A következő címkéjű bejegyzések mutatása: földibolha. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: földibolha. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 2., szombat

Április kezdete a kertben.

Vethetők a kabakosok.

Márciusban földbe kerültek a borsók, a zöldségmagok és a hagymák, retkek, saláták. Aztán csak várni kellett, hogy keljenek.


A márciusi időjárásra túl sok panasz nem lehetett. Esetleg a zöldségfélék vetését kellett néha öntözni, hogy a talaj ne száradjon ki, mert akkor a csírában lévő magok elpusztulnak.

Nekem a borsót is meg kellett locsolni, mert attól féltem, hogy kellő nedvesség híján nehezen fognak kikelni..
A retkeket a kelés után is állandóan tartsuk nedvesen. Ne vizesen, csak mindig legyen nedves a talajfelszíne. Ez segíti az egyenletes fejlődést, és könnyebben megelőzhető a földibolhák kártétele. A nedves talajt nem szeretik a bolhák. A közel palántázott saláta pedig riasztja a bolhákat.


Áprilisban már melegebbre fordul az idő. Elvetettem palántának a cukkini és uborka magokat.

A kabakosok palántanevelése, szaporítása.
A kabakosok a dinnyék, az uborkák és a tökfélék. Ezek meleg igényesebbek, mint a gyökérzöldségek.Termesztésük esetén az alább leírtak nagy általánosságban érvényesek.


Földből, komposztból és érett trágyából készítettem keveréket a magoknak. Lehet gyepkockába is vetni. Ez úgy készül, hogy egy jó füves részen ásóval körbevágunk annyi területet,amennyi kockára szükségünk van. Egy kocka 10*10*10 cm méretű. Az ásóval függőlegesen kivágott csíkok egymástól kb egy  lapát szélességben legyenek (20 cm?) aztán úgy, hogy 10 cm vastag legyen a gyeptégla egy lapáttal alányesve kiszedjük őket. Füves részével fóliában egy fólialapra helyezve beöntözzük őket. A közepébe kis lyukat készítve abba megy a mag, amit vékonyan takarunk, és beöntözünk.


Én kis műanyag cserepekbe vetem a magokat, a fenti módon. A cukkinikből egy magot, uborkából 1, esetleg két magot edényenként.


Az edényeket kelésig fóliazsákkal fedem a hőmérséklet biztosítása végett.
Ha túl korán vetünk, az esetleges hűvös idő miatt húzódó kiültetés esetén a palánták elvénülnek ez a koraiság, termőképesség csökkenéséhez vezet. Ezért a legjobb házi körülmények közötti termesztés esetén az április eleji magvetés palántának. Szabadföldbe addig ne vessünk, míg a talaj fel nem melegszik. Általában az év 100. napja előtt nem szabad elvetni, de jobb április vége felé.
A magok előre beáztatásáról: van akik beáztatják, előcsíráztatják a dinnye, uborkamagot, de vegyük figyelembe, ha csávázott magot vettünk, ezt  nem véletlenűl csávázottan forgalmazzák, áztatás során ezt a védőréteget mossuk le
Csírázási hőmérséklet 25-28 ° C, éjjel-nappal. Kelés után hőmérsékletet fokozatosan csökkentsük éjszaka és borult időben 15-18 ° C, nappos időben 20-23 ° C. Ennél magasabb hőmérséklet a palánták megnyúlásához vezethet. Amikor a levelek összeérnek, rakjuk szét a növényeket, hogy elegendő fényhez jussanak és ne nyúljanak meg.
Kiültetés előtt 7-10 nappal kezdjük meg a palánták edzését. Szellőztessünk tegyük ki levegőre a palántákat, előbb árnyékba, majd fokozatosan napra. Ha egyből napra tesszük őket megégnek. (Ez minden palánta edzésére vonatkozó szabály.) 
Egy héttel ültetés előtt rakjuk szét a palántákat, hogy a kockából kinőtt gyökerek felszakadjanak és kiültetés után már az eredeti helyükön nőnek tovább. Ha nem rakjuk szét a növényeket egy hetet kell várni míg a gyökér ismét a kocka falához ér, és bizonytalan az eredés. Poharas, cserepes neveléskor a szétrakásra nincs szükség.
Fóliaalagút, síkfólia alá április 20-tól, szabadföldre májusban a fagyveszély elmúltával lehet kiültetni őket.



