A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fokhagyma. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fokhagyma. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. március 19., szombat

A hagymák is mehetnek a földbe.

Vöröshagyma, fokhagyma és rokonaik.

Most így az ablakon kinézve nem igazán van kertezős hangulat, mivel lassan, de folyamatosan esik az eső. ilyenkor megint az elméleti, fejben kertezés ideje van.
Aki nem használta ki az elmúlt hosszú hétvége kellemes, és alkalmas időjárását, annak most majd várni kell.
de elkésve még semmi sincs.
Mivel a borsó, retek és gyökérzöldségek a földben vannak, most a hagymák kerülnek sorra.
Milyen fajtákat termesztünk?

Két alapvető családba lehet őket sorolni leveleik alapján: (Allium sp.)

1. Hengeres (csöves) levelűek:
– Allium cepa – vöröshagyma,
– Allium ascalonicum – salottahagyma,
– Allium fistulosum – téli sarjadékhagyma,
– Allium schoenoprasum – metélőhagyma.
2. Lapos (szálas) levelűek:
– Allium sativum – fokhagyma,
– Allium porrum – póréhagyma.

VÖRÖSHAGYMA:

Az első családba tartozó vöröshagymának kétféle szaporítási módja van. egyéves, kétéves.
Egyéves termesztés esetén magot vetünk el, ritkásan, és már az első évben felhasználható méretű termést kapunk. A magokat jól elmunkált talajba, ritkán, 2-5 cm-es tő. és 20-30 cm-es sortávolságra elvetjük. A talajt a sorokban vetés után tömörítjük. ha sok a magunk, lehet sűrűbben is vetni, így biztosabb lesz az állomány. A felesleges növényeket pedig a fejlődés során egyszerűen kiesszük, így állítva be a tőtávolságot.
Kétéves termesztés esetén az első évben sűrűn vetjük el a magot, és apró méretű hagymákat kapunk. Ezeket a következő évben eldugdossuk, egymástól 5-10 cm távolságra, és ebből kapunk nagyfejű hagymákat.
itt jön a következő kérdés? mekkora az ideális hagyma dugdosásra.
Erre is van tapasztalati szabály, ami külön nevet adott az eltérő méretű hagymáknak:

OsztályÁtmérő (mm)Tömeg (g/db)A hőkezelés időtartama 35–38 °C-on (nap)A hőkezelés kezdete
Piklesz22–255–8
I.19–224–555–60XII. hó, 3. dekád
II.16–193–430–35I. hó, 2. dedád
III.13–162–320–25I. hó, 1. dekád
IV.10–131–210–15II. hó, 1. dekád
Zsika5–100,5–110II. hó, 1. dekád

A táblázat forrása: tankonyvtar.hu/mezogazdasag/zoldsegtermesztok

Dugdosásra az I-IV. csoportok szerinti méret a legjobb.
A pikleszt is el lehet dugdosni, ebből lesz a legjobb zöldhagyma. Azonban ezek nagy része magszárat fog hozni később. A zsika nem sok mindenre jó.
Itt a következő kérdés, a magszár. Ennek elkerülésére találták ki a hőkezelést, amikor a dughagyma nedvességtartalmát csökkentik. A fenti táblázatban ezt jelenti a hőkezelés, melyet régen kemence tetején, ma kazánon, radiátoron lehet végezni. ezt már ebben az évben lekéste, aki saját termelést szaporít. (De jó lesz tudni jövőre is) A szaporításra árult hagymák általában hőkezeltek.
A hagyma akkor is magszárat nevel, ha fagyhatás éri. Ezért az ősszel eldugdosott, szépen áttelelt hagymákat zöldhagymaként együk meg. Ha a sorokban mégis találunk kezdődő bördőket (magszárakat), azok végét törjük le, de ezeket a hagymákat majd használjuk fel, mert ezek nem elállóak. 


