A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fűszernövény. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fűszernövény. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. július 25., vasárnap

Vége a meleghullámnak?

Egyenlőre elmúlt az érlelő meleg. Hajnal óta esik az eső, amire szükség is volt már. Eddig nem nagyon locsoltam az uborkán és padlizsánon kívül semmit, de a paprikáknak már szükségük volt vízre.


Egy darabig nem volt időm írni. A melegben csak a legszükségesebb munkákat végeztem a kertben. Bár ilyenkor már túl sok munka nincs. A gazokat azért kordában kell tartani, permetezni is kell.


Nézzük át, hogy milyen betegségek jelentkezhetnek.

Gombabetegségek.
Lisztharmat
A leveleken és a fiatal hajtások felszínén, főleg nyáron és ősszel, a száraz időszakokban jelennek meg a lisztes, fehér bevonatot képző gombák. A fertőzött részek elszíneződnek, torzulnak, a növény legyengül a fertőzés miatt.
Kéntartalmú, kénpótló gombaölő szerekkel permetezzünk. Én a Tiosol mészkénlét szoktam használni

Peronoszpóra
Ez a gombabetegség főleg nedves, esős időben terjed. A levél felszínén sárgás foltok észlelhetők, míg a fonákján szürkés bevonat található. Erős fertőzés esetén a növény állapota leromlik. Észlelésekor réztartalmú szerekkel permetezzük a növényt.Fontos a megelőzés. Biotermesztésben a Bordóilét használhatjuk. Mivel ez nem felszívódó szer, sűrűbben kell alkalmazni.

Néhány más, engedélyezett ökológiai növényvédő szer ismertetése: (Dipel, Novodor, Vektafid,Tiosol, Káliszappan, stb)

Általában vigyázzunk a növények megfelelő erőnlétére. Használjuk a már korábban leírt növényi leveket tápoldat, trágyalé formájában. Ha észlelünk elváltozásokat, először törjük le a levelet, hajtást és semmisítsük meg.
Akinek a közelében található mezei zsurló, annak erjesztett levét gomba betegségek elleni védekezésre eredményesen használhatják a következő módon:
1 kilogramm friss zsurlót 10 liter vízben 10 napig erjesztünk, és permetezéshez tízszeresére hígítva használjuk. Általában minden erjesztett növényi lére vonatkozik a tízszeres hígítási szabály. Egész évben használható permetezésre, gombás betegségek ellen a zsurló tea is hatásos permetező szer: 3 liter vízhez 100 gramm durvára vágott, szárított zsurlót használunk. Ezt 15 percig főzzük és 10-15 szeresére hígítjuk.
Csalán leveleket trágyaként használjuk, áztatva, erjesztve, főzve a növény egészségének javítása érdekében.
Fekete nadálytő leveleket főzetként káli trágyának.
Az ilyenkor fokozottan jelentkező hernyók és bogárlárvák (krumplibogár) ellen sikeresen alkalmazható két készítmény: a Dipel és Novodor. Ezek biológiai növénytermesztéshez vannak kialakítva, és nincs várakozási idejük.
A lényegük, hogy a szerekben alkalmazott bacilus thuringiensis által termelt toxin kristályok semleges kémhatású közegben inaktívak. A hernyók, lárvák bélközege lúgos, ami aktivizálja a toxin kristályokat, és ezek felsértik a belső részeket, melyeken fellépő fertőzés pusztítja el a kártevőket.

A kertben eléggé túlburjánzottak a cukkini különféle fajtái, ezekből ritkítani kellett. A nagyobb terméseket lereszelve tökfőzelékként lehet elkészíteni. Ebből lett a téli adag is lefagyasztva.
A cseresznye paprikákból beérett az első adag, amiket ecetes lében tettem el télire.
Az uborkákból is megkezdődött az eltevés, a kisebbeket csemege uborkának, a nagyobbakat kovászolás után tesszük el. Ezekre elég sok recept található a neten.