Amikor elvetem a magokat palántának akkor elkészítem a helyét is a kertben. A feészkek helyén egy ásónyom földet kiszedek, és az északi oldal felé teszem. A gödörbe 3-4 lapát trágyás komposztot teszek, majd fűkaszálékkal lefedem. Ez a kiültetésig összeérik. A kiültetés előtt ázott növényleves level öntözöm be, és majd ide megy május elején  a palánta.




Majd öltetéskor a fészek közepébe megy a növény és köré kb fél meter átmérőjű krátert képezek földből. Itt lesz öntözve. A fészket pedig mulccsal takarom.
Cukkíniből két fajtát vetettem. Zöldnek Diamant nevű olasz hibrid, sárgának Gold nevű Kertimag félét.
Uborka kétszer lesz ültetve. Egy korábbi csapat, mely szabadba kiültetésre kerülő Bernadett saláta uborkából áll,és pár tő Perez korainak kovászolásra.
Majd juniusban a borsó helyére megy a savanyításra kerülő második csapat uborka.
Most elvetettem még a céklát is. Ebből lehet szakaszosan vetni, mert mi az apróbb, bébicéklákat már nyáron szeretjük megenni.

A krumplit is el lehet vetni, főleg, ha egy részét korainak fóliával tudjuk borítani.




A krumplikból a vetőméretűeket (3-5 cm nagyságúak) napos helyen elő lehet csíráztatni. Majd kapával fészekbe, vagy kihúzott barázdába egymástól 25-35 cm távolságba elvetjük. 



A gumókat földdel takarjuk. Később majd töltögetni is kell. A sortáv legalább 70 cm legyen, így marad hely a töltögetésre. 




Műanyag csőből készült ívekre feszített fóliával lehet a koraiságot fokozni. (tavalyi képek)




A hagymák, borsók földjének felszínét már lehet a kiszáradás elkerülésére fűnyesedékkel takarni.

A paprika és paradicsom palánták még bent vannak. 
Különböző vetési idejű paprikák.




Padlizsánok.



Paradicsomok. A nagyobbakat április 20. körül tervezem kiültetni, ezek korábbi vetések.

2010. március 28., vasárnap

Március, a javából.

Ezen a héten a tavasz sok arcát megmutatta.

Volt gyönyörű napsütés, borult, felhős idő, erős szél, eső, majd újra ezek váltakoztak. Ma délelőtt napsütés, most újra borul.
A héten amikor jó meleg volt, kivittem a palántákat a növényházba. ott harminc fok fölött volt a hőmérséklet nappal, így ki kellett nyitni az ajtókat. Éjjelre 13 fokra hült le a levegő. A lakásban már hűvös volt a palántáknak. Két paradicsom kidőlt a hideg földben. Friss földet tettem a tövére, még megvannak. Péntek este meg újra beköltöztettem a házba őket, mert lehülés jött. A zellereket és fűszerpaprikákat kint hagytam. A bazsalikomok is szépek. A hajtások végét már csipkedjük főzni, így legalább még bokrosodnak is. lassan lehet újabb csapatot vetni.

Paprikák, paradicsomok a lakásban. Jobbra, alul a bazsalikom.
A csoportos vetés tálcájából kiültettem a növényeket. Lett egy sor pasztinák, ezek szabadba kerültek, a répák az üvegházba. A sárgarépa Párizsi vásár (Budapesti Kertimag Delikát sorozata) nevű, apró, kerek, mint egy retek.

Felül a növényházi, alul a saláta palánták.
A hagymák között az ősszel elszórt saláták közül egy adagot felszedtem, és sorba palántáztam őket.
A salátát palántázáskor nem szabad mélyen ültetni. Szinte billegjen, mert nem fejesedik, ha mélyen ültetjük. Melegben ültessük, hogy locsolás után fel tudjon száradni. Lehetőleg a levelét ne érje víz.
A saláta elé vetettem egy sor hónapos retket, közé karalábé és tépősaláta (Lollo Rosso) magját kevertem. A saláta védi majd a retket, karalábét a földibolha ellen. De arra is figyelni kell, hogy a retkek talaja mindíg nedves legyen. A földibolha a nedvességet sem szereti. A retket amúgyis öntözni kell rendszeresen, kis adagokkal. A ritka, nagy adag víztől felreped. A trágyás földet sem bírja.
Az üres sorokba körömvirág magot szórtam, ami jó lesz rovarcsalogatónak, a virágja teának, krémnek. Ahol útban van, meg zöldtrágya lesz. Vetettem kaprot is, csak úgy egyszerűen szórva a magját. Jó lesz védőnövénynek is. Egy ágyás végébe pedig metélőpetrezselymet vetettem. Zöldnek jobban szeretjük a normál levelű fajtát, nem pedig a mohafodrozatút. De nem a mohafodrozatút, hanem a simát. A gyökérpetrezselyem zöldje is felhasználható.

A virágos kertben pedig teljes pompályukban virítanak a hagymás virágok. A krókuszok sajnos szinte két nap alatt elnyitottak. A szél elfektette őket.


 A kertbe megjött a visszajáró gólya is, csak nem volt kéznél a gépem. De a fácánokat elkaptam. :) Érdekes, bent, lakott területen, házak között így megvannak már évek óta.

2010. február 28., vasárnap

Kezdjük a retek és zöldhagyma termesztését.

Február vége a kertben.

A február nem valami szépen búcsúzik. Azt hittem a tegnap előtti napsütéskor, hogy hétvégén lehet kertezni. Azonban az idő másképpen gondolta, és két napig majdnem egyfolytában esett az eső.
A csapadékos télutó miatt a kert egy részét már víz borítja. Remélem nem fog sokáig pangani rajta. Hátha a március felszárítja. Nem véletlen hívják ezt a vidéket Sárrétnek. Már kevés esőtől ragad a talaj,
Szombaton az jutott eszembe, hogy az üvegházban nem esik az eső, így nagy kedvvel mégiscsak kimentem. A talaj eldolgozása után elvetettem a hónaposretkeket. A következő fajtákat: óriás vaj, jégcsap, kerek sárga, és kerek fehér.
A retek viszonylag kis hőmérsékleten csírázik, csak nedvesség kell neki. A nagy meleget nem is szereti, akkor magot fejleszt.
A retek után két sor zöldhagymának való dughagymát tettem el. Ennek a nagyobb hagymák felelnek meg jobban, a 2 cm-nél nagyobb (pikleszhagyma). A retek és a hagyma nem szeretik a frissen trágyázott talajt. Hamarabb kukacosodik a retek, és a hagyma sem lesz elálló, sőt a hagymalégy is hamarabb kárt okoz.

Nézzük csak ezt a két károkozót:

Riasszuk, csapdázzuk a földibolhákat


A földibolha fajok a káposztafélékben kora tavasztól meleg időjárás esetén jelentős károkat okozhatnak, ha a kártételt követően nedves az időjárás, mert a rágásoknál rothadás indul el. Mivel a retkek is a keresztes virágúak közé tartoznak, az itt leírtak a retkekre, karalábéra, kerek és tarlórépára is vonatkoznak.
Kárképük a szitaszerűen átlyuggatott levelek. A nagy káposztabolha a káposzta levelére rakja a tojásait, a kikelő lárvák nyáron aknát készítenek a levelekbe. Más fajok tojásaikat a talajra, vagy a növény gyökérnyaki részére rakják, ahol a kikelő lárvák szintén járatokat rágnak.

Legveszedelmesebbek a fiatal, fejlődő palántákra, ezért csak jól fejlett palántákat ültessünk ki, jól előkészített talajba. A kicsipkézett leveleket távolítsuk el, és ritkítsuk meg a növényállományt. Nem palántázott, hanem magról szaporított növények talaját tartsuk nedvesen.

Riasztónövénye a fokhagyma, fehérüröm, mentafélék, saláta. A bolhák nem tűrik az ürömfű és a varádics szagát, ezért heti rendszerességgel öntözzük meg a növényeket ezek vízzel hígított kivonatával. A zsázsa szintén riasztó hatású a földibolhákra, de a reteknél ezt a növényt inkább kerüljük, mert ízét nagyon csípőssé teszi. Növénytársításként a káposztafélék közé salátát, vagy spenótot vethetünk. Hatásos a növények közé ültetett fejes saláta is.

A növényeket, és körülöttük a talajt fahamuval szórjuk meg, ugyanis a földibolhák a fahamu fehér színét és lúgos kémhatását nem kedvelik, ezért gyorsan elhagyják a területet. Használhatunk ellenük természetes piretrin készítményeket is. Sárga ragadós lappal gyéríthetők, és előre is jelezhetők. Hetenként öntözzük, mert a földibolhák az alacsony páratartalmat kedvelik. A talajt tartsuk nedvesen és mulcsozzuk. A palántákat és a talajt szórjuk meg zeolittal. Minden nap ragasztócsíkot húzzunk ki a sorok közé délben, mert ilyenkor a legaktívabbak a bolhák. Tárkonylevet találtak hatásosnak ellenük, de ezt én még nem próbáltam.