A vetést március közepe előtt egyik módnál sem végezzük el, pont a fagyok miatt. Jól eldogozott talajba kb2 cm mélységbe vethetjük a magokat. dughagyma termesztés esetén lehet sávosan 10-15 cm széles sorokba, sűrűn szórni a magot.


Dugdosáskor úgy tegyük a földbe a hagymácskákat, hogy a csúcsuk felfelé álljon. 5-10 cm távolságra egymástól. Nagyobb távolság esetén, nagyobb fej tud kialakulni. Aki ezeket nem szereti, dugdossa sűrűbben.
A tárolás során már kihajtott hagymáinkat a kertben ültessük földbe, ezek majd magot hoznak, így saját magunk lesz bőven. Vagy zöldhagymaként fogyaszthatjuk el


Ugyanilyen módon lehet szaporítani minden hagymafélét. A lilahagymák kivételével, a többit általában csak magvetéssel szaporítják. Lilahagymából mindenképpen kell szaporítani, mivel enélkül zsíros kenyeret jóízűen enni nemigen lehet. A szokásos sötétlila hazai fajtákon kívül megjelent nálunk a lapos, sokkal édesebb és szagtalanabb olasz lilahagyma. Ebből sikerült piacon dughagymát vennem, de a nagy fejek elültetésével jövőre már lesz saját magom is belőle.


Maghagymák ültetéskor...


...és éréskor.

A fehér héjú hamburgerhagyma, az apró, savanyítani való gyöngyhagyma és a lilás, édes, hosszú sonkahagyma általában magról szaporítandó.


Itt egy ágyásban a sárgarépával, amit a vetés kiszáradásának elkerülésére fátyolfóliával takartam le.

A legnagyobb ellenségük a hagymalégy. Ez ellen a sárgarépa köztes az egyik legjobb megoldás, mert annak illata riasztja, megtéveszti a hagymalegyeket. Frissen trágyázott földben ne termesszünk hagymát. ez az eltarthatóságot is csökkenti. A sorokra szórhatunk kőzet őrleményeket, fahamut. A rajzáskor hetente permetezzük erős illatú növényi levekkel. Peronoszpóra esetén rézzel permetezhetjük meg. A permetlébe tegyünk tapadásfokozónak kevés cukrot, vagy szappanlét. A penészes rothadás elkerülésére tartsuk be a régi szabályt, hogy az augusztusi eső már ne érje a kertben a hagymákat és nitrogén tartalmú levéltrágyát már ne adjunk nekik beéréskor, mert ez késlelteti a beérést. Aztán tárolás előtt napon szárítsuk meg alaposan a termést.

FOKHAGYMÁK:

Fokhagyma nélkül nincs pirítós kenyér, lángos, kolbász, de nehéz elképzelni pecsenyét is nélküle.
Két alap fajtája van nálunk elterjedve.

 Őszi és tavaszi fokhagyma.

Az őszi nagyobb fejű, gerezdjei szélesebbek, tömzsiek, a fej nem annyira zárt és tömött, a takaró héjakból nincs annyi, és a tavaszi sokkal fehérebb. Az őszinek nincs annyira intenzív aromája, lazább húsú, nem oly kemény. Viszont a fagyot jobban bírja, így tud áttelelni. Általában nem áll el olyan sokáig, mint a tavaszi, sokszor tél végén már válogatni kell. Az őszinek gerezdszáma kevesebb, a tavaszinak sokszor 10-nél több is van. Az őszinek a borító levelei szürkésfehérek, éretlenül lilásak is lehetnek. A tavaszinak a levele keskenyebb, májusig is elállnak kihajtás mentesen a gerezdjei. Legalábbis a hazai elterjedt fajtán, a makóin, ami országszerte elterjedt.

