Április vége a kertben

Április vége felé járunk. A kertben a változás szembetűnő.
Olyan gyorsan telik az idő, hogy szinte fel sem lehet fogni. Minap még az aprócska magokat vetettük, és mára már kikelt minden.

Egyre melegebb az idő, és egyre szebb a kert. Nő és virágzik minden. Az április és a május a legszebb tavaszi hónap. Míg március a várakozás, a készülődés ideje, április a kibontakozásé, a május pedig a szépség hónapja. Már most is ezernyi illat kavarog a levegőben. A madarak nászénekétől zeng a környék. Míg a levelek között ezernyi apró élőlény éli mindennapjait.

Az elvetett magok régen kikeltek, és szépen növekednek. A borsó már erős szárat növesztett, a zöldhagymát pedig már régen esszük. A retkek is piroslanak, és ha nem figyeljük az idő múlását, hamarosan piros szamócára is találunk. Legalábbis a sok virág azt ígéri.

Az üvegházba hétvégén kiültetek két tő Bernadett uborkát. Szabadba még nem vetek, ráérek majd májusban. Addig nincs szükség uborkára. A paprika és paradicsom palántákat sem sürgetem. Jó helyen vannak az üvegházban. Majd a fagyveszély elmúltával kiteszem őket. Hiába mutat jó időre minden jel, addig még bármi történhet. Én már láttam elfagyott, a hidegtől elsárgult palántákat. Ami rendbe jött, annak is hetek kellettek. Nem törekszem korai termésre, inkább biztonságosra.

 Különböző korú paradicsomok. Balra fönnt a legkorábbi vetésű San Marzano.

A paprikák is eléggé vegyes képet mutatnak, de vetés időben van közöttük két hét eltérés.

A kényesebb palánták még tálcában, polcon vannak. de már jó ideje éjjel is kint maradnak.

A zeller, a sarkantyúka és néhány paradicsom már a talajszinti levegőt szokják.

A Cukkinit elvetettem szabadföldben. A tavalyi magok, melyek a földben teleltek át, hamarabb kikeltek. Sárga, zöld, és fehér spagetti cukkini lesz. Tavaly volt kerek rondini is, de az keményebb húsú volt, így nem volt olyan népszerű. A fészkeket, amikor előkészítettem, a föld kiemelése után egy lapát komposztot tettem, összekevertem a földdel, és ebbe tettem 2-3 szem magot. Ha mind kikel, akkor legfeljebb ritkítom. A töveket egymástól 1 m távolra vetettem. Két tő fölé levágott műanyag palackból búrát tettem, az hamarabb kikel. (Ez lejjeb a takarásos kép baloldalán is látszó két palack)

Cukkíninél ez a késő őszi termés kinthagyás és talajba ásás bevált. Tavasszal tudják a magok, hogy itt az idő. innen át lehet őket palántázni, de lehet állandó helyre is "vetni"

Gondoskodtam a talajtakaráshoz, valamint a komposzt szaporításához kaszált fűről.

A talajtakarás védi a talaj felszínét a kiszáradástól, meg tudnak telepedni a talajlakó élőlények, így a talajszerkezete javul. A talajtakaró anyag a felszínen komposztálódik, megakadályozza a gyomok kikelését. Tehát kijelenthetjük, hogy ez hasznos dolog. Erre a célra használhatunk levágott füvet, amit szárítani kell, mert nedvesen rothadásnak indul hamar. Lehet használni szalmát, kéreg és faforgácsot, erre a célra vetett növényeket levágva (borsószalma, facélia, bükköny, akár csalánt is) A talajművelés is könnyebb, hiszen nem kell kapálni, a felszín nem cserepesedik ki az esőtől, széltől. Ha megfelelő talajélet alakul ki, még az áásáról is el lehet felejtkezni.

A jó talajtakaró megfelelő vastagságú, átlag legalább 5 cm vastag. Bármilyen növényeknél lehet alkalmazni a következők betartásával. Közvetlenül a növények száránál, vagy a sorában a tövéhez közel ne takarjuk a talajt. Egyes növények nem szeretik az állandó nedvességet (hagyma), vagy kialakulhat gombásodás a szár körül. (paradicsom)

Nagyon durva anyagot ne használjunk ott, ahol később kézzel kell dolgoznunk. A káposztafélék esetében a földibolha kevésbé tud kárt okozni, nem szereti a takart földet. Paradicsom, uborka, paprika esetében a lehulló eső nem veri fel a talajról a port, nem verődik vissza a növény leveleire, így kisebb a gombabetegségek kialakulásának veszélye. Nagyon kötött, nedves talajon akár káros is lehet a takarás, mert nem engedi száradni a talajt.