Vegyünk egy 60x40 cm-es műanyag dobozt, aminek a mélysége 15 cm. A színe lényegtelen, de nem legyen fekete, mert a ráugráló rovarokat nehezebb észrevenni. A doboz belsejét kenjük meg mézzel, vagy kenőzsírral és függőlegesen tartsuk a káposztához, retekhez, majd üssünk egyet a növényre a dobozzal szemben levő oldalon, és a rajta levő bolhák a ragaccsal megkent felületre ugranak, abba tapadnak. A ragacsot időnként újra kell kenni egy ecsettel Ez utóbbihoz hasonló módszer, amikor a növények felett kb. 2-3 cm magasságba csak egy nyélen lévő lapot húznak el, aminek az alsó felülete ragacsos, és ebbe ugrálnak bele a rovarok. Ha a talajt állandóan nedvesen tartjuk, ezzel is gyéríteni lehet a bolhák szaporodását.

A hagymalégy bábállapotban telel át a talajban. Az időjárástól függően április közepén, végén kezdenek a 6,5 mm hosszú házi légyre hasonlító legyek rajzani. A nőstények csoportokban helyezik el fehér, hosszúkás tojásaikat a hagyma leveleinek hónaljába, vagy a levelek közé. A kikelő nyüvek befurakodnak a levélbe, elpusztítják azt, majd össze-vissza furkálják magát a hagymát is. Két-három hét alatt fejlődnek ki, az 5-7 mm hosszú fényes, fehér lárvák, behúzódnak a talajba, vagy a károsított növény belsejében bábozódnak. A következő nemzedék egyedei 10-14 nap múlva rajzanak. Évente két, esetleg három nemzedéke fejlődik ki. Idén különösen nagy a fertőzésveszély, mivel a hagymalégy kártétele főleg csapadékban szegény években jelentős.
A védekezés viszonylag egyszerű. A hagyma ágyásokat, régi jól bevált rovarölő szer, a Decis, vagy Bi-58 0,1 %-os oldatával szórjuk. A védekezést 3-4 hetente megismételjük. Mivel a hagyma másik súlyos kártevője a peronoszpóra, a permetezőszerbe keverjünk réztartalmú szert is. A peronoszpóra ellen hatásos több más vegyszer is, így a Zineb, az Orthocid vagy a Mikal. Nedvesítő szerre is szükség van a tapadás miatt. Aki nem akar vegyszert használni, permetezhet erős szagú erjesztett növények levével (csalán,és bármilyen más gyógynövény), ahol a hagymaszag elnyomása a cél. Segíthet a riasztó hatású vegyeskultúrás termesztés, esetleg kis területen a rajzási időszakban a fólia takarás. A répával szokták vegyeskultúrában termeszteni, mert a répa illata elnyomja a hagymáét. De lehet más erős illatú virággal (muskotály zsálya, tagates) is termeszteni.

A hagyma termesztésének két módja használatos: Egyéves, kétéves.


Az egyéves termesztés magról történik. Márciusban, amint lehet a talajra menni, magról vetik a hagymát. Ha sorban, viszonylag ritkán vetik, akkor étkezési méretűt kapunk. A magot kb 1-2 cm mélyen vetjük és vetés után a talajt tömörítsük. A tömörítés minden féle magvetés után fontos. Hiányában nem egyöntetű, ritka kelés fordul elő. A magok kb 2-3 hét alatt kelnek ki, a hőmérséklettől függően. Ezt kelés után még lehet 5-10 cm-re ritkítani. A kihúzgált hagymákat zölden megessszük. Ha a magokat jó sűrűn, kb 10-15 cm széles sávokban vetjük, akkor dughagymát kapunk. Ezt amikor beérik és a szára elszárad, seprűvel leseperjük a lombot, felszedjük, osztályozzuk, eltesszük némi árnyékosabb helyen történő utánszárítással. A fél cm-nél apróbb, (zsikahagyma) és a 2 cm-nél nagyobb (pikleszhagyma) szaporításra alkalmatlan. A két méret közötti hagymákat kell majd következő évben eldugdosni. A zsikahagymát el lehet szórni ősszel, ebből korai zöldhagyma lesz, a piklesz csak zöldhagymának jó, mert magszárba megy.

