A következő címkéjű bejegyzések mutatása: paprika. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: paprika. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. május 29., péntek

Május végén

A kertben a május az egyik legmunkásabb hónap. Ilyenkor kerül sor a legtöbb zöldségféle elvetésére, palántázására. Már, ha az időjárás felelőssel is egyeztetve van.
Az idei májusban volt jó, és volt rosszabb szakasz.
A palántákat korán nem tudtam kiültetni, mert a hónap eleje hűvösebb volt, és a fagyos szentek környékére lehűlt az idő. Ezért nem is kockáztattam a palánták kiültetésével, inkább vártam, nem számít, hogy kicsit később teremnek, de ne fázzanak meg.



A paradicsomokat május 13-án palántáztam ki. Előtte elkészítettem a támrendszer elemeit, hosszú vascsöveket vertem le 2 m távolságra egymástól, közéjük az 50 cm tőtávolságnak megfelelően olasznád szárait állítottam le. Ezek közé később vízszintesen drótot feszítek ki, és ezekhez kötözöm a paradicsomokat. Az oszlopokat nem is szándékozom felszedni, mivel a paradicsom szereti azt a helyet, ahol már volt. A régi kertemben több éven keresztül azonos helyen voltak, és a kontroll tövekhez viszonyítva nem volt több fertőzés előfordulva.


 A paradicsom fajtáim nagy része indeterminált, azaz folytonnövő, így kell ilyen magas támrendszer. Amik determináltak, azokhoz természetesen nem tettem ilyen magas karókat.
A kiültetés után sajnos pár tövet a lóbogarak kiettek, de pótoltam, és elenyésző volt a veszteség.


A paprikák kiültetése május 21-én történt. Ezeket kissé feltöltött bakhátakra ültettem ki, és kiültetés előtt a poharakban jól megöntöztem őket, de palántázás után nem locsoltam egyet sem meg, így próbáltam elkerülni a lótetű kártételt, mivel azt tapasztaltam, hogy a nedvesség is vonzza őket. Láttam a járataikat, (kb 1-1,5 cm átmérőjű lukak a felszínen) de nem volt kártétel. A sorokba a közben kifejtett zöldborsó héját szórtam, egyék inkább ezt. Szerencsére a palántázást kissé hűvösebb, esős idő követte, így a nap sem égette őket, és a teljes öntözés is megvolt. Mára elég szépen fejlődnek, a paradicsomokat már kacsolni is kellett. (A kacsolásról korábban itt írtam)


A zöldborsó szépen termett, lehet tavaszi zöldséglevest főzni. A mult héten a padlizsánokat is kitettem, de már meg is jelentek rajta a krumplibogarak. Ezért naponta kell nézni, mert képesek lelegelni gyorsan a leveleket. Ezeket kézzel leszedem, és a szomszéd tyúkok elintézik a többit.

Elvetettem a bokor és futó babokat, valamint uborkát is vetettem, amiből, majd kovászos lesz.


 A palántákat még nem permeteztem, de el van készítve csalán és hagymalé beáztatva, ez majd tízszeresére hígítva lesz felhasználva.

Az esők után, bordóilével is lehet védekezni a gombabetegségek ellen, de még szerintem ráér.

Júniusban már számíthatunk termésekre is.

A végére egy kis ismétlés, mert a legtöbben ezekre kerestek rá: a címszavakra kattintva olvashatók a régebbi cikkek:
Paradicsom kacsolása:
Csalán és egyéb ázalékok készítése, használata: levéltetvek ellen:  egyéb ázalékok:
A mulcsozásról:

2015. március 16., hétfő

Mennyi idő kell a a vetéstől a kiültetésig a paprikának és a paradicsomnak.

Időszerű dolgok 01

Ahogyan javul odakint az időjárás, úgy történik egyre több kerttel kapcsolatos esemény.
Az első, hogy a múlt héten elvetett paradicsomok mára kikeltek. Öt nap elég volt nekik. Már kevesebb meleg is elég nekik, mert még tűzdelésig kicsit fejlődniük kell.
 A padlizsánok kéretik még magukat.



A paprikákban is van olyan, amelyik már emelgeti a földet, de ők még nem késtek el.

Ahogyan nézegettem, hogy mik voltak azok a címszavak, amiket az olvasók legtöbbször kerestek, úgy láttam, hogy sokakat érdekel, hogy milyen növényeknek mennyi időre van szüksége a vetéstől a kiültetésig.
Ezekről korábban itt írtam,

Most nézzük át ezt most újra.
Paradicsom:
Vetési időpontok:
–  Fűtetlen fóliába, szabadföldi korai termesztésre: február 15. ill.
február 20.–március 5.
– szabadföldi tömegtermesztésre: március 10–21. ill. április 10.
A vetés mélysége: 0,5 cm.
A kelés 6–14. napra várható.
Tûzdelés szikleveles állapotban.
A palántanevelés idõtartama 4–9 hét.