Balra már elkezdtem takarni, de egy kis csendes eső bezavart. Így legalább tudok most írni. :-) A bordó előtt palackkal takarva cukkini vetés. Ez a borítás más, kényes magnál is beválik.
Az üvegházban az uborkának kiemelt fészket készítek trágyából, földből és szénából, ebbe ültetem a palántát. Az uborka a felszínhez közel gyökerezik, így sok levegőt kíván a gyökérzete. Ugyanakkor sok víz is kell neki. Ha feljebb van a talaj szintjénél ez a gyökérzóna, a víz is odajut, de a gyökerek sem fulladnak be. Mintha szabadban bakhátak tetejére ültetnénk. Mivel az uborka szereti a párás levegőt, egy védő burkolat kerül köré átlátszó fólia zsákból készítve.

 Ez 2008-as kép. remélem, az idén is lesz lehetőség hasonlót készíteni.

A fákat megpermeteztem monilia és egyéb gombabetegségek ellen bordói lével, és erjesztett fokhagyma, csalán levéből készült ázalékkal. Ennek olyan büdös a szaga, hogy a növény virágjának illatára repülő kártevők nem érzik azt meg. Egy vödörbe csalánt, vöröshagyma szárát, fokhagymát áztattam egy hétig. Leszűrtem, és kb ötszörösére hígítottam. Így permeteztem ki.

Lassan kisüt a nap, így mehetek vissza a kertbe. Hét végén újra jövök, amikor elköszönünk az áprilistól.

Kert kialakítása 40 négyzetméteren

Kedves Olvasótól kaptam egy kérdést: hogyan alakítsa ki a 4 * 10 méteres kertjét. 

Itt válaszolok, mert lehet, hogy van más is, akit érdekel ez a kérdés.

"É-Ny-i fekvésű 4x10m-es terület, agyagos, olyan csúnyán összeálló nagy mócsingokkal, amit nem lehet szétmorzsolni! (fenntebb már irtó agyagos-sárga föld!!! ) A ház mögött és a szomszéd udvara közt terül el és utca felé lejt!"

A kert betetlepítésénél lehetőség szerint alkalmazni kell a vetésforgó szabályait.

 
A tájolás szabadon elfordítható a rajz alapján. Azt rajzoltam le, én hogyan osztanám be a kertet. Négy egyenlő részre tagoltam A - D-ig, ezt minden évben el lehet tolni eggyel, ami a vetésváltást biztosítja A -C-ig.

 
A negyedikkel (D) nem foglalkozunk most külön, mert ide mennek az évelők, és több évig egy helyen maradó növények. (Szamóca, fűszernövények, a szélébe egres és ribizli bokrok, metélő petrezselyem, bazsalikom, borsfű és a gyönyörű muskotályzsálya. Palántázható a zsálya, citromfű, kakukfű, (ezekből több változat van.) lestyán, levendula,esetleg rozmaring. metélőhagyma, sarjadékhagyma. Ezeket kertészetben, szupermarketekben is be lehet szerzni, évelők. Az eper közé lehet dugdosni néhány fokhagymát, amit nem kell felszedni.

Az ágyásokat különféle módon látjuk el tápanyaggal. Az első (A) lehetőleg istállótrágyát. és komposztot kapjon, a második (B) csak komposztot, a harmadik (C) semmit sem. Az eltérő tápanyag igényű növényeket így külön ágyásba lehet termeszteni. Az ágyásokat aztán évente eggyel el kell csúsztatni. (ABC, BCA,CAB).

A.: a tábla a fokozott trágyázást igénylőké: az ágy szélén 1 sorban, 40-50 cm tőtávra uborkák. Az első sor karó mellé ültetve 4 tő Bernadette F1 saláta uborka. A következő 4 tő Mohikán, vagy Perez berakó, kovászolható, savanyítható uborka, szintén karózva. Melléjuk kelkáposzta, karalábé akár magról, akár palántázva, majd pár tő cukkíni. Közöttük zeller. Lehet még karalábét, esetleg karfiolt.

B.: a tábla a kisebb trágya igényűeké,paradicsom, padlizsán, paprika fajtáké. 40cm sort- és tőtávra. Ízlés szerint lehet a palántákat összeállítani. A paprikafjatákból és a paradicsomból  5-5 tő palántot később bármely piacon lehet kapni, de ha van kedv és lehetőség ilyen keveset otthon is lehet nevelni. A juniusban legkésőbb lekerülő borsó (C táblában) után lehet savanyításra kerülő paprikákat ültetni, amikre csak szept végére van szükség. (pl: alma, kecskeszarv) Az ágyás szélébe lehet vetni egy sor csemege kukoricát, ami a széltől védi a táblát. Ezt lehet bármelyik oldalon, a fő szélirány felől. Ide kerülhet még padlizsán is, és védőnövénynek zeller is.

