Fajtajegyzék 2014

Fajtajegyzék 2014

Megérkezett a sokak által várt tél. A kertet jótékony hópaplan takarja, alattuk a kintlévő magok melegről és napról álmodnak. A kertész a meleg szobában tervezgeti, hogy miket fog vetni ebben az évben. Az asztalt magos zacskók fedik, és különböző katalógusokat lapozgat.

Itt kell megállni egy kicsit. Gondoljuk meg jól, hogy mit és mennyit akarunk termelni. Nincs értelme génbankot létesíteni, inkább kevesebb fajtát termesszünk, de azokat tudjuk gondozni.

Ha sokféle növényfajtát termesztünk, ezeknek a magját már nem nagyon tudjuk úgysem felhasználni, mert a sokféleség miatt nem lesznek fajtaazonos magjaink. A szél, és a rovarok keresztbe porozzák őket. Ha pedig hibrid (F1 jelölés) vetőmagot vásárolunk, ebből szintén nem lesz fajtaazonos termés a következő évben mert ezek már keresztezéssel vannak előállítva.

Vannak olyan kedvenc növényfajtáim, melyeket szívesen termesztek minden évben. Van néhány olyan is, melyet kíváncsiságból, kísérletképpen próbálok ki. Aztán eldől, hogy marad-e, vagy nem.

A 2014 évben ezeket tervezem.

Paprikák:

• Zöldek: Állandók a Rapires (F1), Rekord. 
• Szeretem a Dunát is, de még nem tudtam magot venni.
• Fehérek: Keszthelyi fehér, (kúpos, kemény húsú, kiválóan savanyítható) Pelso (csípős), Faludi (zöldes, csípős). Start, Senator,  Bogyiszlói.
• Csemegék. Kapia, keceli, Kocsolai.
• Ezeken kívül cseresznye és ceruza típusú erősek lesznek.
• Tervezek valamennyi fűszerpaprikát is. Palotás F1.

Paradicsom:

• San Marzano Vesuvio, 
• Lugas F1, 
• Korall, 
• Black Prince, 
• Erdélyi óriás, 
• Ribizli, 
• Principe Borghese,
• Kipróbálok egy brazil óriás fajtát is.

Cukkinik: Nero di Milano, Black Beauty, Stiato di Napoli, Tondo Chierro di Nizza, Sárga.

Uborkák. Ritmo F1, palermo (kígyó) Perez.

Sárgarépa: Danvers (130-150 napos), Nantes2 (80-95 napos) Rekord (160-180 napos)

Petrezselyem: Félhosszú, Hanacka, Levélpetrezselyem.

Zeller: Alabástrom.

Zöldborsó: Rajnai törpe.

Cékla: Rubin, bíborgömb, Alstar F1.

Hagymák: 

Pórék, vörös és fokhagymák.
Hagymából kipróbálom ebben az évben a kibédi piroshagymát, amire nagyon kíváncsi vagyok, milyen lesz nálam. Ez egy kellemesen édes, belül fehéres, kívül lila színű hagyma, amit az erdélyi Kibéd községben termesztenek, és palántázással szaporítják.

Tervben van még valamennyi csemegekukorica és az elmaradhatatlan fűszernövények is.
Aztán mindig előfordul valami terven felüli növény.

Aktuális:

Január végén el lehet vetni a zellert. A zeller magjai nehezen és soká csíráznak ki. A palánták nevelése sok időt vesz igénybe, mire májusban ki lehet ültetni, így időben el kell kezdeni az előnevelését. Egy ládába vessük el a magokat. Kevés homokkal kevert palántaföldbe szoktam elvetni, amit előzőleg beöntözök. A magokat a talaj felszínére ritkásan elszórom, mert nem szoktam áttűzdelni őket. Ezután vékonyan lefedem a magokat és újra megöntözöm a felszínét is. Ezután, csak arra kell figyelni, hogy a felszín ne száradjon ki. Erre jó eszköz egy kis kézi virágfújó.

Bármennyire is szeretnénk, a paprika és paradicsom magokat még palántának sem szabad elvetni ilyenkor, hacsak nincs fűthető növényházunk. A fóliás és főleg a tavaszi kiültetésre még korai. Én csak március első hetében szoktam elkezdeni a vetést. Ha most kezdjük a palántanevelést, addig azok elvénülnek, megnyúlnak. Nincs értelme, tehát türelem!

Végül itt köszönöm meg KamillaMamilla  sok, értékes hozzászólását. Remélem ír többször is megjegyzéseket a cikkekhez, mert sok jó ötlete van.

Új kert, új tervek.

A kertezés folytatódik...

Amikor elköszöntem, még nem gondoltam, hogy ilyen hamar lesz lehetőségem újra kertezni.
A régi kert eladása után sokan írtak és reményüket fejezték ki, hogy újra lesz miről írnom. Köszönöm mindenkinek a kedves szavakat.

Úgy alakult, hogy egy új helyen egy új kerthez jutottunk, ezért folytatom a beszámolókat.
Közeleg az év vége, és a kertek alatt már a tél oson. A kamra polcain befőttek és lekváros üvegek unatkoznak a homályban, birsalmaillatba burkolózva, míg odakint a dér öltözteti a kint maradt terméseket, növényeket. A kertész a meleg szobában szövögeti terveit és képzeletben már kint van kedvenc zöldségei között.

Így most új tervek készülnek nálam is. A kert méreteiben hasonlít az előzőhöz. Lakott helyen van, egy házhoz tartozik. Néhány éve nem volt igazán művelve, de legalább pihent, elgazosodva nem volt. A talaj szerkezete és felépítése jobb, mint a régié. A nap körül járja teljesen. A déli oldal melletti kerítés mellé egy sor hamisciprus sövényt ültettünk, hogy majd felfogja a szelet. A nyugati oldalon majd mogyorósövény lesz, de a magok még a földben várják a tavaszt.