A termesztésben általánosan elterjedt változat magszárat nem fejleszt, ezért csak fiókhagymáról (gerezdekről) szaporítható. E változat neve A. sativum convar.sativum. A gerezdek a hagymán belül szórt állásban helyezkednek el.
Főleg házikertekben megtalálható változat (A. sativum convar. ophioscorodon) magszárat képez, és a magszár végén borsó vagy búzaszem nagyságú léghagymákat fejleszt (bullbili). Ez a változat a léghagymákról és az egy vagy két körben elhelyezkedő gerezdekből egyaránt szaporítható. A léghagymákról első évben gerezd nélküli hagymák fejlődnek.
Íze alapján fokhagymaként használják az ugyancsak házikertekben előforduló nyári hagymát (Allium ampeloprasum L.), amely magszárat, gerezdeket és a hagymához rövid tarackkal csatlakozó 1–2 sarjat is fejleszt. A sarjak nehezen csíráznak, ezért főként gerezdekből szaporítható.


A nálunk termesztett fajták általában nem hoznak virágzati szárat. Lippay János két fokhagymafajtát ismert: „Eggyik őszi; másik ki-keleti, vagy nyári. Az őszit azért nevezik annak, hogy őszszel ültetik el. A másikat, hogy ki-keletkor.” „A’ fog-hagymát – írta Lippay János – nem magon szokták vetni; mert igaz magja ninchen, hanem a’ szárának tetején levélnek néha egy hártyában bé-takarva sok apró görözdöchkék, fő-képpen az őszi fog-hagymákon, kiket mag gyanánt el-ültethetni; de három vagy négy esztendeig köll várakozni, míg fejek nől.” Ezeket a magot, illetve "bullbilit" hozó fokhagymákat én nem termesztem. Ezekre szokták azt is mondni, hogy örökös fokhagyma.


Nagyon jól láthatók a termések a szárak végén. (Foto: C Bodonyi Nóra)

Az őszieket szeptember végén, október elején el kell dugdosni, hogy megfelelő gyökérzetet neveljenek tavaszig, és így át tudjanak telelni. A tavasziakat is március közepétől lehet dugdosni, de április közepéig mindenképpen legyenek eltéve. Szintén csúcsukkal felfelé kerüljenek a földbe.
Mivel az ősz fajta nem áll el sokáig, de hamarabb beérik, így én mindkét fajtából szoktam dugdosni.
A tapasztalatok alapján a tavasziból 150 gerezdet szoktam eltenni, ennyi nekünk elég.
Betegség ritkán támadja meg. Fonálférgek ellen közé tagatest ültethetünk. Peronoszpóra esetén rézzel permetezhetjük meg.


Ha a szárakon már alig van zöld rész, ássuk ki, és szárítsuk meg őket. Füzérbe, koszorúba is lehet őket fonni.

Círmi is megfelelőnek tartja vetésre a talajt:)



2010. szeptember 14., kedd

Áttelelő zöldségek vetése

Szeptemberben el lehet kezdeni az áttelelő zöldségek vetését. Ági ezekről kérdezett, és azt hiszem ez megér egy teljes bejegyzést.
Azokat a növényeket szaporítjuk így, amik nem annyira érzékenyek a fagyokra, jól bírják a hideget és tavasszal, az első jobb idők beköszöntésekor fejlődésnek indulnak, így korán jutunk friss vitaminokhoz.
Két féleképpen lehet elvégezni.
Őszi vetés:
 Ősszel, tehát így szeptemberben elvetjük, eldugdossuk a szaporítóanyagot, az kikel, begyökeresedik. Így telel át, és tavaszzal indulfejlődésnek.
Tél alá vetés:
A másik módszer a tél alá vetés. Ekkor a magokat november végén, de, ha jó az idő december elején vetjük el, ha már lehült a levegő 2-3 fok alá, hogy a hideg hatására ne induljanak csírázásnak. A magok a téli csapadékhatására megduzzadnak, és tavasszal, a számukra már optimális hőmérsékleten csíráznak ki és hamar kikelnek. Mire egyáltalán rá tudunk menni a talajra, ezek már kisorolnak. Ilyenek elsősorban a petrezselyem, sárgarépa, de lehet kiszórni saláta magokat is. van aki kísérletezik így zöldborsóval is. Ha nagyon nagy a fagy, a borsó nem bírja. De - 5 fokot még kikelve is kibír. ki lehet próbálni. én volt, hogy januári enyhe időben vetettem, és szépen kikelve átvészelte a februári fagyokat. Januárban így el lehetvetni a mákot is. Ha sikerül, akkorra, mire a máktokbarkó rajzik, a mák már elvirágzik.