Palántanevelési változat

      Vetés
 Tűzdelés   
 Kiültetés  
Érés kezdete
Tápkockás
20.febr
   március     5–10.
15.ápr-től
20.jún
Tűzdelt
22.febr  
  március   10–15.
20.ápr
30.jún
Fóliába vetett
01.márc

április 25–30.
július 5–10.
Paprika
Vetésidõ:
– váz nélküli fóliás termesztéshez február 25.–március 5.
– korai szabadföldi termesztéshez március 10.
– szabadföldi tömegtermesztéshez március 20–30.
– állandó helyre vetés ideje: április 10-tõl.
A vetésmélység: 1–1,5 cm palántanevelésnél, 2–3 cm állandó helyre vetésnél.
Tûzdelés: szikleveles állapotban.

A vetésidőt a tervezett kiültetési időpont és az optimális palántanevelési időtartam határozza meg, a nagy növésű, folyton növő fajták palántanevelési ideje korai hajtatásban 3 hónap, középkoraiban 3–2,5 hónap, hideg hajtatásban 2,5–2 hónap; az optimális kiültetésre kész palánta fehér bimbós. A csokros fajták ideális ültethető palántája bimbó nélküli, tehát a palántanevelési idejük is 1–2 héttel rövidebb, fűtés nélküli hajtatáshoz maximum 2 hónap.

Én a március 10 körüli időben szoktam elvetni a magokat. Majd tűzdelem a palántákat, így kicsit több a nevelési idő, de biztosabb a palántanevelés ,és a tűzdelt palánták is jobban erednek meg.


A következő cikkben a védőnövénynek ültetett virágok (Calendula, tagates, facélia) lesz a téma.

2015. március 10., kedd

A paprika és paradicsom vetése palántának.

KEZDŐDIK A PALÁNTANEVELÉS

Általában január közepén zellert, kelkáposztát és karfiolt, valamint néhány üvegházba kiültetendő paprikát szoktam elvetni ládába. Azonban ebben a kertben nincs üvegházam, így a korai palántanevelésről le kell mondanom. A szabadföldi kiültetés idejéről pedig még nem késtem le. A szabadföldi termesztéshez régebben is március első dekádjában szoktam elvetni a paradicsom, paprika, padlizsán magjait. Ekkor még bőven van idő a májusi kiültetésig.

Palántavetéshez egyszerű, bárhol megvehető, legolcsóbb virágföldet használom. Ezt kissé lazítom ¼-ed arányban némi homok, duzzasztott perlit, és kőpor belekeverésével. A növényeknek a magvetéstől a lomblevelek kialakulásáig nincs szükség külső tápanyagra, hiszen megfelelő gyökérzet híján azt fel sem tudnák venni. Erre vannak a  szikleveleik. A sziklevelek a lomblevelek kialakulás után elvesztik szerepüket, és elsárgulnak, majd lehullanak. Ha valaki korai palántakorban a legalsó levelek sárgulását és hullását tapasztalja, akkor ez történik.
A palántanevelő közegbe ilyenkor nem is ajánlott komposztot, trágyát keverni, mert nedvesség hatására rothadás is felléphet. Akár föld nélkül is lehetne magokat kikeltetni.
 

Más földkeveréket én később sem alkalmazok, csak kissé több homokot perlitet és némi szárított marhatrágyát keverek a földbe, összesen 1/3-ad részben. Ha van megfelelően porhanyós, korábban előkészített kerti földünk, ezt is lehet keverni hozzá. Ha valaki tőzeget használ, abba mindenképpen kell föld, vagy homok, mert hamar kiszárad.


A magokat általában 40 cm-es virágládákba, vagy ha csak kevés palántát akarok egy fajtából, akkor 10*10-es kis cserépbe vetem. Ezekből tűzdeléssel kerülnek szálanként (esetleg ikertőben) kis műanyag cserepekbe, poharakba a növények 2 lombleveles kortól. Ha valamit nem akarok tűzdelni, akkor egyből cserépbe vetem. A földkeveréket vetés előtt meleg helyre viszem, hogy a talaj melegedjen át. Hideg földbe ne vessünk.


A ládába betöltöm a földet, tömörítem, a tetejét elsimítom egy falappal, majd két sorban kis árkot nyomok a földbe. Ebbe kerülnek a magok, 0,5-1 cm távolságra. Annyi szem + 10%, amennyi tőre van szükségem. Egy ládába mehet több fajta mag is. A jelölésre azonban már ekkor gondot fordítsunk, hogy tudjuk melyik mag, milyenfajta. Erre én lapos kávékavaró pálcát, vagy műanyag poharakból vágott csíkokat használok, amely több évig jó.


A vetés után meleg (kb 30 fokos)  vízzel beöntözöm a magokat egy fújóval, hogy a locsoló víz ne mossa őket szét, majd földdel lefedem, tömörítem és még egyszer beöntözöm. Ezután üveglappal, fóliával lefedem a ládákat és meleg helyre teszem. A zellert ablakba, mert annak fény is kell. A káposztaféléket is ablakba, mert azoknak meg nem kell akkora meleg. A paprikákat radiátorhoz közel A kaliforniai típusoknak az átlagostól még nagyobb melegre van szükségük a csírázáshoz, mert ezeknél ez nehezebben következik be.