A paradicsomból elkészült az első adag ivólé. Most már egyre többször kerül erre sor. Csak simán feldaraboljuk, összeturmixoljuk héjastól. Felforralás után leszűrjük, csipet só, cukor bele, és üvegben, hűtőben, tartósító szer nélkül tároljuk. de hamar elfogy.


A jelenlegi eső után most nem kell locsolni, de máskor ne felejtsük el az uborkákat naponta öntözni, mert nagyon vízigényesek.


Lehet vetni kései termesztésre, az üres helyekre vetni karalábét, őszi és téli retkeket, kerekrépát, céklát, zöldbabot.


A folytonnövő paradicsomok lassan elérik a támrendszer tetejét, innen nem engedem tovább nőni, hanem betetejezem, azaz levágom a hajtásokat. Így is sok termés lesz rajtuk.
A július az érés, a betakarítás hónapja. Innentől egyre több termés kerül az asztalra. Lassan július végére érünk, terített asztal vár bennünket, bármerre fordulunk. A nyár közepére megváltozik a látvány. Egyre kevesebb a zöld szín, de egyre színesebb a kert. A betakarítással a munka is szaporodik. A leszedett terméseket fel kell dolgozni, üvegbe tenni, fagyasztani, szárítani, aszalni.


Közben felmerült még kérdésként a hagymák érése. A vöröshagymán akkor látszik az érés, ha a szára szinte teljesen elszáradt. Ekkor fel kell szedni, és napos helyen még pár napot utóérlelni, és szárítani. A magról, sűrűn, dughagymának vetett kis hagymákon várjuk meg, míg elszárad a szár, és ekkor seprűvel söpörjük le róla a maradványokat. Gereblyével, de akár kézzel is könnyen kijönnek a földből. ezeket is terítsük szét napos helyen és szárítsuk, tisztítsuk, és osztályozzuk. 1 cm alattiakra, 1 és 2 cm közöttiekre, ezek a jövő évi termést biztosítják, és 2 cm átmérő fölöttiekre. Ezeket enni, és ősszel, illetve kora tavasszal eldugdosva zöldhagymának lehet felhasználni.
A fokhagymát is figyelni kell, nem kell megvárni, míg a szára teljesen megszárad, mert ekkor le is törhet. nem árt néha egy fejet kiszedni, és nézni a gerezdek állapotát. Ha a szár már teljesen elfeküdt a földön, a töve körül zöld már csak, fel kell szedni, és felfűzés után kifüggesztve utóérlelni. ha sokáig a földben marad, és jön egy eső, a fejek akár szét is nyilhatnak. Ez főleg az őszi fajtára vonatkozik. A kiásott hagymák helyére zöldbabot, retekféléket vethetünk még. De akár lehet pár tő cukkinit, vagy uborkát is palántázni, mert mire ezek teremnek, a korábbiak addigra kitermik magukat.

Ezekkel az eltett termésekkel fogjuk majd a télen a nyarat felidézni. de addig még van munka bőven.

2010. március 28., vasárnap

Március, a javából.

Ezen a héten a tavasz sok arcát megmutatta.

Volt gyönyörű napsütés, borult, felhős idő, erős szél, eső, majd újra ezek váltakoztak. Ma délelőtt napsütés, most újra borul.
A héten amikor jó meleg volt, kivittem a palántákat a növényházba. ott harminc fok fölött volt a hőmérséklet nappal, így ki kellett nyitni az ajtókat. Éjjelre 13 fokra hült le a levegő. A lakásban már hűvös volt a palántáknak. Két paradicsom kidőlt a hideg földben. Friss földet tettem a tövére, még megvannak. Péntek este meg újra beköltöztettem a házba őket, mert lehülés jött. A zellereket és fűszerpaprikákat kint hagytam. A bazsalikomok is szépek. A hajtások végét már csipkedjük főzni, így legalább még bokrosodnak is. lassan lehet újabb csapatot vetni.

Paprikák, paradicsomok a lakásban. Jobbra, alul a bazsalikom.
A csoportos vetés tálcájából kiültettem a növényeket. Lett egy sor pasztinák, ezek szabadba kerültek, a répák az üvegházba. A sárgarépa Párizsi vásár (Budapesti Kertimag Delikát sorozata) nevű, apró, kerek, mint egy retek.