C.: a tábla a zöldségféléké, amik nem igényelnek trágyázott földet, répa, hagymafélék, petrezselyem, retek, cékla, zöldborsó. Egymást kiegészítve, védve, kaporral kiegészítve, esetleg fejes saláta.
A kert északnyugati oldalára lehet ültetni szőlőt lugasnak, vagy 1 sor csemege kukoricával védeni a növényeket. A kert egy sarkában komposzt tárolót kialakítani, és egy fő utat készíteni, amit, ha van rá mód burkolni, hogy sárban is járható legyen. A két méter széles ágyások közötti utat is lehet burkolni. A talajt tavasszal fel lehet kapálni géppel is. Nem tudom, mekkora a lejtés, ha nagy, akkor az ágyásokat esetleg lépcsőzetesen lehet kialakítani.

 Talajtakarás

A nehéz talajt a trágyázáson kívül takarással lehet javítani.
A takarás előtt a talajt nem feltétlen fontos patikásra tisztítani, csak a nagyobbra nőtt gazokat kihúzni, a talajt fellehet lazítani előtte. A takarás következményeként a kisebb gyomok úgyis elhalnak, a cserepes, kemény földfelület pedig porózussá, porhanyóssá és nedvessé válik. A takarás miatt fényhiány lép fel, ezért nem gazosodik a talaj, de ehhez azért kb 5 cm takarás kell. Ezért az évelők kivételével a palánták tövén egy kb 10 cm átmérőben nem kell takarni, mert ott hamarabb előfordulhat gombás megbetegedés. De ha kézzel rakjuk, akkor oda úgysem esik annyi. Ha pedig palántázás előtt takarjuk az ágyást, akkor meg az ültetéskor félre van kotorva a takarás. A forgács is jó takarás, azt is bátran lehet alkalmazni, főleg apró növényekhez, mert azt óvatosabban lehet szórni. A vastagság attól függ, mennyi anyag van, de néhány cm vastagságban feltétlen kell, mert összeesik, szárad. Később érdemes kicsit pótolni is. Lehet tenni bármilyen növénynek, de szerintem annyit nem fog sikerülni összeszedni, hogy mindenhova jusson, ezért főleg a kényesebb palántákhoz javasolom.

Zöldtrágya növények vetésével is lehet a talajt javítani.

A mustár jó helyen 1 m magasra is nő. Talajtakarásra, zöldtrágyának szinte bármikor lehet vetni. Tavaszi fagok utántól októberig. Hamar kikel. Zöldtrágyának virágzásig bármikor levágható, a gyökere a talajba maradhat, a zöldrész meg belekapálható. Olyan helyeken, ahol nincs útban, meg lehet hagyni magnyerés céljából. Zöldségek között ne hagyd meg, mert túlnövi, és elnyomja őket. Legfeljebb ágyás sarkokban. Egyedül káposztafélék előtt, és után ne vessed, mert rokonok.

A kialakult talajszerkezet megőrzése céljából télen is takarom a talajt. Erre a célra vetem a körömvirágot, mustárt, melyek télen is zöld szőnyeget képeznek, bár a mustár elfagy, de a fagyott levelek is takarnak. Azonkívül, hogy a gyökerek lazán tartják a talaj szerkezetre, tavasszal zöldtrágyaként használom, leforgatva. Év közben is vetem a körömvirágot köztesként, és az üres területek takarására, mert illat anyagainál fogva riasztja a káros, illetve vonzza a hasznos rovarokat. Bármikor vethető, talajfelszínen visszavágva újra kihajt. Leszedett virágjai teának, belőle készítette krém sebek gyógyítására, bőrregenerálásra használható. Másrészt szép is.

Büdöskéből van nekem is több fajta, alacsony, magas és tiszta sárga. Én teszem mindenhova, ahol üres hely marad, akár a körömvirágot. A répa, zöldségágyásokhoz meg főleg, mert a gyökerének fonálféreg riasztó hatása van. Egy félreeső helyen a kerthatáron elszórom a magot, és onnan palántolgatom szét.
A később bevetésre kerülő ágyások szélébe tavasszal mindig szoktam vetni egy magkeveréket évek óta, amit később ha útban van ki lehet vágni. A termések felhasználhatók. A következőkből áll: körömvirág, büdöske, kapor, fehér jégcsapretek, karalábé. Ez addig a talajt takarja és haszna is van. A retekből mindig hagyok felmagzani, így évek óta nem kell magot venni.

 
Az ágyásokat elő-, fő- és utónövényekkel egész évben lehet használni, így friss, egészséges növényekkel ellátni a családunkat.
Jó munkát kívánok!