Naponta megpermetezem langyos vízzel a talajfelszínt, ne száradjon ki. Locsolást csak hetente a tálcába öntött vízzel végzem. Innen a talaj felszívja a vizet, de a magágyat nem nedvesíti el nagyon. Vigyázni kell a túlzott vízadagok elkerülésére is, mert ekkor magrothadás előfordulhat. Esetleg már ekkor felütheti a fejét a palántadőlést okozó gomba.
Amikor a növények kibújnak,  (paprikánál akár 2 hét is kellhet) a vetésre bordóilé 15-os oldatát permetezhetjük védekezésül.


A kelés után én szoktam csalánlével (melyet egy kanálnyi szárított csalánból 1 liter meleg vízben áztatva készítek) meglocsolni a sorokat. A túlságos locsolástól mindenképpen tartózkodjunk.
A keléshez az a jó, ha legalább 22-25 fokot tudunk biztosítani. Kelés után megfelel a 17-20 fok is.
A tűzdelésről korábban már beszámoltam.


2014. március 7., péntek

A paprika palántanevelésének kezdete

Paprikák! Indulás!


Március eleje van, és nagy valószínűséggel nem várhatunk jelentős lehűlést. Legalábbis februárban Zsuzsanna környékén ezt ígérték a pacsirták., továbbá a vadlibák észak irányába vonuló csapatai is jót jelentenek. Ahogyan többször beharangoztam, március első 10 napjában elérkezett a paprikák elvetésének ideje. Régebben növényházi termesztésre is készítettem palántákat, azokat már februárban elvetettem. Ebben az évben nincs lehetőségem, csak szabadföldi termesztésre, így ráérek most elvetni. Későbbi kiültetésre el lehet március második felében is vetni a

Túlságosan ezekkel sem körülményeskedni. A föld ugyanaz a kerti talaj - homok keverék, mint a paradicsomok esetében. A paprikáknak a csírázáshoz kicsit magasabb hőmérsékletre van igénye, mint a paradicsomnak, így az sem baj, ha 25-28 fok van a keltetőhelyen. Így kissé hamarabb bújnak ki. A csírázáshoz fényre nincs szüksége a magoknak. Azonban, ha kibújnak, akkor már napos, vagy legalábbis ablakos helyre (sajnos a napot nem mi kezeljük)

A magokat ebben az évben kb 10*10-es méretű edényekbe vetettem fajtánként, míg korábban virágládákba. Ennek nincs sok oka, csupán annyi, hogy könnyebb kezelni a kisebb egységeket, és nem kell a fajtákat elválasztani. A vetés előtt jó kézmeleg vízzel beöntözöm a talajt, majd utána a magokat is, végül a takaró földet is. Lefedem őket zacskóval, hogy ne száradjanak hamar ki, és a radiátor fölé mennek. Ott azóta a paradicsomok átadták a helyüket.

Azt figyeltem meg, hogy a saját magok hamarabb kelnek ki, de ennek az oka az lehet, hogy amit én fogok, az nincs úgy kiszáradva, és általában egy termésből van, nincs különböző érettségű keverve. A fajtáknak is eltérő lehet a kelési ideje, így nem kell megijedni, ha nem egyszerre bújnak ki. Öt naptól két hétig természete a várakozás. Három hét után már lehet gyanakodni. Nem is biztos, hogy a maggal volt gond. Én is jártam úgy, hogy csupa jó szándékból, naponta hűségesen locsoltam a vetést, és mégsem kelt ki semmi. Amikor megnéztem a magokat, nem találtam őket. Ugyanis túlzott gondoskodástól egyszerűen elrothadtak. Azt tanácsolom, hogy a palántanevelésből sem kell tudományos precizitással hőfokot nedvességet, fényerőt légmozgást stb mérve görcsölni, hanem kissé lazábban, nem túl nagy aggódással csak simán vetni, ápolni és kiültetni. Ha nem kelnek egyszerre? semmi baj, majd utólérik egymást. nem nedves a vetés, Kissé bepermetezzük egy fújóval a tetejét, nem eláztatjuk. Nem kell fényszórókat ráírányitani, és, ha kissé megnyúlnak, akkor sincs baj. majd a tűzdelésnél kissé mélyebbre kerülnek. Ha pedig a tűzdelést nem tudjuk szabályosan két szíkleveles korban elvégezni, nem kell pánikrohamot kapni, az sem baj, ha már két lomblevelesek.

Képeket majd később teszek be, de igazából ugyanúgy néz ki minden, mint a paradicsomok esetében. A lényeges még a föld alatt van, majd ha kikeltek, akkor több látszik.
Ha kikelnek... Remélem:)

Aktuális:

Szabadba már lehet sárgarépát, petrezselymet, paszternákot, salátát, retket, karalábét vetni. hagymát dugdosni és vetni.

A következő írás a tűzdelés lenne, de már erről többször írta, sok újat nem tehetnék hozzá. Esetleg, ha kérdés merülne fel ezzel kapcsolatban.
A korábbi írások itt olvashatók:
Palántanevelés 2., avagy hogyan végezzük a tűzdelést.

Még egyszer a tűzdelésről

Hogyan tűzdeljük a palántákat?