Az alaprajz

Vehettem volna kész bokrokat, de inkább vetettem két fajta mogyorót. (Celli -ez nagy szemű, kerek-, Lambert -ez hosszú szemű) Ha csak fele kel ki, akkor is lesz elég bokrocska. Én ráérek kivárni, hogy megnőjenek.

Kert bogyósok nélkül nem teljes, így ültettem piros és fehér ribizlit, piros és zöld egrest. A kert egyik sarkában lesz majd a komposzt, a másikba pedig csicsókát raktam el.

Ez a kert sem lesz nagy. Most is hangsúlyozom, hogy csak akkora kertet csináljon mindenki, amekkorát kényelmesen meg tud művelni. Ne kelljen kényszerből, rossz kedvvel dolgozni. Annak sincs értelme, hogy mindenféle növény legyen benne, és fajtánként özön termés árasszon el bennünket. Nem kell fajtabankot létesíteni, növény gyűjteményt kialakítani. Mindennapokra a testet táplálni elegek a jól bevált növényfajták. Természetesen mindig lehet néhány új fajtával kísérletezni, hátha új kedvencünk lesz. A lélek ápolására is gondolva hagyjunk helyet a kertben a virágok számára is. Egy zöldséges is lehet szép.

Először megmértem a méreteket, 21*14 méter, majd elosztottam az ágyások szerint, gondolva a vetésforgóra is. A vetésforgó jelentőségéről korábban itt írtam.

Itt az ágyások nem lesznek olyan keskenyek és járólapokkal elválasztottak, mint a másikban. Egyrészt nincs annyi járólapom, másrészt nem itt lakunk, így nem is kell kiszaladni rossz időben is valami zöldségért. Az utakat tavasszal fűvel vetem be, és majd lehet nyírni, az sem lesz sáros.

Az egyik ágyás, elől ősz végén eldugdosott zöldhagymának valók.

Három nagyobb ágyás lesz kialakítva a vetésforgó fő szabályai szerint, bár nálam kőbe vésett szabályok nincsenek. De az eltérő igényű és az egymást nem nagyon kedvelő növényeket el kell különíteni. Így majd egy helyre kerülnek gyökérzöldségek és a hagymafélék. Itt kap helyet a karalábé és cékla is. Ezek kölcsönösen kedvelik egymás társaságát és igényeik is hasonlók. A répa és petrezselyem számára már ősz végén egy bakhátat alakítottam ki, remélve, hogy ezen termesztve szép hosszúak lesznek a gyökerek. Régen nagyapám kertjében nagyrészt szőlő volt, még hagyományosan tőkés műveléssel. A tavaszi nyitáskor a földet a sorok közé húzta ki, jó magas bakhátat, ő úgy mondta, ormót alakítva ki. Ebben nőttek a répák és más gyökérfélék, és ezeket árulták aztán a piacon.

A másik ágyás és balra a ribizlik. (ezeket osztottan később három felé)

A másik ágyásba kerülnek majd a kabakosok, csemegekukorica, előtte zöldborsó. Ha lesz elég helyem, újra vetek dinnyét is. Nagyon szeretem a sárga bélű görögdinnyét. 

A következő a paprikáé lesz, és amennyi fajtát szeretünk, ez meg is fogja tölteni. A sorok között mindig lesz hely védőnövények számára, úgymint a körömvirág, büdöske, facélia, spenót, kapor, mustár.

Növényházat nem készítek. Ha abban termesztenék valamit, akkor naponta itt kellene lenni, hiszen a hőmérsékletet csak úgy lehet szabályozni. Az éjszakai és kora reggeli hidegek után gyakran már jó idő van nappal, így ezek a kisméretű növényházak túlmelegedhetnek. Mivel eléggé kis légtérrel rendelkeznek, nagy a hőingadozásuk. A kertben jól mutatnak, de szerintem egy stabilan elkészített fóliát jobban lehet hasznosítani. Így ezzel már nem akarok foglalkozni. Mivel fűteni nem lehetett, túl sokkal korábban nem volt benne semmi.

Ami nagy szerencse, hogy az udvaron van egy jó ásott kút is, amivel tudok rendesen öntözni.
Most a növények és fajtáik kiválasztása kerül sorba. Meg kell nézni milyen és mennyi mag van. Sok növényből nem érdemes évente új magot venni, hiszen legtöbbjük több évig is csíraképes. Főleg a drágább fajtákból lehet több évig felhasználni.

Gondolom mások is elkezdték készíteni a terveket a jövő évre. Ha valakinek kérdése van, vagy szeretne valamiről bővebben olvasni, írja meg, aztán megpróbálok valamit válaszolni. A kert akkor okoz igazán örömöt, ha másokkal is megoszthatjuk és az nekik is tetszik. Remélem ez az új kerttel is így lesz.

2013 paprika és paradicsom fajtái.

Új reményekkel a tavasz elé.

Egy év szünet után újra kezdődik a kerti idény.

Miután az elmúlt évet nem nevezhetem kertészetileg túl sikeresnek, annál nagyobb reményekkel vágok bele az idei kerti szezonba.

Elterveztem, hogy melyek lesznek a maradó növényfajták, és miket fogok kihagyni.

A paradicsomok maradnak továbbra is az állandó helyükön. Sokan állítják, hogy a paradicsom szereti a saját kigőzölgését, és sokáig termeszthető ugyanazon a helyen, nem lép fel több betegség és talajuntság. Nekem 7. éve lesz ugyanazon a helyen és nem tapasztaltam semmi káros jelenséget. Semmivel nem volt több betegség, mint a kontrollnak máshová ültetett néhány tőnél, vagy mások kertjében.

Annyi változás lesz, hogy a tőtávolságot a szellőzés miatt kicsit megnövelem 40-ről 60 cm-re.

A többi növény a vetésforgó szerint új helyre kerül.

(Az idei fajtajegyzék itt elérhető letöltésre is)

Sok újfajta növény nem lesz, általában maradok a bevált fajtáknál.

Paradicsom	megjegyzés	Tő	megjegyzés
San Marzano Lungo	nagy	5
San Marzano Vesuvio 2	kicsi	5
Principe Borghese	fürtös	5
Kerek	nagy	4
Lugas F1	jó	4
Korall	nagy fürtös	3
Fekete Black Prince	fekete kumato
Ribizli fürtös	kicsi fürtös
Paprika
Keszthelyi	fehér	9
Start		6	fehér
Kosszarvú	zöld édes	3
Rekord	erős	6
Duna	csípmentes zöld	?	nincs mag
Csipke	enyhén csípős	3
Ceruza	erős vékony	6
Bikaszarv piros	hosszú édes	3
Faludi	új	6	Zöld, kúpos, csípős
Kapia	nagy édes	3
Keceli	piros kúpos	3
Kocsolai	piros kúpos hosszú	3
Cseresznye piros		6
Cseresznye sárga		6
Macska	méreg	3
Spanyol tőr Bogyiszlói	édes fehér	3 6

A többi magok: gyökérzöldségek, kabakosok, káposztafélék....

Legkorábban a zeller (Alabástrom) palántanevelését kezdtem, mert ennek kell a legtöbb idő. Január 20-án vetettem el a magokat és már elég szép kis növénykéim vannak.

 A paradicsomok és paprikák február 06-n kerültek földbe.

Elsőnek a paradicsomok bújtak ki, majd a saját magból vetett paprikák, végül a bolti magos paprikák és a padlizsán.

A vetés módjáról itt írtam korábban.

Lassan elérik a tűzdelési méretett.

Hogy miért kell tűzdelni, és hogyan, arról itt írtam.

Nagyon vigyázzunk a palántanevelés során a túlzott öntözés és a nagy meleg kerülésére. Az előbbi a palántadőlés betegség, a meleg pedig a megnyúlás egyik okozója.

A palántadőlésről és megelőzéséről itt írtam.

Szabadföldben elvetettem 03-03-án az első csapat zöldborsót. (Zsuzsi fajta).

Dugdostam új, zöldnek való hagymát is. A hagymákról itt írtam.
A hagymákat ilyenkor, amikor még fagyok várhatók, ne dugjuk el, csak azokat, amiket megeszünk zölden. Fagy hatására a dughagymák nagy részénél szárképződés és magtermesztés indul be, így ezeket nem tudjuk tárolásra vöröshagymának felhasználni. Több részletet a hagymákról innen tudhatunk meg.

( Az írásokban ezután azokról a témákról, melyekről korábban részletesen írtam, az ismétlések elkerülése miatt utalni fogok. A vastagon, kékkel szedett aláhúzott, "itt írtam" (kurzort rajta tartva villogó) szövegrészre kattintva megnyílik a teljes idézett cikk.)

Tehát most már lessük a hőmérőt és várjuk a tavaszt.

Mindenkinek sikeres kertészkedést kívánok:

Mennyi idő kell a vetéstől a kiültetésig.

Vetési terv 3., avagy a palántanevelés időigénye.


A növényeknek eltérőek a növekedési, fejlődési tulajdonságaik és ráadásul ezeket még befolyásolják a korábban megbeszélt életfeltételek.
Tételezzük fel, hogy a palántanevelés folyamán minden feltételt biztosítani tudunk. Akkor is ott van még az időtényező. Azt kellene kiszámolni, hogy ha azt tudom, hogy mikor tervezem a növényt fóliába, üvegházba, vagy szabadföldbe kiültetni, akkor a megfelelő állapotú palánta előállításához mikor kell a magját elvetnem.
Erre már  régi tapasztalatok alapján, és a növények tulajdonságainak ismeretében szakemberek különféle táblázatokat állatottak össze. Ezek alapján a legáltalánosabban termesztett zöldségfélék adatait írom le.
Palántázással szaporított zöldségfélék szaporítási adatai:
(nagy mérethez kattints a képre)

Ezek az időpontok természetesen nincsenek kőbe vésve, függ az időjárástól. ha nincs megfelelő hőmérsékletű palántanevelőnk, akkor 4-7 nappal korábban is kezdhetjük a vetést.
Ha tűzdeljük a palántákat, akkor egy héttel még megnövelhetjük az időt, mert a tűzdelés visszaveti a növények fejlődését, de erősebb palánta állítható elő. Aki a tűzdeléstől idegenkedik, az vetheti egyből külön pohárba a magokat. De kiváló lehetőség a tűzdelés megtanulására a paradicsom. Sokszor úgyis sok mag van egy zacskóba, vagy kimaradt régebbi mag, amit el lehet ládába vetni. Ezeket lehet, hogy kidobnátok. kikelés után nagyon jól lehetne gyakorolni velük a tűzdelést. A gyakorlás, és az esetlegesen elkövetett hibák a legjobbak a tanulásra.
A fenti idők figyelembevételével már el lehet jobban tervezni a munkák szakaszait, és a kisebb kertekben a terület hasznosításának lehetőségét másodnövényekkel.
Ha a vetéssel, palántaneveléssel kapcsolatban van kérdésetek, nyugodtan írjatok megjegyzésekbe.

Milyen zöldségféléket lehet már vetni?

Vetési terv 2., avagy mivel kezdhetjük a vetést.

A vetés különböző módozatait, és a szabadföldi vetés idejét tavaly már megbeszéltük. 

 Most azt nézzük meg, mik azok a korán elvethető növények, amiket türelmetlenségünkben, és leküzdhetetlen vetési kényszer által kényszerítve már most, vagy az elkövetkező napokban elvethetünk.

Nálam az első mindig a bazsalikom, melyet cserépbe vetek és ablakpárkányon tartok. A magokat csak a talaj felszínére szórom, mert csírázásukhoz fényre van szükség- Naponta kicsit megpermetezem vízzel, hogy ne száradjon ki. Ha szükséges később áttűzdelem, és maradnak cserépben a lakásban.

A következő a zeller.

A zellert általában palántázással szaporítják, mivel a fejlődéséhez sok idő kell, és helybe vetve nem lenne ideje a fagyokig megfelelő gumót nevelni.

Csírázása 12 fok alatt szünetel csak efölött indul meg, de 20 fok körül a legintenzívebb. A magja sok olajat tartalmaz, ezért 20-30 fokos vízben történő néhány órás áztatással segíthetjük a csírázást. Én nem szoktam áztatni, de vetés után meleg vízzel öntözöm be a talajt. Virágládába, 2 sorban szórom el a magokat, enyhén takarom, és tömörítem a vetést. Egy üveglappal lefedem a ládát, és meleg helyen, általában ablakpárkányon tartom, Gondoskodni kell, hogy a talaj felszíne ne száradjon ki.

A lassú kelés miatt a vetéstől a kiültetésig12-24 hét is eltelhet. Ezért én január első felében el szoktam vetni. A januári, február eleji vetés májusi, a márciusi júniusi kiültetést eredményez. Kikelés után én tűzdelni nem szoktam. Mindig van annyi palánta, amennyi nekem szükséges. Ha szép fejet akarunk, akkor jól trágyázott helyre, önállóan ültessük ki, 30*40-es távolságra. Azt tapasztaltam, hogy a paradicsom, a káposzta és uborka mellé ültetett zellerek inkább nagy lombtömeget és kisebb gumókat neveltek.

A következő a retek.

A retkek alacsony hőmérsékleten már csíráznak. A káposztafélékl a leghidegtűrőbb növények. Viszont a retkek nagyon érzékenyek a fényre. Kevés ilyen növény van, amely ennyire érzékelné a fény és megvilágítás idejének változását. A legsötétebb hónapokban alig fejlődik. Még a hónapos reteknek is 2-3 hónapra van szüksége a kifejlődésre. De sok fényre, hosszú megvilágítás hatására már magszárat növeszt. A retek bár hidegtűrő, korán elvetni nem javasolt, csak hajtatásra alkalmas fóliában, üvegházban. Ha februárban nincsenek nagy fagyok, akkor meg lehet próbálni kerek, piros korai hónapos retket fólia alá vetni. Szabadföldbe március előtt ne vessük el. Akinek megfelelő helye van, az egy kiselejtezett esőcsatorna darabba, vagy hosszú virágládába vethet és azt hűvös helyen, épületben nevelheti.

Fejes saláta.

Megkezdhetjük lakásban a fejes saláta palántanevelését. Fontos. Ne legyen rá nagyon meleg!, ugyanis nagy melegben a magok nagy része ki sem fog kelni. Maximálisan 16 fok legyen rá. Ahhoz, hogy március elejére kiültethető salátánk legyen, január második felében el kell vetni a magokat. Lehet közvetlen pohárba vetni 2-3 szem magot, de lehet ládába is, amiket át kell tűzdelni. A salátát tűzdeléskor nem szabad mélyebben ültetni, mint volt, inkább billegjen, mert akkor nem lesz feje. Fentről locsolni sem szabad, mert hamar rothadásnak indul a gyenge növény gyökérnyaka. Fóliába már február végén, március elején ki lehet ültetni. A fentiek alkalmazhatók a kötöző salátára is.

Káposztafélék, karalábé.

 Hőigényük szinte azonos a fejes és kelkáposztának, karalábénak, karfiolnak és brokkolinak. Ahhoz, hogy szabadföldbe március második felére kiültethető palántáink legyenek, január 20-február elejéig el kell kezdeni a nevelését.

Káposzta. Korai fajtákat vessünk. (rövid tenyészidejűek 60-90 nap, középkoraiak 90-120nap) Korai termesztésre  a palántanevelés 6-8 hét tűzdelés nélkül. Tűzdeléssel két héttel hosszabb.

Kekáposztának a palántaneveléshez 6 hétre van szüksége. A jól fejlett palánta fóliába, üvegházba február végén kiültethet. Jól begyökeresedve enyhe fagyot is kibír.

Karalábénál arra kell vigyázni, hogy kiültetés után fagyhatás ne érje, mert károsodik. Árnyékban hosszú lombot, kis gumót nevel.

Karfiol és brokkoli. Szintén vethető palántának január közepétől. Célszerű egyből pohárba vetni.  Kb. 10 hét kell neki a kiültetésig. A brokkolinak 2 héttel kevesebb időre van szüksége. Már március elején kiültethető fóliába, mert kevésbé érzékeny a felmagzásra, mint a karalábé. Árnyékban, gyakori borult idő miatti kevés fény csökkenti a rózsák fejlődését.

A gyökérzöldségeket nem szoktuk palántázni, hanem csak közvetlen szabadföldbe vetni. Ennek még nem jött el az ideje. Ugyanakkor én tavaly próbálkoztam répa és pasztinák csoportos vetésével és palántázásával, és sikerrel jártam. De a helybevetett pasztináknak a gyökere nem lett elágazó, míg a palántázottaké igen. Répából kerek, Párizsi vásár fajta lett üvegházba palántázva, és korán szedhető volt.

A hagymaféléket sem szabad még korán elvetni.

Láthatjuk, hogy vannak mégis olyan növények, melyekkel már meg lehet kezdeni a szezont. Ha mégsem sikerülnek, akkor is kielégíthettük a vetési vágyunkat. Legfeljebb az a kevés mag veszett kárba. De, ha sikerül….:)

Zöldségnövények hőigénye

Ahogy elkezdődött az újév legtöbb kertészkedni vágyó ember visszavonhatatlan késztetést érez, hogy vetni kellene. Mindegy, hogy mit, csak vetni. Földet melegít, magos zacskókban turkál, és erősen töri a fejét, hogy milyen magot lehetne földbe tenni.
A korai vetéssel tavaly már foglalkoztunk és említettük a hőigényt is egy másik írásban.

Ebben a döntésben nyújtok némi támpontot, mert nagyon nem mindegy, milyen növényt, mikor vetünk el.

Ehhez nem árt ismerni általánosságban a növények hőigényét. A növények szaporításakor a talaj, fény, tápanyag, víz és egyéb környezeti feltételeken kívül az egyik legfontosabb a hőmérséklet. Ezek a növény életfeltételei. Valamely feltétel megváltozása kihatással van a növény fejlődésére.

A hőmérséklet befolyásolja a növény anyagcsere sebességét, biokémiai és biofizikai folyamatait. Az optimális hőmérséklet növényfajonként változik. Sok esetben, azonban fajon belül is lényeges különbségek vannak. Sőt, ugyanazonfajta egyes növekedési szakaszaiban is eltérőek a hőigények. Hogy még bonyolultabb legyen, eltérő a hőigény napszakonként is. Gyenge fényben kisebb, teljes fényben nagyobb hőmérséklet szükséges. (éjjel kevesebb a hőigény)

A zöldségnövények hőigényük alapján két nagy csoportba oszthatók. Az egyikbe a trópusi övezetből származó, meleg igényesek (paprika, paradicsom, uborka, dinnye, bab…) míg a másikba a szubtrópusi eredetű kevésbé meleg igényűek: a káposztafélék, saláta, retek, sárgarépa, hagymafélék, petrezselyem…

Nézzük meg csoportosítva a növekedési időszak optimális hőmérséklete szerint:

I.                    25 ⁰C:

Dinnyefélék, uborka,spárgatök, paprika.

II.                 22 ⁰C:

Paradicsom,padlizsán, sütőtök, bab, kukorica.

III.               19 ⁰C:

Cékla,vöröshagyma,fokhagyma, zeller, spárga.

IV.              16 ⁰C:

Sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, cikória, borsó, fejes saláta, paraj, rebarbara, sóska,egyéb hagymák.

V.                 13 ⁰C:

Káposztafélék, retek, torma.

Különbözőfejlődési szakaszokra és fényviszonyokra a különböző ⁰C módosításokkal lehet számolni:

Csírázás idején: + 7

Szikleveles korban: -7

Ültetéskor: +/- 7

Növekedéskor napos időben: 0

Növekedéskor borult időben: - 7

Termésképzéskor: 0

A sokéves tapasztalatok alapján a növények az optimális hőfoktól legfeljebb +/- 7 ⁰C eltérést viselnek el károsodás nélkül. A 7-14 ⁰C-os eltérés már fejlődési rendellenességet okoz.

Ilyen hőigénnyel kell számolnunk akkor, ha termesztésre adjuk a fejünket. Figyelembe kell venni, hogy mennyire tudjuk biztosítani a hőmérsékleti feltételeket. Így noha palántanevelést el tudjuk végezni a lakásban is, a kifejlődött palántákat nem tudjuk kiültetni a szabadba, mert ott még hideg van. Ha rendelkezünk fóliával, vagy kis üvegházzal, akkor oda hamarabb tudunk ültetni, de, ha nem fűthető, akkor főleg az éjszakai lehűléssel kell számolnunk. Ha van olyan szerencsés, akinek fűtött üvegháza van, akkor az könnyebben tud tervezni.

A szükségesnél nagyobb hőmérséklet hatására a  palánták megnyúlnak, fejlődésük lelassul. Hidegebb hőmérsékleten a növekedés és fejlődés mindaddig szünetel, vagy igen lassú, míg a hőmérséklet a kellő szintet el nem éri. 

Ezt tudatosan, növekedés szabályzásra is használhatjuk. Nagy melegben megnyúlt palántákat hidegebb helyre kell vinni. Általánosságban elmondható, hogy a kelleténél kissé hidegebb hőmérséklet kevésbé káros, mint a túl meleg, mert ekkor nem lesznek a növények sejtjei lazák.

Nagy melegben növekedési időszakban is  káros hatások lépnek fel. A retek felmagzik, levélzöldségek levélnyele megnyúlik, levéllemez kisebb lesz. A termésen égési sérülések keletkezhetnek.

Ugyanakkor hidegben, fagy hatására a karalábé sem fejleszt rendes gumót, a vöröshagyma, cékla felmagzik. Tehát  egyes növények magképződését, felmagzásra való hajlam kialakítását a helytelenül megválasztott hőmérséklet nem kellően befolyásolja.

A kinti lehetőségünket figyelembe véve kell megterveznünk, hogy milyen növényeket, mikor vetünk el. Ehhez tudni kell, hogy általában a különböző növényeknek mennyi időre van szüksége a magvetéstől a kiültetésig. Erről legközelebb írok.

Új év kezdetén a kertben

Vetési terv 1. avagy nézzük át, milyen magjaink vannak.

Januárnak ebben a szakaszában a szabadban sok munkát nem lehet végezni. Legalábbis nálam nem. A kert szinte úszik. Most lassan elolvad a hó, és az is szaporítja a vizet. Remélem tavaszra azért művelhető lesz. Máshol még lehet széthordani még a trágyát, esetleg, ha szükséges ásni.
Kertezéssel kapcsolatos dolgok, csak bent a meleg (és száraz) szobában történnek még egy darabig.

Elkezdem tervezni, hogy mit és miből mennyit fogok termeszteni. Számunkra a gyökér és levélzöldségeken kívül a legfontosabbak a pardicsom és a paprika. A kabakosokból a cukkini és az uborka termesztésére van még hely. A nagyobb tökfélék hely hiányában nem férnek el a kertben.

Gyökérzöldségekből marad a jól bevált félhosszú petrezselyem, a sárgarépából az Amszterdami, a és a Fertődi vörös, valamint egy Rekord nevű, flakker tipusú tárolási fajta. Zellerből marad a tavalyi Edward nevű, kerek, oldalgyökér nélküli, ami jól bevált. Lesz még pasztinák is. Céklából Rubin, és kipróbálom az Egyiptomi laposat is.
Retkekből a korai hónaposok lesznek több színben és fehér jégcsap. Aztán később Jánosnapi, Húsvéti rózsa, és Fekete téli gömbölyű.

Káposztafélékből kelkáposzta (Rakéta) lesz korai, ami jó utónövénynek is, bimbóskel, fehér karalábé, és pár darab karfiol (Beta), valamint brokkoli (Romanesco).

Kabakosokból a legfontosabb, amit üvegházban nevelek, a Bernadett saláta uborka. Szabadban befőzésre, savanyításra, kovászolásra a szokásos Perez, Mohikán és talán Kecskeméti keseredésmentes lesz. Cukkiniből zöld Diamant nevű olasz, és a Kertimag  sárgája lesz, esetleg fehér.

Paprikából elég nagy a kínálat, így nehéz választani. Paprika fajták közül azt tapasztaltam tavaly, hogy egyes fajták palántjainak nevelését hetekkel korábban el kell kezdeni nevelni szabadföldi kiültetésre is. Ilyen volt a Kapia, a Bikaszarv (piros, sárga), Start, és a török paprikából fogott magom is. De ilyenek a Gigant és kaliforniai tipusok is. Ezek hosszabb termőidejűek, és a májusi kiültetéskor még nem elég fejlett palánták később hoznak termést. A korábbi neveléssel már akár bimbós palántát lehet kiültetni. A paprika esetében ez nem káros.
Maradnak a jól bevált zöldpaprikák is, a Duna, Kofa, Rekord, Csipke.
Fehérből a Tizenegyes, a Start és Ciklon. Újdonság lesz ebben az évben a Csüngözön, és a kissé csípős Balaton.
A Húsos nagy fajtákból Kapia, Bikaszarv, Kaliforniai és Anatóliai lesz.
A Szentesi kosszarvút tavaly nem szerettem meg, vékony volt a húsa, és savanyítani sem vált be. Cseresznye paprika (piros és sárga) az kell, meg szárítani az apró erősek közül is több fajta (ceruza, macska) lesz..Savanyúságba meg Kecskeszarvú és Lombardo nevű pepperoni.

Paradicsomokból nem sokat tudok ültetni, de ennyi elég szokott lenni, nem tervezek új fajtákat, mivel a hely nagysága miatt erre nincs is sok lehetőség. Az Ökörszív, a Lugas f1, és a Kerek az marad. A feketén még gondolkozom, repedésre hajlamos volt a Black Prince, és túl nagy sikere sem volt.korallból  kb 2 tő, esetleg Ace 55.

Viszont Antonio barátom ígért nekem a napfényes Itáliából, San Marzanót több változatban, és fürtös, apró szendvics paradicsomot. Ezekre nagyon kíváncsi leszek.San Marzano nélkül nem lehet paradicsomot nevelni. Lének, aszalásra, enni is nem találtam finomabbat.

Borsóból korainak Rajnai törpe, későbbre Zsuzsi lesz.
Más növényekből sem tervezek új fajtákat, maradnak az eddigi, bevált fajták. Nem tudható, hogy miként alakul az időjárás. Jelenleg a kert egy részét víz borítja, de, ahol nincs víz, ott is nagyon nedves a talaj. Még nem látható, hogyan lehet tavaszra ezt a talat művelni.

Most egyenlőre a magok leltározása folyik, esetleg pótolni azt, ami hiányzik.
Nem szoktam nagy gondot csinálni a magok beszerzéséből. Egy városi gazdaboltban veszem meg amire szükségem van. Az olcsó, bevásárlóközponti magokból nem veszek. Nagy áruházakba ritkán jutok el, de itt is csak néhány különlegesség csábíthat el. Általában a ZKI és a Budapesti kertimag termékeit szeretem használni. Ezek mindíg beváltak.
Itt több paradicsom, és paprika megnézhető azok közül, amit termeszteni fogok.
A magok a legtöbb zöldségnél több évig is felhasználhatók.
Az ez évi tervezett fajták listája, a korábbi évekkel együtt megnézhető és letölthető: Fajtajegyzékem2011

Csíraképességről egy lista:
Csíraképesség megőrzésének ideje, a vizsgálat idejét a zacskókon fel szokták tüntetni, innen lehet az éveket számolni.

Káposztafélék: 3-4

Zeller:2-3

paradicsom: 2-4

Paprika: 2-4

Kabakosok: 5-8

Kapor: 2-3

Jégsaláta: 3

Fejessaláta: 3

Cékla: 4-5

Petrezselyem, répa: 2-3

Hagymafélék: 1-2, de a tapasztalat szerint ezekből minden évben új mag kell.

Borsó, bab 2-3 év

Így egy zacskó mag több évig is felhasználható. Mindenki nézze át a készletét, a pótlásról pedig még nem maradt le senki.
Ezután azt kell kitalálni, hogy miből mennyit, és hova ültessünk.

Azoknak a kedves látogatóknak, akik végig követték a tavalyi évet, és tetszettek a Capek idézetek, innen letölthetik a teljeset.

Kert kialakítása 40 négyzetméteren

Kedves Olvasótól kaptam egy kérdést: hogyan alakítsa ki a 4 * 10 méteres kertjét. 

