is készítettem, ami letölthető)


Jó és rossz szomszédok

Kultúra
Növények:   barátok
Növények:   ellenség
Fokhagyma
  • eper
  • paradicsom
  • burgonya
  • káposzta
  • borsó
  • bab
Sárgarépa
  • fokhagyma
  • mogyoróhagyma
  • saláta
  • hagyma
  • póréhagyma
  • retek
erős szaguk taszítja a sárgarépa legyet
  • Cékla
Káposzta
  • kakukkfű
  • saláta
  • hagyma
  • paradicsom
  • zsálya
  • rozmaring
  • menta
  • zeller
  • uborka
  • burgonya
  • fokhagyma
  • mogyoróhagyma
  • eper
  • póréhagyma
  • retek
  • cikória
Eper
  • fokhagyma
  • hagyma
  • saláta
  • póréhagyma
  • bab
  • káposzta
bab
(bokor)
  • savanyúság
  • saláta
  • retek
  • büdöske
  • burgonya
  • sárgarépa
  • paradicsom
  • zeller
  • káposzta
  • uborka
  • fokhagyma
  • mogyoróhagyma
  • hagyma
  • cékla
bab
(futó)
  • szagosbükköny
vonzzák a beporzó rovarokat
  • fokhagyma
  • mogyoróhagyma
  • hagyma
  • cékla
petrezselyem
  • póréhagyma
  • retek
  • paradicsom
  • spárga
  • káposzta
  • bab
  • borsó
  • zeller
  • saláta
retek
  • paradicsom
  • bab
  • fokhagyma
  • saláta
  • petrezselyem
  • káposzta
saláták
  • mogyoróhagyma
  • fokhagyma
  • hagyma
  • cukorrépa
  • sárgarépa
  • savanyúság
  • retek
  • zeller
  • petrezselyem
paradicsom
  • fokhagyma
  • spárga
  • sárgarépa
  • zeller
  • káposzta
  • bab
  • hagyma
  • petrezselyem
  • póréhagyma
  • retek
  • uborka
  • savanyúság
  • borsó
  • burgonya



A leggyakoribb növénycsaládok a kertben:


Tehát ugyanazon területre következő évben ne csak azt a bizonyos növényt, hanem rokonját se ültessük.
Mik ezek?

Apiaceae- ernyősök
Sárgarépa
Zeller
Turbolya
Petrezselyem
Kapor 
Asteraceae- fészkesek
Saláta
Cikória
Napraforgó
Brassicaceae: Keresztesvirágúak
Káposztafélék
Káposzta fajta
Zsázsa
Fehérrépa
Retek különböző fajtái
Chenopodiaceae- libatopfélék
Cukorrépa
Spenót

Cucurbitaceae: Kabakosok
Uborka
Cukkini
Dinnye
Tökfélék
Fabaceae- pillangós virágúak
Bab, bab futó
zöldborsó
Lencse, szegesborsó
Alliaceae: Hagymafélék:
fokhagyma, snidling, mogyoróhagyma
vöröshagyma, póréhagyma, salottahagyma
Solanaceae- burgonyafélék
Padlizsán
Paradicsom
Paprika
EGYÉB
Lamiaceae: bazsalikom
Valérianacées: macskagyökérfélék
Zéacées: csemegekukorica Luminaceae: zsálya


A vetésforgó elve tehát az, hogy tudjuk, hogy az egymást követő években egyes növényi kultúrák térben hova következzenek. A növények ugyanazon helyen ugyanazokat a tápanyagokat és ásványi anyagokat vonnák ki a talajból, és ez annak az elszegényedéséhez vezetne. Ugyanakkor elszaporodnának a fajspecifikus kórokozók is.
Ez a rotáció biztosítja a kertben az egészséges termesztés egyik feltételét.
Alapja a különféle tápanyagigények kielégítése, így három különbözőképpen trágyázott terület és egy évelőágy kerül kialakításra.


A: első évben alaposan trágyázott, komposztozott terület.
 szerves trágyát igénylő: káposztafélék, burgonyafélék, kabakosok, csemegekukorica, zeller, torma

B: Csak komposztozott terület, előző évben volt alaposan trágyázva.
 tápanyag-igényes, de nem közvetlenül szerves trágyázás után ajánlott (nem tűri vagy nem hálálja meg): gyökérzöldségek (kivéve zeller), hagymafélék, levélzöldségek

C: Két évvel korábban volt trágyázva a terület, és egy éve kapott komposztot
 egyéves pillangós (bab, borsó)

D:
 évelő (rebarbara, spárga, fűszerek, szamóca)


A területek közül a B és C összevonható, ha kicsi a kertünk. Ugyanakkor a vetésforgót jobban kihasználva, elő és utónövényekkel, amik más növénycsaládba tartoznak, mint a főnövény, vagy köztes termesztéssel csökkenthetjük a főnövény talajra gyakorolt hatását.


A vetésforgó szerkesztésének lépései

A.     Növények összetétele (Család, fajta)
B.     Növények aránya (mennyiségi, szomszédsági)
C.     Növények sorrendje
            1. vetésterv növényeinek csoportosítása
            2. szakaszok számának megállapítása
            3. növények beosztása szakaszokba
            4. sorrend megállapítása, összefüggések
            5. vetésforgó változatok összeállítása
            6. vetésforgó változatok bírálata, melyiket alkalmazzuk.
            7. talajfedettség ábrázolása. lehetőleg be nem ültetett talaj ne maradjon.
  1. Vetésforgó megvalósítása
Természetesen ettől a szabálytól eltérő elvek is vannak, mint például a vegyes termesztés. Sokan vallják, hogy a gyakorlatban (köztük én is) a paradicsom például több évig termeszthető ugyanazon a helyen sikerrel.


Tehát ebben a változó, még télinek számító időszakban még van időnk tollat, papírt ragadni és terveket állítani össze. Például itt egy pici területre még régebben készített javaslatom: