A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ásás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ásás. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. február 19., szombat

Vissza az alapokhoz 2. Talajművelés

Talajművelés szelíden.

"Nincsenek megunt kérdések.
csak öreg kertészek.
Egy kezdő kertésznek
minden kérdés új"


Mindenki a tavaszt várja, hogy a kertben elkezdhesse a munkát. A kerti munkák a szabadban a talaj előkészítésével kezdődnek. Ősz végén már beszéltünk arról az örök kérdésről, hogy ássunk, vagy ne ássunk. Most vegyük át még egyszer ezt a kérdést.
ha a talajból egy marékkal a kezünkbe veszünk, és azt mikroszkóp alatt megvizsgálnánk, magunk is meglepődnénk, hogy a szabad szemmel is látható élőlényeken kívül mennyi élőlényt tartalmaz.
A termőföld felső rétegét használjuk termesztésre, noha sok növénynek a gyökere akár több méter mélyre is lehatol. Az élőlények is ebben a felső talajszintben élnek, itt végzik" munkájukat". A jó talaj felszíne morzsalékos, laza szerkezetű, tápanyagban gazdag, megfelelő nedvességet és levegőt tartalmaz. Nekünk ezt a réteget kell megőrizni növényeink számára.
Amikor a talaj felső részét különféle módon megmozgatjuk, ezt a felső, élettel teli réteget forgatjuk fel.
ásáskor, pedig egyenesen az alsó talajrétegbe forgatjuk le. Onnan pedig, egy új, kevésbé tartalmas talajréteg kerül a felszínre, ahol újra el kell kezdődni a talajélet kialakulásának. Nekünk a szelíd talajműveléssel az lenne a célunk, hogy a fölső, élettel teli, megfelelően tápanyaggal ellátott talajréteget a növényeink számára megőrizzük.
Ugyanakkor tudomásul kell venni kertünk adottságait is, mivel nem mindenhol egyforma a talaj szerkezete, összetétele, és minősége. Ezt a talajműveléskor figyelembe kell vennünk.
A levegőtlen, kötött talajokba levegőt kell juttatnunk lazítással, így a forgatást el tudjuk kerülni. Erre különböző szerszámok állnak rendelkezésre, amiket akár magunk is el tudunk készíteni.
Ásóvilla: Több egyenes fogból áll, ásásra, lazításra használható.

Kultivátorok: ugyanez a céljuk, csak több, hajlított foguk van.


 Agyarkapa: Egy megfelelően behajlított, éles vashorog, amivel több irányban áthúzgálva a talajt lazíthatjuk.(jobb oldalt látható)


Talajlazító és szellőztető: több egyenes fogból álló szerszám, mely mélyebben megy a talajba, és leszúrás után megdöntve lazítja a talajt.
Közben felmerült az a kérdés is, hogy nagyobb területet hogyan művelhetünk így, hiszen pár száz négyzetméter területet hobbiból senki sem piszkálgat szívesen ásóvillával. Erre is van megoldás.

Motoros kapálógépekhez lehet kapni talajlazító kapatagokat is, melyek lényege, hogy kevésbé ívesek, nem hajlítottak, mint a kapatagok, hanem egyeneshez közeliek. Ezek nem forgatják a talajt. Ha ez nem kapható és van  a géphez kerekünk, akkor lehet vontatható lazítót venni, vagy készíteni. A fentebb látható egyenes lazítókalapján lehet készíteni házilag is, csak nem nyéllel, hanem vontathatóan a gép után kapcsolva.Az jobb, ha a hegye a haladási irány felé meg van döntve. Kör keresztmetszet helyett jobb a lapos acél. élével a menetirány felé.
Gyakorlatilag ez a művelési mód a természeteshez áll közelebb. hiszen ezt a gyűjtögetésből a termelés felé tartó átmenet idején emberősünk is alkalmazta az ásóbotjával. Ezt fejlesztettük a mai viszonyoknak megfelelően.

Aztán a talaj felszínét gereblyével elsimítjuk, majd vagy takarjuk, vagy bevetjük zöldtrágya növénnyel.A lényeg, hogy fedetlenül, beültetés nélkül nem legyen talajfelszínünk főleg termesztési időszakban.
Kötött talajokon vékonyabb rétegű takarást, míg homoktalajokon vastagabb réteget alkalmazhatunk.

A talajművelésről, főleg különféle talajokon, bővebben innen, és innen pedig a környezetkímélő gazdálkodásról tölthetünk le kiváló anyagokat.
( A poszthoz csatolt képek a netről származnak, különböző webboltok kínálatából. Az ásóbot a Mek Néprajzi lexikonából)


A talaj fedéséről ígértem régebbi képeket. A sorok takarása paprikánál, és téli talajtakarás.



 


2010. november 18., csütörtök

Ősz vége a kertben

Novemberben az utómunkák ideje jött el, amire most elég kedvező időjárás van.

