2011. február 10., csütörtök

Palánták tűzdelése

Palántanevelés 2., avagy hogyan végezzük a tűzdelést.

Eljutottunk addig, hogy az elvetett magok kikeltek és növekedni kezdtek.
Itt jön a következő kérdés. Tűzdeljünk, vagy ne tűzdeljünk. Szakkifejezéssel élve, ez a pikírozás.
Sokan ezt a műveletet ijesztőnek, bonyolultnak és a kis növény szempontjából veszélyesnek tartják.
A kérdésre több mindentől függ a válasz.
Már amikor elvetettük a magokat, mi volt a célunk. Ha tűzdelni akarunk, akkor lehetett sűrűn vetni a magokat, mert úgyis szét lesznek ültetve. Ha nem állt szándékunkban, akkor eleve nagyobb térállással számolva, nagyobb, legalább 2 cm-re vetettünk. Ha a sűrű vetést nem tűzdeljük át, akkor a kiültetésig a növények felnyurgulnak, rosszul fejlődnek, a nagy állománysűrűség miatt betegségre, fertőzésre fogékonyabbak lesznek. A sűrű vetés akkor alkalmazható, ha tudjuk, hogy a kikelt palántákat a megfelelő fejlettség elérésekor már szét is tudjuk ültetni a végső helyükre. Így szálas palántaként lehet a káposztaféléket, fűszer és tömegpaprikákat, kései paradicsomokat előnevelni. De ezekre még korai az idő. Ahhoz, hogy akár fűtetlen növényházba, fóliába ki tudjuk ültetni a palántákat, mindenképpen tűzdelni kell.
A szabadföldbe, májusban kiültetendő növények vetési ideje nem érkezett el, ezek elvetésére március elejéig még várni kell. Ha nem akarunk tűzdelni, akkor pedig március közepe előtt ne vessük el a magokat. Kivétel néhány hosszú tenyészidejű fajta, az is akkor, ha addig a nevelésére megfelelő lehetőségünk van, és el tudjuk kerülni a palánták megöregedését.

Nézzük át újra, hogyan végezhető a tűzdelés. Tavaly már bemutattam, és leírtam, miért fontos ez a művelet, de sokan még most is elriadnak ettől a módszertől, így nem árt újra megnézni.

 A legtöbben a akkor javasolják a tűzdelést, amikor a növénynek már van két saját lomblevele, a szikleveleken kívül. Én azonban a kelés után egy hétre tűzdelek, még szikleveles korban. Szerintem, ekkor, amikor a növénynek nincsenek kifejlődve a saját gyökerei, hamarabb fakad. Nem is szokott semmi kiesés lenni, a kis növények a műveletet szinte észre sem veszik.
A másik okom, hogy mivel egy ládában több fajta növény van keltetve, a kelésig eléggé meleg helyen tartom őket, így a kikelt növények rohamosan nőnének, amit nem akarok. Ennek elkerülésére már külön edényben keltetem a különböző fajtákat, de annak a pár korai növénynek elég egy kis láda is.


A művelethez előkészítem a keltető ládát, a poharakat, cserepeket, egy tálcát amibe teszem az átültetett növényeket, egy kis tálcát, amiben dolgozom, és a földet. Kell egy kés, vagy villa, amivel kiemelem a növényt, és egy savfilc, amivel megjelölöm a poharat.




A ládából a növényt úgy emelem ki, hogy függőlegesen, mellette nyúlok a szerszámmal a földbe, majd oldalirányban kissé megbillentve, a növénylevelét fogva kiemelem. Ha több jön ki, nem baj, majd a tálcán szétválasszuk őket.




    


 Majd fogjuk az ültető poharat, földet merítünk bele, oldalt fordítjuk, hogy hosszában végig egyenesen elférjen a gyökér. Beletesszük a növényt, némi földet, majd függőlegesen tartva feltöltjük földdel. Nem kell nyomkodni, tömöríteni, csak rázzuk meg a poharat, és az alját ütögessük meg a kezünkkel, vagy az asztalon.
Amire nagyon figyelni kell:
  A gyökerek ne hajoljanak vissza, a növény maximum a sziklevélig kerülhet földbe.
Ha szálasan akarjuk, akkor egy szál palántát, ha ikertövesen, akkor két szál palántát tegyünk a pohárba.