Itt válaszolok, mert lehet, hogy van más is, akit érdekel ez a kérdés.

"É-Ny-i fekvésű 4x10m-es terület, agyagos, olyan csúnyán összeálló nagy mócsingokkal, amit nem lehet szétmorzsolni! (fenntebb már irtó agyagos-sárga föld!!! ) A ház mögött és a szomszéd udvara közt terül el és utca felé lejt!"

A kert betetlepítésénél lehetőség szerint alkalmazni kell a vetésforgó szabályait.

 
A tájolás szabadon elfordítható a rajz alapján. Azt rajzoltam le, én hogyan osztanám be a kertet. Négy egyenlő részre tagoltam A - D-ig, ezt minden évben el lehet tolni eggyel, ami a vetésváltást biztosítja A -C-ig.

 
A negyedikkel (D) nem foglalkozunk most külön, mert ide mennek az évelők, és több évig egy helyen maradó növények. (Szamóca, fűszernövények, a szélébe egres és ribizli bokrok, metélő petrezselyem, bazsalikom, borsfű és a gyönyörű muskotályzsálya. Palántázható a zsálya, citromfű, kakukfű, (ezekből több változat van.) lestyán, levendula,esetleg rozmaring. metélőhagyma, sarjadékhagyma. Ezeket kertészetben, szupermarketekben is be lehet szerzni, évelők. Az eper közé lehet dugdosni néhány fokhagymát, amit nem kell felszedni.

Az ágyásokat különféle módon látjuk el tápanyaggal. Az első (A) lehetőleg istállótrágyát. és komposztot kapjon, a második (B) csak komposztot, a harmadik (C) semmit sem. Az eltérő tápanyag igényű növényeket így külön ágyásba lehet termeszteni. Az ágyásokat aztán évente eggyel el kell csúsztatni. (ABC, BCA,CAB).

A.: a tábla a fokozott trágyázást igénylőké: az ágy szélén 1 sorban, 40-50 cm tőtávra uborkák. Az első sor karó mellé ültetve 4 tő Bernadette F1 saláta uborka. A következő 4 tő Mohikán, vagy Perez berakó, kovászolható, savanyítható uborka, szintén karózva. Melléjuk kelkáposzta, karalábé akár magról, akár palántázva, majd pár tő cukkíni. Közöttük zeller. Lehet még karalábét, esetleg karfiolt.

B.: a tábla a kisebb trágya igényűeké,paradicsom, padlizsán, paprika fajtáké. 40cm sort- és tőtávra. Ízlés szerint lehet a palántákat összeállítani. A paprikafjatákból és a paradicsomból  5-5 tő palántot később bármely piacon lehet kapni, de ha van kedv és lehetőség ilyen keveset otthon is lehet nevelni. A juniusban legkésőbb lekerülő borsó (C táblában) után lehet savanyításra kerülő paprikákat ültetni, amikre csak szept végére van szükség. (pl: alma, kecskeszarv) Az ágyás szélébe lehet vetni egy sor csemege kukoricát, ami a széltől védi a táblát. Ezt lehet bármelyik oldalon, a fő szélirány felől. Ide kerülhet még padlizsán is, és védőnövénynek zeller is.

C.: a tábla a zöldségféléké, amik nem igényelnek trágyázott földet, répa, hagymafélék, petrezselyem, retek, cékla, zöldborsó. Egymást kiegészítve, védve, kaporral kiegészítve, esetleg fejes saláta.
A kert északnyugati oldalára lehet ültetni szőlőt lugasnak, vagy 1 sor csemege kukoricával védeni a növényeket. A kert egy sarkában komposzt tárolót kialakítani, és egy fő utat készíteni, amit, ha van rá mód burkolni, hogy sárban is járható legyen. A két méter széles ágyások közötti utat is lehet burkolni. A talajt tavasszal fel lehet kapálni géppel is. Nem tudom, mekkora a lejtés, ha nagy, akkor az ágyásokat esetleg lépcsőzetesen lehet kialakítani.

 Talajtakarás

A nehéz talajt a trágyázáson kívül takarással lehet javítani.
A takarás előtt a talajt nem feltétlen fontos patikásra tisztítani, csak a nagyobbra nőtt gazokat kihúzni, a talajt fellehet lazítani előtte. A takarás következményeként a kisebb gyomok úgyis elhalnak, a cserepes, kemény földfelület pedig porózussá, porhanyóssá és nedvessé válik. A takarás miatt fényhiány lép fel, ezért nem gazosodik a talaj, de ehhez azért kb 5 cm takarás kell. Ezért az évelők kivételével a palánták tövén egy kb 10 cm átmérőben nem kell takarni, mert ott hamarabb előfordulhat gombás megbetegedés. De ha kézzel rakjuk, akkor oda úgysem esik annyi. Ha pedig palántázás előtt takarjuk az ágyást, akkor meg az ültetéskor félre van kotorva a takarás. A forgács is jó takarás, azt is bátran lehet alkalmazni, főleg apró növényekhez, mert azt óvatosabban lehet szórni. A vastagság attól függ, mennyi anyag van, de néhány cm vastagságban feltétlen kell, mert összeesik, szárad. Később érdemes kicsit pótolni is. Lehet tenni bármilyen növénynek, de szerintem annyit nem fog sikerülni összeszedni, hogy mindenhova jusson, ezért főleg a kényesebb palántákhoz javasolom.

Zöldtrágya növények vetésével is lehet a talajt javítani.

A mustár jó helyen 1 m magasra is nő. Talajtakarásra, zöldtrágyának szinte bármikor lehet vetni. Tavaszi fagok utántól októberig. Hamar kikel. Zöldtrágyának virágzásig bármikor levágható, a gyökere a talajba maradhat, a zöldrész meg belekapálható. Olyan helyeken, ahol nincs útban, meg lehet hagyni magnyerés céljából. Zöldségek között ne hagyd meg, mert túlnövi, és elnyomja őket. Legfeljebb ágyás sarkokban. Egyedül káposztafélék előtt, és után ne vessed, mert rokonok.