Ássak, vagy ne ássak? Na ez az örök téma. Mindkét módszer hívei oldalakat tudnának megtölteni pro és kontra. Az én talajom kevés víz hatására is merő sár, ha megszárad beton, erősen kötött. Mindezek ellenére én nem ások. A gyökerek, meg minden növény maradvány azért van benne, hogy lazítsa. A felszín takarása pedig a morzsalékos szerkezetet biztosítja. Az üvegházban, fóliában pedig locsolni kell. Bár én már vagy jó két hete locsoltam, de még nedves. Talán azért, mert a benti és a kinti talaj kapillárisan összeköttetésben van, nincs elszigetelve egymástól. A ház alapja csak a talaj felszínén van. Ami a tetőről lefolyik víz, így beszivárog.


A kialakult talajszerkezet megőrzése céljából télen is takarom a talajt. Erre a célra vetem a körömvirágot, mustárt. melyek télen is zöld szőnyeget képeznek, bár a mustár elfagy, de a fagyott levelek is takarnak. Azonkívül, hogy a gyökerek lazán tartják a talajszerkezetet, tavasszal zöldtrágyaként használom, leforgatva. Év közben is vetem a körömvirágot köztesként, és az üres területek takarására, mert illat anyagainál fogva riasztja a káros, illetve vonzza a hasznos rovarokat. Bármikor vethető, talajfelszínen visszavágva újra kihajt. Leszedett virágjai teának, belőle készítette krém sebek gyógyítására, bőrregenerálásra használható. Most novemberben még szedhető a virágja, így mi frissen főzünk teát belőle.


A pillangósoknak (bab, kései borsó, here félék) a gyökerekét a talajban kell hagyni, azokon képződnek a nitrogén gyűjtő gumók, ugyanakkor a talajszerkezetet javítják. Pontosan a tápanyagot távolítanánk el a kiszedéssel A növények télen (máskor is) védik a talajfelszínt a hónyomástól, felületi szilárdulástól. Ezáltal lesz laza szerkezet. Ha nem akarjuk az egészet így hagyni, legalább egy kis területen próbáljuk ki, ahol takarva marad a talaj, tavasszal elég csak elgereblyézni, máris laza, porózus szerkezet marad.

Ha hozzájutunk, jó megoldás a trágya és a komposzt is. Ennek így novemberben, esetleg az első fagyok után van az ideje. A komposztból annyit terítünk szét, amennyi rendelkezésünkre áll. Az érett szerves trágyából én négyzetméterenként 6-10 kg-ot terítek szét. Attól függ mennyi van. Ez a gyakorlatban 1 és két villányi mennyiség.

A diókérget ne tegyük a komposztba, legfeljebb olyan eldugott helyekre, ahol a talajt akarjuk gyommentesen tartani, és cserjék, bokrok vannak alatta. Az esőtől csírázás gátló anyag oldódik ki. Komposztálni is lehet, de csak külön, és kb .két évre van szükség a lebomláshoz.

KISKERTI KOMPOSZTÁLÁS:

Annyit javasolnék, ahol szalmával takartok (pl. krumpli), ott a következő évben több nitrogént kell kijuttatni, mivel a szalmának magas a szén tartalma, így károsan eltolódik a CN arány. A talaj szerves anyag tartalmát ugyan javítja, de a cellulóz lebontásához kiveszi a nitrogént. Lehet utána esetleg pillangósokat vetni, takarni a talajt lekaszált csalánnal.

Ilyen hűvös időben már a melegigényes növények nem érnek fűtetlenül. (paprika, paradicsom, padlizsán) szabadban még a hagymafélék áttelelnek, fejlődhetnek a káposztafélék, de azokra is érdemes lenne fóliát teríteni. A karfiolra, káposztafélékre éjszakára egyszerűen csak terítsük rá a fóliát, nem lesz annak semmi baja ha nappalra is marad rajta, de szerintem rendes fejeket már nem fog hozni.
Itt még van paprika, és pár szem paradicsom is.

A fákon, bogyósokon lehullottak a levelek. Ideje az őszi lemosó permetezésnek.
Az én tapasztalatom szerint, és még néhány oldal tanácsa szerint, a Bordói lé, és a Tiosol mészkénlé keverhető. Lehet, hogy motoros permetezőhöz már nem megfelelő, de kiskertben eddig nekem évek óta nem okozott gondot.

Környezetbarát permetszerek, amiket mi is nyugodtan használhatunk:

Visszaemlékezve, ezeknek a szereknek a régebbi változatát alkalmazta nagyapám a régi kertjében a hatvanas években. Rézgálic, mészkénlé. ugyan már volt róluk szó, de nem árt újra átnézni. Nézük mik ezek a szerek és mire használhatjuk.