Ha végeztünk, akkor tegyük őket tálcába, és öntsünk alá vizet, amit a föld felszív.
(a poharat természetesen tegyük erre alkalmassáJ én az aljának az élét szoktam két helyen kivágni, kb 0,5-1 cm hosszban, így nem kell a legalját lyukasztgatni és a művelet gyors)
Ekkor az egyszer kb féldl/tő vízzel felülről is megöntözöm a növényeket, ezután már föntről NEM locsolok, csak, ha tápoldat kell, vagy bordói lével kell beöntözni. Így csökkenthető a palántadőlés esélye. Hetente maximum kétszer öntözök. nem kell őket állandóan nedvesen tartani.


A növényeknek általában a keléshez melegre van szükségük. Kelés után 5-8 fokkal alacsonyabb hőmérsékletre kell vinni őket, mert a meleg serkenti a növekedést, és a sziklevelek nem tudnak ehhez elég tápanyagot biztosítani. A kikelt növények a sziklevelekkel még nem fotoszintetizálnak, hanem disszimilálnak, azaz a lebontási folyamatok vannak túlsúlyban. A szikleveleket élik fel. ha nem csökkentenénk a hőmérsékletet, akkor ez a folyamat felgyorsulna., a növény nem magába építené, hanem ellélegezné a tápanyagokat. Tűzdelés után egy ideig, amíg a begyökeresedés meg nem történik, újra 5 fokkal melegebb kell. Később a hőmérséklet és vízadagolással szabályozható a növekedés. Általában a meleg fokozása és több víz serkenti a növekedést, akár rossz irányba is, aminek nyúlás, laza sejtszerkezet lesz a következménye. Ez fordítva is igaz, hogy a hőmérséklet csökkentésével, a vízadagok kisebbé tételével, kevesebb öntözésszámmal a növekedés intenzitása csökkenthető. Ez a mód, ha a növényeink „ész nélkül” nőnek. Azonban arra figyelni kell, hogy minden esetben megfelelő fényt kapjanak. A kiegészítő mesterséges fény akkor segít, ha lehetőleg a megvilágítás mértéke eléri az 5000 luxot, mert ezen a fénymennyiségen indul be a fotoszintézis. Ezt úgy érhetjük el, hogy egy 400wattos -os lámpát 1-1,5 m magasan a növények fölé helyezünk. 

Azért fontos a növényke levelét megfogni, és nem a szárát, mert a legkisebb nyomásra is érzékeny a szár és a növény sérülni fog, és elhal.




A többi, később vetett mag még kelésre vár.


A káposztafélék hűvös helyen nevelve nem nyurgulnak fel. ezek majd üvegházba fognak menni, ha nem lesznek már nagy éjszakai fagyok.

3 megjegyzés:

  1. 2011-ben íródott cikk és most találok rá. Nem semmi. Pont a pikírozás előtt állok, és eddig nem is akartam addig megpróbálni még meg nem jelennek a normális levelek, de most hogy írod... így már megváltozott a nézőpontom.
    szeretném megkérdezni: nem vesz vissza a fejlődésből ha az a szárrész -ami pikírozás után a földbe került - legyökeresedjen és (CSAK) ezután kezdjen el újra fejlődni, normális leveleket hozni? Vagy olyan minimális az időveszteség, hogy elhanyagolható?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Üdv. Pedig nem lett volna nehéz megtalálni. Baloldalt a Cimkék mezőben minden témának van egy egyszavas cimkéje. Csak rá kell kattintani. na meg a legutolsó cikkben is linkelve van ez a téma:)
      Na a lényeg, hogy megtaláltad.
      Nem kell ekkora parát csinálni a palántanevelésből, nem olyan bonyolult ez. Amikor áttűzdeled, semmit sem vet vissza, hogy meddig ülteted. nekem sem sikerül mindíg pont egyformára. Kiültetéskor szintén nem veti vissza.

      Törlés
  2. Üdv!
    Nemrég találtam meg az oldalad, nagyon sok hasznos infó van rajta, főleg egy kezdő számára :)
    Én pár napja ültettem szét a paradicsom palántákat. Kérdésem, hogy hol érdemes tárolni a palántákat a kiültetésig? Eddig a házunk déli oldalán lévő szobába raktam őket, mert ott direkt napsütést kaptak, de lassan tűzdelem a káposztaféléket is, és jön még a paprika és társai, és kevés lesz a hely az ablak előtt. Volt, hogy kiraktam őket délelőtt a teraszra, de mivel elég szeles az idő, és hozzá még a nap is tűz rendesen, úgy láttam, megviselte őket.
    Szerinted, ha nincs fagyveszély, lehet használni az ilyen boltban kapható, vagy akár saját készítésű palántázó sátrat a tűzdelés után?
    Előre is köszi a választ!

    VálaszTörlés