2014. február 22., szombat

A paradicsom palántanevelése

Elvetettem a paradicsomokat


A paradicsom a meleg igényes növények közé tartozik, így a kiültetése a májusi fagyok után. esedékes, mint a paprikáé. Azonban több tájegységünkön régóta elterjedt megfigyelés hogy a paradicsomot korábban is ki lehet ültetni. Ha április 24-ig szent Györgyig van ideje meggyökerezni, megerősödni, akkor kisebb fagyot is kibír. bár a levélzet megfagy, de a hidegek elmúltával újra kihajt.
Ehhez az időjárástól függően legkésőbb április 20-ig ki kell ültetni.
A paradicsom palántaneveléséhez 8-9 hétre van szükség, így február közepén el kell kezdeni a vetést. Az időbeni visszaesés még kisebb, ha a ládába vetett palántákat 1-2 szikleveles állapotba közvetlen tápkockába, pohárba, cserépbe tűzdeljük át a kiültetésig.


A keléshez és a szikleveles kori fejlődéshez a palántáknak nincs szüksége tápanyagra. (ez vonatkozik minden növényre) Ebben a fejlődési szakaszban a gyökerek fejletlenek, a tápanyagot a szíkzacskók, szíklevelek biztosítják, Ezért van az, hogy, amikor már a gyökerekkel fel tudják venni a tápanyagot, a sziklevelek funkciójukat veszítve elsárgulnak, és leszáradnak.


A palántaneveléshez én ősszel begyűjtött kerti földet, esetleg vásárolt virág vagy palántaföldet keverek homokkal és perlittel. (2,5 rész föld. egy rész homok. 0,5 rész perlit)
Kis ládába, vagy cserépbe beleteszem a keveréket, tömörítem, beöntözöm. Beleteszem a magot, befújom vízzel, esetleg csalánteával, majd vékonyan befedem földdel, tömörítem. Az edényeket zacskóval, vagy üveglappal fedve meleg helyre teszem. Erre jó a radiátor fölötti ablakpárkány. De, mivel a keléhez a paradicsomnak nincs fényre szüksége, lehet egyéb meleg helyre tenni.


A fontos, hogy kelés után azonnal fényre, és a kelési hőmérsékletnél hűvösebb helyre kell tenni, mert azonnal megnyurgulnak. Amikor szépen fejlődnek, két szíklevelesen át fogom tűzdelni.


Ezzel egy időben, hasonló módon el lehet március első 10 napjáíg vetni a paprikákat is, de azok nem kerülnek május előtt kiültetésre, és a keléshez még melegebbre van szükség.


Most elvetettem a bazsalikom és majoranna magokat is, de ezeket nem kell földdel takarni. legfeljebb a kiszáradás elkerülésére, csak annyira, mint ha sóznánk. Azért kell így, mert ezeknek a csírázáshoz fényre van szükségük.
A tűzdelés, az mindig sokakat érdeklő kérdés, erről később újra írok. Akiket érdekel, visszaolvashat, mert már korábban írtam erről itt. és itt is:


2014. február 14., péntek

Az első vetés

Ki a szabadba!


A tél visszavonultával lehetőséget teremtett, hogy egyes nagyon korai, hidegtűrő növényeket el lehet vetni szabadba.
Mindjárt ilyen elsőnek a spenót. Korán vethető, hamar kicsírázik és kikel. Szinte az első zöldfőzelék a szezonban. Elég neki egy sekély barázda, beleszórni a magot, takarni, és ennyi.
A következő a zöldborsó.
A földem annyira jó porhanyós és laza volt, hogy csak kissé fellazítottam gereblyével, barázdát húztam és lehetett szórni a magokat. Kötött talajon mélyebbre, laza, homokos talajon sekélyebben érdemes vetni. Nekem takarás után kb 5 cm. Egyre nagyon kell vigyázni. Egyetlen szem ne maradjon takaratlanul, vagy túl sekélyen, hogy egy eső lemossa a talajt róla, mert a madarak, főleg a galambok képesek utána az egész soron megindulva, "betakarítani" a szemeket. 3-4 fok körül már csírázik a mag és akár -5 fokot is képes átvészelni.
Mi kedveljük a Rajnai törpe fajtát. Nagyon korai, nem túl magas bokrú, kifejtő borsó fajta. A kifejtőborsók jellemzője, hogy magjuk éretten sima, nem töppedt. Ezek általában rövid tenyészidejűek. Majd két-három hét múlva még vetek, mert a hátrányuk annyi, hogy amikor érik, szedni kell az egészet, mert túléretten a cukor keményítővé válik bennük és kevésbé élvezetes, lisztes lesz.
Jobbra fönn a Rajnai, alul a Kevedon csodája


A ZKI ezt írja róla:
 Korai érésű kifejtő, a mostohább viszonyokat is jól tűrő fajta.
A növény magassága 35–40 cm. Hüvelyei 7–8 cm-esek, melyekben 9 sötétzöld szem fejlődik.
Igen korai és szakaszos vetésre is kiválóan alkalmas.
Friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt ajánljuk.
A tasak tartalma: 500g.

 altaltaltalt
Idő:febr vége-márc.15x5cm 
jún.
Hőmérséklet:6-8 o  
Vetésmélység:5-7cm 

Én sorba vetem. A sorok egymástól 40-50 cm-re vannak, a szemeket a sorba szórom bele. kb 2 cm--re. inkább sűrűbbre vetek, mert valamennyi mag befullad, kieszi valami, és inkább több legyen, mint ritka.

 A velőborsók hosszabb tenyészidejűek: magjuk felülete ráncos, töppedt. Hosszabb tenyészidejűek.  A cukorborsóknak az a jellegzetességük, hogy a hüvelyük is ehető, nem szálkás. 
Lehet már kísérletezni retek vetésével is, annyi a veszély, ha hideg éri, magszárba megy, nem nevel gumót. Ugyanez a gond a karalábéval, így én még ezekkel várok. Fóliában, növényházban meg lehet próbálni.

Különböző fórumokon sokan szinte versengenek azon, hogy a paprika és paradicsom palántának való magokat ki, mikor vetette már el, mekkora már a növény. Nekem erről az a véleményem, hogy még korai. Ezek a palánták egy idő után elvénülnek, megnyurgulnak, kevés lesz nekik a talaj. Jönnek a betegségek Nincs semmi értelme. Korai paradicsomot, amit április közepe táján teszünk ki, február végén, a későbbieket a paprikával március elején kell elvetni palántának.
Arról, hogy mit, mikor érdemes vetni, itt írtam.
A paprika és paradicsom vetéséről itt írtam

Aktuális:

Vetés szabadba: korai borsó, spenót, saláta. Esetleg retek. Zöldhagyma dugdosása.
Palántanevelő: Zeller még vethető. Karalábék, korai kel palántanevelése kezdhető. Salátát is lehet palántázni, de én inkább kint vetem és szétültetem.

Úgy látom, nem volt rossz ötlet "könyvesíteni" a blogot. Eddig közel négyszázan töltötték le. Remélem mindenki hasznosan tudja forgatni.

2013. május 12., vasárnap

Időszerű kérdések, időszerű válaszok-02. Palántázás


Időszerű palántázások.


A májusi időjárás kedvező volt a kiültetett növények fejlődéséhez. Bár eső lehetett volna több is, azonban már valószínű, hogy erős lehűlések, fagyok nem várhatóak. Így aki korán, áprilisban kiültette a paradicsomokat, azoknak már erősen fejlett, virágzó növényei vannak.


A folyton növő és a féldeterminált paradicsomokat ne felejtsük el kacsolni, így szellősebb lesz a bokor, nem sűrűsödik e, a növény nem szárat és levelet, hanem termést nevel. Erről részletesen itt írtam:

Én a paprikákat is kiültettem a héten, mivel nem számítok erős lehűlésre. A talajt előzőleg előkészítettem, mulcsréteggel lefedtem, és azokat a sorokat, ahova a palánták lesznek ültetve, előre jól beöntöztem. A korábbi beöntözéssel a talaj megkapja a kellő nedvességet, de, mivel nem az ültetéskor hűtjük le sok vízzel, addigra újból felmelegszik.



 A palánták csak annyi vizet kapnak, hogy a gyökerük beiszapolódjon, és ez a víz edényben elő van melegítve a napon. A paprika nem szereti, ha kiültetéskor lehűl a földje, stressz éri. Aztán, és kb két hétig nem is öntözöm őket. A paradicsom is csak két hetente kap vizet. Nem szoktam a növényeket elkényeztetni, mert, ha hozzászoknak a rendszeres öntözéshez, akkor nem hatol mélyebbre as gyökérzetük és kevésbé lesznek ellenállók az esetleges szárazságnak, így később nem győzöm őket öntözni. Tehát öntözni ritkábban, de nagyobb vízadagokkal.


A paprikákon kívül ki lettek ültetve a cukkinik, padlizsánok és a saláta uborkák is.



Lent a bab, fölötte a kukorica palánták, balra a saláták az esőcsatornából kialakított termőhelyen. (A csigák elleni védekezésül)

A csemege kukoricát ebben az évben palántaként neveltem elő, mert meguntam, hogy a helybevetés után, a kikelő zsenge hajtásokat a tücskök lelegelik. Az erős, 10-15 cm magas palánták könnyen fakadtak, és a cukkinik két oldalára és az uborkák közé palántáztam ki.

A keleti ölesbabot is előneveltem, és palántákat ültettem ki. Ezek termése 40-60 cm hosszú. zsenge zöld színű, szálkamentes bab. Olasznád előzőévi szárából készült nekik támrendszer. Általában ezt a nádat használom karónak a legtöbb növényhez, kivétel a paradicsom, mert annak állandó helyen, állandó fém karói vannak.

Minden palánta környéke takarva van szénával. Fakasztó öntözéskor csalán, hagymaszár, cickafark szárakból ázott, hígított trágyalével voltak beöntözve. A trágyalevek készítéséről itt írtam

A hamarosan megjelenő levéltetvek elleni védekezésről pedig itt és itt.

Most így néz ki a kert, nézzük sorban az ágyásokat:
Jól megfigyelhetők a társítások, és a talajtakarás.







Az üvegház.