Kora tavasszal mire mások vetik, nekünk már hajt a saláta, van zöldhagyma. (a fátyolfólia alatt répa és petrezselyem van, tavaszi vetésű).

Most nézzük sorban az áttelelően vethető növényeket.

Elsősorban az őszi fokhagyma. Legkésőbb október elejéig el kell dugdosni. én 0 cm sor, 10 cm tőtávolságra szoktam. Kihajtva, meggyökeresedve szépen áttelel, legalább két héttel korábban szedhető fel, mint a tavaszi, és a fejek is nagyobbak, gerezdesebbek. Egyetlen hátránya, hogy nem áll el oly sokáig.
Ugyanígy el teszek egy jó adag dughagymát. Ebből lesz a korai zöldhagyma. Ezeket mindeképpen meg kell enni majd zölden, mert a vöröshagymát, ha bármilyen formályában, tehát dughagymaként is fagyhatás éri, magszárba fog menni. De ezzel nincs is baj, mert mindíg elfogy.

Ősz végén ilyen a saláta a hagymával.

Tavaly próbáltam először a hagyma közé szórni saláta magot. Én a saját felmagzott salátám megszedett magját szórtam ki. Kikelve ez is szépen áttelel. Tavasszal jól megvannak a zöldhagymával, a saláta takarja a hagyma szárát, így magasabban fehér a hagyma szára. Ebből lehet kiszedni fejessaláta palántának is.
Aztán a következő a petrezselyem. A lombnak nevelt metélő, és a gyökérpetrezselyem is. De, aki szép, hosszú gyökeret akar, az ne vesse el télre. Mert tavasszal ezek lombot nevelnek előbb, és a petrezselyem, mivel már átélt egy fagyot, azt hiszi, hogy már két éves, így egy idő után magszárat nevel. De addig korai vékonyka gyökereket is meg lehet enni. Ugyanez vonatkozik a sárgarépára is. A kikelt sorokat esetleg lehet vékonyan takarni szalma, széna, falevél takaróval. Vastagon ne, mert kipállik alatta, vagy beköltöznek a pockok. A fóliatakaró még rosszabb, mert a hőingadozástól állandó pára csapódik ki, a növény bepállhat. Én nem szoktam takarni. A petrezselyem levél télen csak megfagy, de konyhahőmérsékleten kienged, és jól felhasználható.

Jobb oldalt látszik a rengeteg elszóródott magból kikelt petrezselyem, fölötte saláta.
Én mást nem szoktam elvetni áttelelésre, de el lehet ugyanígy vetni a spenótot, sóskát, esetleg kelkáposztát is. A kelkáposzta csak az ország déli részein termeszthető így. Áttelelésremár augusztusban el kellett volna vetni. Ha a káposzta megfagy, az is felhasználható kiengedés után.

A fagy a kelkáposztának sem árt.

Céklát ne vessünk télre, mert tavasszal egyből magszárat nevel, nem lesz gumója. Az elszóródott magból kikelteknek is.
Így lehet próbálkozni. Ha nem sikerül,ahogyan gondoltuk, akkor sincs veszve semmi sem. Majd jön a tavasz, és lehet veteményezni újra.

2010. július 25., vasárnap

Vége a meleghullámnak?

Egyenlőre elmúlt az érlelő meleg. Hajnal óta esik az eső, amire szükség is volt már. Eddig nem nagyon locsoltam az uborkán és padlizsánon kívül semmit, de a paprikáknak már szükségük volt vízre.