Felül a növényházi, alul a saláta palánták.
A hagymák között az ősszel elszórt saláták közül egy adagot felszedtem, és sorba palántáztam őket.
A salátát palántázáskor nem szabad mélyen ültetni. Szinte billegjen, mert nem fejesedik, ha mélyen ültetjük. Melegben ültessük, hogy locsolás után fel tudjon száradni. Lehetőleg a levelét ne érje víz.
A saláta elé vetettem egy sor hónapos retket, közé karalábé és tépősaláta (Lollo Rosso) magját kevertem. A saláta védi majd a retket, karalábét a földibolha ellen. De arra is figyelni kell, hogy a retkek talaja mindíg nedves legyen. A földibolha a nedvességet sem szereti. A retket amúgyis öntözni kell rendszeresen, kis adagokkal. A ritka, nagy adag víztől felreped. A trágyás földet sem bírja.
Az üres sorokba körömvirág magot szórtam, ami jó lesz rovarcsalogatónak, a virágja teának, krémnek. Ahol útban van, meg zöldtrágya lesz. Vetettem kaprot is, csak úgy egyszerűen szórva a magját. Jó lesz védőnövénynek is. Egy ágyás végébe pedig metélőpetrezselymet vetettem. Zöldnek jobban szeretjük a normál levelű fajtát, nem pedig a mohafodrozatút. De nem a mohafodrozatút, hanem a simát. A gyökérpetrezselyem zöldje is felhasználható.

A virágos kertben pedig teljes pompályukban virítanak a hagymás virágok. A krókuszok sajnos szinte két nap alatt elnyitottak. A szél elfektette őket.


 A kertbe megjött a visszajáró gólya is, csak nem volt kéznél a gépem. De a fácánokat elkaptam. :) Érdekes, bent, lakott területen, házak között így megvannak már évek óta.

2010. január 17., vasárnap

Fűszerövények! Start!

Bazslikom és majoranna nélkül nehéz elképzelni a konyhát.
Egy sima tojásrántottát is feldob egy kis bazsalikom. Ha korán akarunk fűszert használni, akkor ilyenkor már lehet vetni. Ezeket úgyis cserépben tartjuk az ablakpárkányon.
A szokásos földkeveréket szaporító pohárba teszem, elegyengetem, és benedvesítem. A magokat a felszínre szórom, nem túl sűrűn. A vetést csak nagyon vékonyan szabad takarni, mert a csírázáshoz fényre van szükség. A vetést tömörítjük. Nem szabad hagyni kiszáradni, így naponta be kell nedvesíteni a földet.
Normál és görög bazsalikomot vetettem, valamint majorannát.
 A bazsalikom nem csak kiváló fűszer, hanem biokertben sikeresen alkalmazható védőnövény. A veteményesben a paprika, a paradicsom sorában elűzi a kártevőket, csalogatja a hasznos rovarokat, és jobb ízű lesz a termés. A növények egymásra gyakorolt kölcsönhatása érvényesül (allelopatia). Az biztos, hogy a bazsalikom társaságában egészségesebb a paradicsom. De én még az uborkához is ültetem. Ha van elég hely, akkor a szélső sorként a palánták elé, kb 30-40 cm távolságra, ha nincs elég hely, akkor közéjük is lehet. Nincs ezekre az ültetésekre pontos szabály. Ahogy a hely és a lehetőség adott.
Utólagos kiegészítés:
Volt ilyen jellegű kérdés, így néhány szó egyes fűszernövények kelési jellegzetetsségéről.
A bazsalikom, majoranna magját lehelletnyit kell takarni, erről már volt szó. A levendula maját hideghatásnak kell érnie csírázás előtt. Ezért vagy zacskóstól kitesszük a fagyba egy napra, vagy a fagyasztóba tesszük. Ezután lehet vetni. Citromfűvel ugyanez a helyzet. A legjobb szeptemberig szabadban elszórni a magját. A kakukfüvet, zsályát március végén el lehet vetni palántának.