1. ágyás: paprikák



2. ágyás Balról: paradicsom, póré, zöldhagyma.



3. ágyás: paradicsom, zeller, padlizsán.



4. ágyás: paradicsom, szamóca, itt-ott védőnek fokhagyma.
előttük sóska.



5. ágyás: két oldalt kukorica és cékla, középen 4 féle cukkini



6. ágyás: előkészítve az uborkának, ami futtatva lesz, szélen kapor, középen kukorica.



7. ágyás: zöldhagyma, répák, petrezselyem, pasztinák, közte kamilla.



8. ágyás: zöldborsó.


9. ágyás: körömvirág, kelkáposzta, karfiol és brokkoli, a végében maghagyma.



A 10. hosszú ágyásban: keleti ölesbab, borsó, zöldpetrezselyem tavalyról, magnak. elől van kialakítva a csatorna, melyben saláták vannak, és legelől futó saláta uborka



2013. április 7., vasárnap

Növényszaporítás saját magról.

El lehet-e vetni a boltban vásárolt zöldség magját?

Fórumokon gyakori kérdésként merül fel, hogy a boltban, piacon vásárolt paprika, paradicsom, vagy egyéb ízletes, tetszetős termés magját el lehet-e vetni. Mint minden magot, ezeket is el lehet vetni természetesen. Aztán jön a csalódás, hogy sokszor az elvetett magból kikelt növényeken lévő termés sem ízben, sem kinézetben nem hasonlít arra, amit szerettünk volna. Nézzük, mi ennek az oka.
A boltokban, piacokon vásárolt termések eleve nem biológiai, hanem fogyasztási érettségben vannak. Így ezek magja nem használható vetésre, mert nincs beérve, az eltárolhatóság miatt éretlenül szedik le. A paradicsomok esetében még esetleg lehet próbálkozni, de a paprikák nagy része biológiai érettségben piros színűek.

A vetőmagtermelés során igyekeznek új tulajdonságú fajták előállításával a fogyasztói igények legteljesebb körű kielégítésére törekedni. Az így kikísérletezett növények keresztezéssel vannak előállítva, így hibridek, amik az anya és apa növény megfelelő tulajdonságát hordozzák.

Hibridek magját nem lehet tovább szaporítani. Kikel, de nem fajta azonos. A termés nem lesz azonos az előző évben szedett terméssel. A vetőmag csomagoláson a jelzésük F1. Ezek magjának meghagyása és elvetése után kikelő növény nagy valószínűséggel vagy az anya, vagy az apa növényre üt vissza.

A piacon, boltban vásárolt termések esetében legtöbbször a fajta nevét sem lehet tudni. Ha lehet tudni, akkor már a neten hamar utána lehet járni, hogy ez hibrid, vagy konstans fajta-e.
Elsősorban piacokon, kistermelőktől vásárolt termések lehetnek konstans, tájfajták, de ekkor is meg kell kérdezni a nevét. Még így is lehet meglepetés, mint ahogyan én jártam Erdélyben egy szép paradicsomnál. megkérdezve, hogy milyen fajta, azt a választ kaptam, hogy holland hibrid fajtát termesztenek J
  
A konstansok azok nem hibridek. Neten az angol nyelvterületen  heirloom néven lehet megtalálni. Ezeket nálunk régi, tájfajtáknak nevezik, vagy azok szelektációjával előállított, államilag elismert fajtaként hozzák forgalomba. Pl: cecei, hatvani, kecskeszarv, elefántormány, kecskeméti fehér, bogyiszlói, bikaszarv stb. De ez más növényekre is vonatkozik: paradicsom, retek, répa stb....
Ezekből fogott magok fajtaazonos termést hoznak, keresztbeporzás is ritka. Nálam eltérő fajták vannak egymás mellett, de nincs  keresztezés, hacsak nem a következő generációban. Akkor történhet "elfajzás", ha virágzási időpontban többfajta növény virágzik közel egymáshoz, egy időpontban.
Viszont a  paradicsom önbeporzó növény, és az idegen beporzás veszélye nálunk néhány ezreléktől 1%-ig terjedhet, a vonatkozó szabvány 4 m-es fajtaválasztó utakat ír elő. Az izolációs távolságot illetően eltérőek a vélemények. A paprikánál nagyobb a keresztbeporzás veszélye.
Néhány paprika fajta:

Ahol F1 jelölés van, az hibrid!

Fehér:
Fehérözön Synthetic
Suptol
Tizenegyes
Táltos Synthetic
Hosszú Táltos
Albaregia
T–52
Hó F1
C 1–39 F1
HRF F1
Syn Cecei
Rezisztens Keszthelyi
B–420 F1 (bolcky)
B–56 (blocky)
Blondy F1 (blocky)
Savó F1
Hungarian Wonder (bl)
Karmen
Javított Bogyiszlói

Paradicsom alakú pritaminok:
Paradicsom-alakú zöld Szentesi
Paradicsom-alakú zöld Pallagi
Greygo
Pritavit F1

Zöldpaprikák:
Novator F1
Novares F1
Radipus F1
Rapires F1
Kovácsházi
Keceli I F1
Hatvani
Szentesi kosszarvú
Duna F1
Elefánt-ormány

Édesalma, Alma,

Néhány hazai paprika fajta részletes ismertetőjét innen lehet letölteni.

A termesztéssel együtt ismertetve a hazai fajták innen tölthetők le:

Csak példának néhány fajta ismertetője a letöltésekből:
Tizenegyes (Államilag minősített fajta, 1986)
Származása: ÉT 399-es (feltehetően mutáns) törzsből szelekcióval állították elő. Fajtafenntartó a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Budatétényi Osztálya.Morfológiai jellemzése: alacsony, determinált növekedésű. Levelei sötétzöld színűek, a többi fehér bogyójú fajtától jól elkülöníthető. Virágai csokrosan fejlőd­nek. Bogyói megnyúlt kúp alakúak, fehér színűek, nem csípősek, csüngő állásúak. Bogyói közt előfordulhat horpadt, kismértékben csőrösödésre hajlamos. TMV-rezisztens, takácsatka-toleráns fajta. Gazdasági értéke: jó termőképességű, rövid tenyészidejű fajtajelölt. Dohány­mozaik vírussal szemben rezisztens.Termesztési javaslat: kizárólag haj tatásra, elsősorban fólia alatti termesztésre javasolható. Vízigényes, folyamatos és egyenletes tápanyagellátást igényel.
Fehérözön (Államilag minősített fajta, 1981) Származása: Keyston R. G. Csokros felálló II., 11 C/D törzsekből keresztezéssel előállított fajta. Fajfenntartó a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Kecskemét, Kutató Állomás Újmajor, Budatétényi Osztálya.Morfológiai jellemzése: alacsony (25-30 cm), determinált növekedésű. A rövid elágazások virág-, illetve terméscsokorban végződnek. Szára szilárd, rövid internó­diumokkal. Levele világoszöld színű, széles csüngő állású. Virágai fehérek, csokrosan felállóak. Bogyói szabályosan nyújtott kúp alakúak, 10-12 cm hosszúak, vállátmérőjük 6-7 cm, húsvastagságuk 5-6 mm. Bogyóátlagtömege 55-60 g. Színe sárgásfehér. Csípősségtől mentes. (30. ábra).Gazdasági értéke: jelentősen megelőzi a köztermesztésben levő tölteni való paprikák terméseredményeit. Igen bőtermőfajta. Bogyói darabosak, jó minőségű­ek. Determinált növekedése ellenére gyorsan regenerálódik, így termésképzése viszonylag folyamatos. Konstansfajta.Termesztési javaslat: igen értékes hajtatási és szabadföldi fajta. Termesztése biztonságos fényszegény időszakokban is. Őszi és téli hajtatásra egyaránt alkal­mas. TMV-rezisztens, takácsatka-toleráns.
D. Cecei SH (Államilag minősített fajta, 1978)
 Származása: a Keyston resistant giant és a Javított Cecei fajtákból back cross módszerrel, valamint TMV-re rezisztens egyedek szelekciójával állították elő. Fajtafenntartó a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Újmajori Állomása, Budatété­nyi Osztály.Morfológiai jellemzése: a növény középmagas, ágas bokor. Szára szilárd, az internódiumok hosszúak. Folytonos növekedésű bokor. A levelek tojásdadok, hegyesek, középnagyok, színük középzöld. Termése 10 cm hosszú, vállátmérője 6 cm. Felülete sima, húsa vastag, színe fehér, csüngő állású, íze édes.Gazdasági értéke: az egyik legkedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező fehér húsú, jó alkalmazkodóképességű, nagy terméshozamú, gazdaságosan termeszthető fajta. Dinamikus éréslefolyású. Jó minőségű, darabos bogyókat terem. A bogyó alakja, íze mind a friss fogyasztás, mind a konzervipar igényeit kielégíti. Betegségek­kel, különösen a vírusfertőzésekkel (TMV) szemben ellenálló.Termesztési javaslat: szabadföldi termesztésre alkalmas. Termesztési igénye a Cecei típusú fajtáéval azonos.
 Szintetikus Cecei SH (Államilag minősített fajta, 1980)
 Származása: Keyston R. G., Javított Cecei, Soroksári, Csokros csüngő, Antibois, Góliát hibridek Cecei típusú törzséből diallél keresztezéssel előállított szintetikusfajta. Fajtafenntartó a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Újmajori Állomás, Bu­datétényi Osztály.Morfológiai jellemzése: a növény középmagas, ágas bokor. Szára szilárd, az internódiumok hosszúak. Folytonos növekedésű. Levelei tojásdadok, hegyesek, középnagyok. Színük középzöld. Termése 10-12 cm hosszú, vállátmérője 5,5-5,6 cm, nyitott vagy széles kúp alakú. Átlagtömege 50-60 g. Színe fehér, felülete enyhén bordás, csüngő állású, csípősségtől mentes (25. ábra).
Gazdasági értéke: a Cecei fajtasor legújabb tagja. Dinamikus éréslefolyású, középkorai érésű fajta. Állománya kiegyenlített. Jó minőségű osztályos bogyókat terem. A bogyó alakja, íze, minősége - a Cecei fajtával azonosan - friss fogyasztás­ra, de konzervipari felhasználásra is alkalmas. Mint szintetikusfajta első a fajtavá­lasztékunkban Termesztési javaslat: a különböző termesztési viszonyokhoz jól alkalmazkodó fajta. Hajtatásban nagy terméshozama, szabadföldön pedig jó alkalmazkodó ké­pessége teszi értékessé. Termesztése biztonságos. Dohánymozaik vírussal szemben rezisztens, az uborkamozaik vírussal szemben toleráns. 
 Én salátát, vörös, lila, póréhagymát, petrezselymet, céklát, kerekrépát régóta saját magról nevelek. Sőt egyes paprika, paradicsom és cukkini fajtákat is.