Egy darabig nem volt időm írni. A melegben csak a legszükségesebb munkákat végeztem a kertben. Bár ilyenkor már túl sok munka nincs. A gazokat azért kordában kell tartani, permetezni is kell.


Nézzük át, hogy milyen betegségek jelentkezhetnek.

Gombabetegségek.
Lisztharmat
A leveleken és a fiatal hajtások felszínén, főleg nyáron és ősszel, a száraz időszakokban jelennek meg a lisztes, fehér bevonatot képző gombák. A fertőzött részek elszíneződnek, torzulnak, a növény legyengül a fertőzés miatt.
Kéntartalmú, kénpótló gombaölő szerekkel permetezzünk. Én a Tiosol mészkénlét szoktam használni

Peronoszpóra
Ez a gombabetegség főleg nedves, esős időben terjed. A levél felszínén sárgás foltok észlelhetők, míg a fonákján szürkés bevonat található. Erős fertőzés esetén a növény állapota leromlik. Észlelésekor réztartalmú szerekkel permetezzük a növényt.Fontos a megelőzés. Biotermesztésben a Bordóilét használhatjuk. Mivel ez nem felszívódó szer, sűrűbben kell alkalmazni.

Néhány más, engedélyezett ökológiai növényvédő szer ismertetése: (Dipel, Novodor, Vektafid,Tiosol, Káliszappan, stb)

Általában vigyázzunk a növények megfelelő erőnlétére. Használjuk a már korábban leírt növényi leveket tápoldat, trágyalé formájában. Ha észlelünk elváltozásokat, először törjük le a levelet, hajtást és semmisítsük meg.
Akinek a közelében található mezei zsurló, annak erjesztett levét gomba betegségek elleni védekezésre eredményesen használhatják a következő módon:
1 kilogramm friss zsurlót 10 liter vízben 10 napig erjesztünk, és permetezéshez tízszeresére hígítva használjuk. Általában minden erjesztett növényi lére vonatkozik a tízszeres hígítási szabály. Egész évben használható permetezésre, gombás betegségek ellen a zsurló tea is hatásos permetező szer: 3 liter vízhez 100 gramm durvára vágott, szárított zsurlót használunk. Ezt 15 percig főzzük és 10-15 szeresére hígítjuk.
Csalán leveleket trágyaként használjuk, áztatva, erjesztve, főzve a növény egészségének javítása érdekében.
Fekete nadálytő leveleket főzetként káli trágyának.
Az ilyenkor fokozottan jelentkező hernyók és bogárlárvák (krumplibogár) ellen sikeresen alkalmazható két készítmény: a Dipel és Novodor. Ezek biológiai növénytermesztéshez vannak kialakítva, és nincs várakozási idejük.
A lényegük, hogy a szerekben alkalmazott bacilus thuringiensis által termelt toxin kristályok semleges kémhatású közegben inaktívak. A hernyók, lárvák bélközege lúgos, ami aktivizálja a toxin kristályokat, és ezek felsértik a belső részeket, melyeken fellépő fertőzés pusztítja el a kártevőket.

A kertben eléggé túlburjánzottak a cukkini különféle fajtái, ezekből ritkítani kellett. A nagyobb terméseket lereszelve tökfőzelékként lehet elkészíteni. Ebből lett a téli adag is lefagyasztva.
A cseresznye paprikákból beérett az első adag, amiket ecetes lében tettem el télire.
Az uborkákból is megkezdődött az eltevés, a kisebbeket csemege uborkának, a nagyobbakat kovászolás után tesszük el. Ezekre elég sok recept található a neten.


A paradicsomból elkészült az első adag ivólé. Most már egyre többször kerül erre sor. Csak simán feldaraboljuk, összeturmixoljuk héjastól. Felforralás után leszűrjük, csipet só, cukor bele, és üvegben, hűtőben, tartósító szer nélkül tároljuk. de hamar elfogy.


A jelenlegi eső után most nem kell locsolni, de máskor ne felejtsük el az uborkákat naponta öntözni, mert nagyon vízigényesek.