A kialakult talajszerkezet megőrzése céljából télen is takarom a talajt. Erre a célra vetem a körömvirágot, mustárt, melyek télen is zöld szőnyeget képeznek, bár a mustár elfagy, de a fagyott levelek is takarnak. Azonkívül, hogy a gyökerek lazán tartják a talaj szerkezetre, tavasszal zöldtrágyaként használom, leforgatva. Év közben is vetem a körömvirágot köztesként, és az üres területek takarására, mert illat anyagainál fogva riasztja a káros, illetve vonzza a hasznos rovarokat. Bármikor vethető, talajfelszínen visszavágva újra kihajt. Leszedett virágjai teának, belőle készítette krém sebek gyógyítására, bőrregenerálásra használható. Másrészt szép is.

Büdöskéből van nekem is több fajta, alacsony, magas és tiszta sárga. Én teszem mindenhova, ahol üres hely marad, akár a körömvirágot. A répa, zöldségágyásokhoz meg főleg, mert a gyökerének fonálféreg riasztó hatása van. Egy félreeső helyen a kerthatáron elszórom a magot, és onnan palántolgatom szét.
A később bevetésre kerülő ágyások szélébe tavasszal mindig szoktam vetni egy magkeveréket évek óta, amit később ha útban van ki lehet vágni. A termések felhasználhatók. A következőkből áll: körömvirág, büdöske, kapor, fehér jégcsapretek, karalábé. Ez addig a talajt takarja és haszna is van. A retekből mindig hagyok felmagzani, így évek óta nem kell magot venni.

 
Az ágyásokat elő-, fő- és utónövényekkel egész évben lehet használni, így friss, egészséges növényekkel ellátni a családunkat.
Jó munkát kívánok!

Paprika, paradicsom fajtaválaszték 2010-ben.

A legtöbb gondolkodást ebben a kis konyhakertben a paprika és paradicsom fajták kiválasztása okoz.
Míg a retkek, saláták, zöldségfélék, hagymák általában azonosak évről évre, és nem is kell belőlük sok fajta, addig ez a két növény mindig gondos tervezést kíván.

Figyelembe kell vennem a kertben rendelkezésre álló szűk helyet. Paprikának egy 5,5 * 1,5 méteres ágyásom van. A paradicsom pedig 3 db 5 méteres sorba kerül kiültetésre.

A paradicsomok:

A paradicsom évről évre mindig ugyanabba az ágyásba kerül. Egyes biokertészeti szakírók azt állítják, hogy a paradicsom szereti a saját „kigőzölésében” fejlődni. A kontroll tövek alapján ennek az ellenkezőjét nem állíthatom. Semmivel nem fordult elő több betegség ott, ahol előtte is paradicsom volt. A termés megfelelő volt. Így is csökkentenem kell a tövek számát, mert több volt a termés, mint amire szükségünk volt. Viszont szeretnék több fajtát, a változatosság miatt.

A San Marzanót nem hagyjuk ki, abból is a nagyobb, Lungo fajtát. Ez kései, de kiváló, édes befőző fajta. Nagyon jól lehetett aszalni, kevés levű. Karó mellett nevelem, két méter magasra megnő.

A Lugas F1 elég jó ellenálló, kemény húsú, közepes nagyságú. Ennél nagyobb egy helyi, általam Kereknek nevezett fajta, ami kemény húsú, zamatos, ízletes fajta.

2009-ben volt két új fajtám, a nagyon nagy termésű Ökörszív, és a Black Prince nevű fekete paradicsom. Ezeket megszerettük, és most is lesz. A Korallból is lesz néhány tő, az egyik legízletesebb nagyobb gyümölcsű fürtös fajta. A különlegesebbekből elég max. 3 tő, ha sikerül, ennyi bőven elég.

Paprikák:

Paprikából több fajtára van szükség. A zöldpaprikák étkezésre, savanyításra, szárításra használhatók. Elég korai a zöld, erős Rekord. Ennél nagyobb termésű a csípős Kofa, és csemege Duna. Sajnos a Duna magjából kifogytam, és eddig még nem sikerült vennem. De keresem. Helyette, ha nem kapnék a Szentesi kosszarvút szántam, ami édes, hosszú termésű fajta. Fehér paprikának a Tizenegyest tervezem ebben az évben, ami korai, intenzív, csokros termésű. Későbbre a Start és Ciklon lesz.
Kései édes csemegének a Bikaszarvú fajtákat, a sokáig elálló Kapia és Gigant fajtákat ültetem. Ezek éretten vastaghúsú, piros színű paprikák. Nekem még zölden, papírba csomagolva, dobozba téve még mindig van belőlük.
Lesznek még különféle, igazi „atomerős” fajták is fűszernek, savanyításra.

A magok felhasználhatók 3, esetleg 4 évig is, így egy zacskó több évre elég. Az F1-es jelzésű fajták hibridek. Ezeknek a terméséből e hagyjunk saját magot, mert az utódok nem lesznek fajta azonosak. A nem hibridek magjaiból azonban éretten hagyhatunk saját magot, későbbi vetés céljára.
A neten találhatók kiváló fajtaismertető helyek. Érdemes keresgélni.
Heirloomtomatoes.bizland fajtajegyzék (ang.)
Tomatobob nagyon jó fajtaismertetős választéka. (ang)
Semiorto.com 2010-es magkatalógusa pdf-ben (ang, ita.)

Végül a  kertemben 2008-2009-ben vetett és 2010-ben tervezett fajták listája:
Fajtajegyzékem 2008-2010