MÉSZKÉNLÉ

Alapos vizsgálat után, véglegesen, Tiosol mészkénlé néven engedélyezték, illetve hozták forgalomba. Alkalmazható: lemosó (téli) permetszerként legalább 10, legfeljebb 15 %-os hígításban, míg a nyári időszakban 1-3 %-os töménységben. A mészkénlé általában csak kevés permetszerrel keverhető, ezért próbakeverést kell végezni. Felhasználható: gyümölcsösben lisztharmat, levélfodrosodás (tafrina), levéllyukacsosodás, szilva vörös levélfoltosság, atkák, pajzstetvek, rozsdásodás és szürkerothadás (Botrytis) elleni védekezésre; szőlőben lisztharmat és atka ellen. A növényeknek egyébként is szükségük van kénre a fehérje- és klorofill képződésben. Növeli a szer értékét, hogy alkalmazásával az IFOAM (Európai Nemzetközi Szervezet) állásfoglalása szerint "biotermék" termelhető és forgalmazható.

BORDÓI LÉ FW

Szintén régről ismert szer került ismét forgalomba. Alkalmazható a csonthéjasok őszi, lombhullás utáni, vagy tavaszi, rügyfakadás előtti 2 %-os lemosó permetezésére és nyári hígítású, 1-1,5 %-os állománypermetezésre. Felhasználható: szőlőben peronoszpóra és szőlőorbánc, gyümölcsösben gomba és baktérium kórokozók, zöldségféléknél gombabetegségek, burgonyában burgonyavész és alternáriás betegségek ellen. A Bordói lé a biotermesztésben is használható. A Kiváló Áruk Fóruma megtisztelő kitüntetést érdemelte ki.

BORDÓI LÉ + KÉN FW

Az előző két szer kombinációjából született. Alkalmazható 2 %-os lemosó permetezésre és 1-1,5 %-os állománykezelésre. Felhasználható szőlőben peronoszpóra és lisztharmat, almásban varasodás és lisztharmat, burgonyában fitoftóra, uborkában peronoszpóra, lisztharmat és baktérium, egyéb zöldségfélékben (paprika és paradicsom is) lisztharmat, baktérium és más gombabetegségek ellen. A Kiváló Áruk Fórumától kapott embléma is tanúskodik a szer kiemelkedő tulajdonságairól. Biotermesztésben is használható - kiváló kombinált gombaölő szer.

Én most végeztem el az őszi lemosó permetezést, de így kell a tél végi lemosó permetezést is alkalmazni. Az utóbbi években olyan régi-új szerek kerültek forgalomba, amelyek jól és biztonságosan, ugyanakkor hatékonyan használhatók később, a már erőteljes fejlődésnek indult és a mélynyugalmon túljutott fákon, bokrokon. A beszerzett készítmények később, a vegetáció időszakában is felhasználhatók, így ha többet vásároltunk belőle, a megmaradt készletet még az év folyamán kipermetezhetjük. Biológiailag sokszor hatékonyabban tudjuk akár a lisztharmatot, akár a moníliát megállítani, illetve korai fertőzésüket megakadályozni, ha a rügyfejlődés már előbbre van. Ilyenkor a növények perzselési érzékenységét kell figyelembe venni: a téli hígítás helyett nyári töménységű permetezéssel érhetünk el jó eredményt. A lisztharmat, monília, levéllyukacsosodás és a levélfodrosodás megelőzésére igen eredményesen alkalmazhatóak az olcsó készítmények, például Tiosul Sulfur, Nevikén, Bordói lé FW, Bordói lé + Kén FW, Bordói por, Rézoxiklorid FW. Pajzstetű-, levéltetűtojások, körtebolha ellen az 1-1,5 %-os Agrol hatásos, ami még kiegészíthető az előbbi szerek valamelyikével, hogy a gombabetegségek ellen is védekezzünk. Itt azonban vigyázni kell, mert a kénnel még jól keverhető, a rézzel viszont azonnal fel kell használni a permetlevet.

A nem szereplő kombinációk vagy régebben beszerzett növényvédő szerek keverhetőségének megállapítására házilag is lehet végezni egy egyszerűsített keverési próbát. A tervezett kombináció minden összetevőjéből külön-külön készítsünk törzsoldatot, háromszoros mennyiségű víz felhasználásával. A por alakú szereket csomómentes péppé keverjük, a pépeket kb. negyed óráig duzzadni hagyjuk, majd hígítás után összeöntjük. Utána adjuk az elegyhez az emulziós (EC) szerek törzsoldatát, végül a levéltrágyát. A permetlében bekövetkező változások egy 2-3 dl. térfogatú átlátszó üvegedényben jól megfigyelhetők.

A keverési sorrend (por + folyadék + levéltárgya) betartását nemcsak az ellenőrzés, hanem a gyakorlati felhasználás során is javasoljuk.

Hosszú ősz lesz?
Ha mindezekkel megvagyunk, akkor lassan az őszi munkák végére érünk, és elkezdődik a pihenés, és majd a tervezgetés ideje.