Lehet vetni kései termesztésre, az üres helyekre vetni karalábét, őszi és téli retkeket, kerekrépát, céklát, zöldbabot.


A folytonnövő paradicsomok lassan elérik a támrendszer tetejét, innen nem engedem tovább nőni, hanem betetejezem, azaz levágom a hajtásokat. Így is sok termés lesz rajtuk.
A július az érés, a betakarítás hónapja. Innentől egyre több termés kerül az asztalra. Lassan július végére érünk, terített asztal vár bennünket, bármerre fordulunk. A nyár közepére megváltozik a látvány. Egyre kevesebb a zöld szín, de egyre színesebb a kert. A betakarítással a munka is szaporodik. A leszedett terméseket fel kell dolgozni, üvegbe tenni, fagyasztani, szárítani, aszalni.


Közben felmerült még kérdésként a hagymák érése. A vöröshagymán akkor látszik az érés, ha a szára szinte teljesen elszáradt. Ekkor fel kell szedni, és napos helyen még pár napot utóérlelni, és szárítani. A magról, sűrűn, dughagymának vetett kis hagymákon várjuk meg, míg elszárad a szár, és ekkor seprűvel söpörjük le róla a maradványokat. Gereblyével, de akár kézzel is könnyen kijönnek a földből. ezeket is terítsük szét napos helyen és szárítsuk, tisztítsuk, és osztályozzuk. 1 cm alattiakra, 1 és 2 cm közöttiekre, ezek a jövő évi termést biztosítják, és 2 cm átmérő fölöttiekre. Ezeket enni, és ősszel, illetve kora tavasszal eldugdosva zöldhagymának lehet felhasználni.
A fokhagymát is figyelni kell, nem kell megvárni, míg a szára teljesen megszárad, mert ekkor le is törhet. nem árt néha egy fejet kiszedni, és nézni a gerezdek állapotát. Ha a szár már teljesen elfeküdt a földön, a töve körül zöld már csak, fel kell szedni, és felfűzés után kifüggesztve utóérlelni. ha sokáig a földben marad, és jön egy eső, a fejek akár szét is nyilhatnak. Ez főleg az őszi fajtára vonatkozik. A kiásott hagymák helyére zöldbabot, retekféléket vethetünk még. De akár lehet pár tő cukkinit, vagy uborkát is palántázni, mert mire ezek teremnek, a korábbiak addigra kitermik magukat.

Ezekkel az eltett termésekkel fogjuk majd a télen a nyarat felidézni. de addig még van munka bőven.

2010. március 21., vasárnap

Végre Tavasz van!

Megjött a várva-várt jóidő, ami mindenkit kicsalt a kertbe.
Már pénteken vizsgáltam a földet, mennyire lehet megművelni. A sok tavaszi csapadék eléggé megnyomta, teteje kicserepesedett, alatta pedig eléggé nedves volt. még régebben készítettem egy speciális szerszámot, amellyel a talajt forgatás nélkül lehet lazítani. 10-es rúdacélból karom szeerűen hajlítottam egy háromágú talajlazítót. Most ezzel kapírgáltam meg a földet, és magam is meglepődtem, hogy eléggé omlós laza szerkezetű volt. Így semmi akadálya nem volt a szombati bevetésnek.

Jobbra lent az a bizonyos "kaparó".
Szombaton előszedtem a többi szerszámot is. Egy nehezebb gereblyét az elegyengetéshez, a sorhúzót a sorok kijelöléséhez, és a vetőárok kihúzásához. Nálam az alapsortáv a 20 cm. Ez határoz meg mindent. Egy nagyobb, háromszögkapát az árok mélyítéséhez, behúzásához, egy kiskapát az esetleges lazításhoz. Egy kis, könnyű gereblyét a magtakaráshoz, meg a hengert a talaj tömörítéséhez. Na meg egy lapátot és seprűt az út letakarításához:)