Kétéves: Első évben dughagymát termesztünk. A dughagymát, ha mód van rá duggatás előtt egy hónappal hőkezeljük. (radiátor, kályha mellett, kemencén, kazánon) egy-két hétig melegen tartani, hogy a felesleges táperő kimenjen belőle, megelőzve a felmagzást. Ha korán duggatunk, és a talaj hideg, akkor a hőkezelés hatása kimegy, és így is több a magszáras hagyma. Ezért nem érdemes a hideg talajba eldugdosni a vöröshagymát.
A dugdosás sorba, 5-10 cm távolságra egymástól, a sorok 20-30 cm távolságra. A sűrűbb dugdosás kisebb, a nagyob távolság nagyobb hagymákat terem. Ezeket is ha a száruk elszárad felszedés után tisztítjuk, esetleg osztályozzuk és utóérleljük. Tavasszal, ilyenkor mindíg teszek el 8-10 fej szép nagy vöröshagymát, amiből magot nyerek, így van bőven saját hagymamagom. Én kiűrült narancsos és krumplis hálóban tartom a dug- és vöröshagymát fagymentes helyen. Ha a lilahagymából most vettek sűrűn magot, azt is lehet dughagymának termelni. Két fajtája ismert a braunsweigi, és a tétényi rubin. Ugyanúgy ritkán vetve, mint a vöröshagyma nagyobbra nő. Így szabadba, hacsak nem zöldhagymának akarjuk, még ne kezdjünk hozzá a termesztéséhez.

A saláta.
Az ősz végén szabadföldbe szórtam el salátamagot. Ezek szépen kikeltek, és átteleltek. Most ezekből szedtem fel, és átpalántáztam az üvegházba. Itt jobb körülmények között elkezdhetnek fejlődni. Későbbi kiültetésre, pedig magot vetettem. Fejessalátának Edina nevűt, jégsalátát (Great lake), és tépősalátát. (Lollo rosso)


Mára már csak annyi maradt, hogy a vízállásos helyről kiszedtem négy ribizli tövet és átültettem. Majd megmetszettem a alma és szilvafákat, valamint a szőlőt. Remélem, most már tényleg jön a tavasz.


Búcsúztassuk Capekkal a februárt:
Tavasszal a kertészeket ellenállhatatlan csábítás vonzza a kertjükbe. Alig teszik le a kanalat, már az ágyások közt motoszkálnak, hátsó felüket a bűbájos kék ég felé emelve. Ujjaik közt elmorzsolnak egy-egy meleg rögöt, aztán közelebb dugnak a gyökerekhez egy darabka kincset érő tavalyi érett trágyát, egy kicsit arrább kitépik a gyomot, emitt meg felszednek egypár követ. Most a szamóca körül borzolgatják a talajfelszínt, a következő percben már a salátapalánták fölött görnyedeznek, orruk szinte a földet túrja, és szerelmesen csiklandozza a gyökerek finom szálú gubancát, így élvezik a tavaszt, görnyedő hátuk felett járja a nap a maga útját, felhők úsznak a kék égbolton, és párzanak az ég madarai. Már duzzadnak a cseresznyefa rügyei, bájos-gyengéden bontakoznak a zsenge szirmok, a feketerigók bolondul rikoltoznak, s akkor az igazi kertész felegyenesedik, megropogtat ja a derekát, és elmélázva mondja:
Ősszel ezt itt jól megtrágyázom, s keverek hozzá egy kis homokot. De aztán eljön az ideje, hogy a kertész kihúzza magát, és teljes magasságában mutatkozzék: délutáni óra ez, amikor a kertet az öntözés szentségében részesíti. Olyankor egyenesen áll, szinte fenségesen, s irányítja a vízsugarat a tömlő szájából. A víz ezüstösen csillogó zuhataga suhog a levegőben, a porhanyós földből párásnedves illat árad, minden levél buja zöld, s úgy fénylik a boldog örömtől, hogy az ember megenné. így, mára elég is lesz, suttogja boldogan a kertész, de nem a fakadó rügyektől habosan fehérlő cseresznyefára, nem a pirosló ribiszkebokorra gondol, hanem a barna rögre.
S alkonyatkor szerfelett elégedetten mondja:
Ma aztán eleget dolgoztam.