Példaként:

A Kapia tipusú paprikák alapfaja a nálunk, a magyar Kocsolai nevű fajta.
Ez nem hibrid. A piacon, boltban vásárolt paprika magját meghagyva az a baj, hogy sosem tudhatod, hogy pontosan milyen nevű fajtából való. A Kapia tipusú paprikák között is van sok hibrid, melyek  a második nemzedéknél, már valószínű, nem lesznek fajtaazonosak.
Kikelni ki fog, virágot is fog hozni, de a termés nem biztos, hogy az elvárt lesz.
A boltban kapott magok zacskóján fel kell tüntetni, ha valami hibrid. Ezt a fajtanév melletti F1 jelzés mutatja.
A ZKI Kurtovszkaja Kapia nevű magja nem hibrid, ebből fogható mag. A kaliforniai tipusok nagyrészt hibridek.

Saját termésből való magszedésre nem a tévesen hitt, megmaradt utolsó termést, hanem pont a legelső termés, a legszebbet kell meghagyni, teljes beérésig.
Vásárolt magnál a kísérlet pont egy évig tart. Ugyanis elvetéstől a termés beéréséig lehet megtudni, milyet terem. Mint feljebb említettem, ez nem így van, ha pontosan lehet tudni, mi a fajta neve. Ekkor megtudható róla minden.
Ismeretlen fajú, kísérletképpen cserépben nevelt palántánál, kiültetés után, a meghozott termés megmutatja, hogy milyet terem. Ennek megfelelően el lehet dönteni, hogy a következő évben elvetjük-e vagy sem.

Különböző régifajta zöldségfélék magjait cserélgetve, idősebb emberektől kunyizva lehet beszerezni.
Ha valaki nem hivatásszerűen, megélhetésből, a minősített termék eladására termel, nem kell vérkomolyan venni a mag bio voltát. Ha valami megtetszik, nyugodtan meg kell venni a bolti magot. 20 szem paradicsom mag, ami nem biotermelésből származik, nem fog megmérgezni.
Aztán ami megtetszett, és nem F1 hibrid, annak meg lehet szedni a saját magját.
Beszerzési forrás lehet még külföldi, webes magrendelés, szép katalógusok vannak, már csak a fajták miatt is érdemes nézegetni. Itt sokszor be lehet azonosítani nálunk kevésbé elterjedt fajtákat is.
Néhány paprikafajta vetőzacskó képe:









Remélem a leírtak nyújtanak segítséget ebben a kérdésben. Tehát a legfontosabb: beazonosítani a termés fajtáját. Ha ismeretlen fajtával találkozunk lehet akkor is kísérletezni, de az eredmény nem garantált. Ekkor sem kell sehol hibát keresni, csak egyszerűen hibrid volt a növény.

A különlegesebb fajtáink magját továbbra is érdemes üzletben megvenni. Mint korábban is írtam, a magok elállnak több évig, így a költség már nem is olyan magas, és teljesen felesleges egy évben egy teljes zacskó magot elvetni.

Csíraképesség ideje:
Már jó néhány év óta a vetőmagok csomagolásán a faj és a fajtanév mellett nem a csíraképesség megőrzésének idejét, hanem a fémzárolás érvényességét kell feltüntetni. rajta van a csomagoláson a fémzárolás ideje, a fémzár, vagy a vetőmag tétel száma, illetve annak érvényességi ideje is, ami két év. Tehát "lejárt" magokat is el lehet vetni, csak ismerni kell a csíraképesség idejét.
 A felbontott tasakokat lehetőleg légmentesen lezárt fémdobozban, vagy befőttes üvegben,  csekély minőségromlással eltarthatók a csíraképesség megőrzésének idejéig.
A zöldség vetőmagok csíraképessége
1 év
Fekete gyökér
Metélőhagyma
Pasztinák
Rebarbara

2-3 év
Csemegekukorica Petrezselyem
Póréhagyma
Spárga

3-4 év
Bab
Cékla
Csillagtök (patisszon)
Paprika
Sárgarépa
Sóska
Új-zélandi spenót
Vöröshagyma
Zeller

4-6 év
Fejes saláta
Káposztafélék
Paradicsom Retek
Spenót
Sütőtök
Tojásgyümölcs
Zöldborsó

6 év
Görögdinnye

6-8 év
Spárgatök

8 év
Uborka

8-10 év
Sárgadinnye


Sok sikert! No, meg még mindig várjuk a Tavaszt!