Először a zöldborsó került sorra.
Én két fajtát vetettem. A Rajnai törpe a korai fajta. Ez apróbb szemű és hüvejű, de korai és alacsony bokrú. Ezt a kelés gyorsítására alagútfóliával fedtem. A másik kései, nagyszemű Maxigolt nevű borsó. Egyszerre vetettem el, mert a kései borsó úgyis hosszabb tenyészidejű. A magokat elősző este langyos vízben beáztattam, így már megduzzadva kerülnek a talajba. Ezzel akár egy hetet is lehet nyerni. Főleg homoktalajon, ahol kevesebb a nedvesség. Az alap sortávolság itt is 20 cm, később a bokrok tartják egymást. A magasnövésűnek később lehet, hogy húzok ki drótot. A sorhúzóval kihúzott árkokat kapával mélyítem, mert a borsót mélyebbre kell vetni. Laza homoktalajokon 5-8 cm, kötött talajon 5 cm-nél ne legyen mélyebben. A takarás utánitt is fontos a vetés tömörítése. Ne legyen a talaj a mag körül laza. Ahol galambveszély van, ott lehet kelésig fályolfóliával takarni. De a lemetszett ágaknak az ágyásra helyezése is csökkenti a kárt.
Ezután jött a répa, petrezselyem , vöröshagyma.
Szintén 20 cm-esek a sorok. Itt érvényesül a vegyes telepítés. A sorok az ágyásban keresztben vannak. Dughagymával kezdem, majd három fajta répa kerül elvetésre. Egy korai, Nápolyi nevű,  Nanti, majd Rekord eltartásra. A fajtákat két sor dughagyma választja el. Petrezselyemből félhosszút vetettem, saját magból. Az ágyást két sor pasztinák zárta. A sorokba ritkásan kaport vetettem, mert segíti a magok csírázását, majd kikelve védi is őket. A sorok két végére is sorjelzőnek hagymát dugtam. Lehet  közéjük retket is szórni. Itt talán mégfontosabb a talaj tömörítése. Homokon figyelni kell, hogy a talaj ne száradjon ki.
Vetettem még egy sor korai céklát is. Eléggé sűrűn, mert mi az apró, bébicéklákat szeretjük. A mag szintén saját. Minden évben hagyok egy nagyobb gumót, elültetve ősszel, fedve, ez tavasszal kihajtás után már magszárba megy. Ennyi mag bőven elég, főleg, hogy 3-4 évig is csíraképes a mag.
Talajba kerül még a tavaszi fokhagyma is. A fejeket gerezdekre szét kell szedni, ha sok alapanyag van, inkább a külső gerezdeket dugjuk el, egymástól 10 cm távolságra, úgy, hogy a csúcsos része legyen felfele. A zöldhagymának pedig az a része legyen lefele, amelyiken a kis gyökérek látszódnak. (ennek is a csúcsa felfelé)
Magról vethető a vöröshagyma is. Ha sűrűn vetjük, akkor apró, dughagymák lesznek. Ha ritkábban, akkor főzőhagyma lesz. Úgyis lehet ritkítani, hogy a sűrűjét egyszerűen kiesszük közüle. A répát sem szoktam ritkán vetni. A sűrű vetésből biztosan kikel annyi, amennyi kell. A ritkítás meg úgy történik, hogy már ceruza vastagságtól kiesszük közüle a felesleget.
Egy szélső sorba mindíg vetek egy "saját" magkeveréket, amiben több növény összekevert magja van, és ezek szépen megférnek egymással, fertőzésmentes növények fejlődnek. ez a keverék a következőkből áll: hónaposretek, jégcsapretek, karalábé, kerekrépa, körömvirág, kapor, mézontófű, levélpetrezselyem, büdöske.
Örülök, hogy amit akartam, sikerült elvetni. Ráadásul, megint esőt jósolnak, de ez most nem is baj. Az üvegházban kel a retek, nő a saláta. A fákat még ma lepermetezem Bordóilével és mészkénlével, aztán várjuk a következő munkákat.