2010. március 28., vasárnap

Március, a javából.

Ezen a héten a tavasz sok arcát megmutatta.

Volt gyönyörű napsütés, borult, felhős idő, erős szél, eső, majd újra ezek váltakoztak. Ma délelőtt napsütés, most újra borul.
A héten amikor jó meleg volt, kivittem a palántákat a növényházba. ott harminc fok fölött volt a hőmérséklet nappal, így ki kellett nyitni az ajtókat. Éjjelre 13 fokra hült le a levegő. A lakásban már hűvös volt a palántáknak. Két paradicsom kidőlt a hideg földben. Friss földet tettem a tövére, még megvannak. Péntek este meg újra beköltöztettem a házba őket, mert lehülés jött. A zellereket és fűszerpaprikákat kint hagytam. A bazsalikomok is szépek. A hajtások végét már csipkedjük főzni, így legalább még bokrosodnak is. lassan lehet újabb csapatot vetni.

Paprikák, paradicsomok a lakásban. Jobbra, alul a bazsalikom.
A csoportos vetés tálcájából kiültettem a növényeket. Lett egy sor pasztinák, ezek szabadba kerültek, a répák az üvegházba. A sárgarépa Párizsi vásár (Budapesti Kertimag Delikát sorozata) nevű, apró, kerek, mint egy retek.

Felül a növényházi, alul a saláta palánták.
A hagymák között az ősszel elszórt saláták közül egy adagot felszedtem, és sorba palántáztam őket.
A salátát palántázáskor nem szabad mélyen ültetni. Szinte billegjen, mert nem fejesedik, ha mélyen ültetjük. Melegben ültessük, hogy locsolás után fel tudjon száradni. Lehetőleg a levelét ne érje víz.
A saláta elé vetettem egy sor hónapos retket, közé karalábé és tépősaláta (Lollo Rosso) magját kevertem. A saláta védi majd a retket, karalábét a földibolha ellen. De arra is figyelni kell, hogy a retkek talaja mindíg nedves legyen. A földibolha a nedvességet sem szereti. A retket amúgyis öntözni kell rendszeresen, kis adagokkal. A ritka, nagy adag víztől felreped. A trágyás földet sem bírja.
Az üres sorokba körömvirág magot szórtam, ami jó lesz rovarcsalogatónak, a virágja teának, krémnek. Ahol útban van, meg zöldtrágya lesz. Vetettem kaprot is, csak úgy egyszerűen szórva a magját. Jó lesz védőnövénynek is. Egy ágyás végébe pedig metélőpetrezselymet vetettem. Zöldnek jobban szeretjük a normál levelű fajtát, nem pedig a mohafodrozatút. De nem a mohafodrozatút, hanem a simát. A gyökérpetrezselyem zöldje is felhasználható.

A virágos kertben pedig teljes pompályukban virítanak a hagymás virágok. A krókuszok sajnos szinte két nap alatt elnyitottak. A szél elfektette őket.


 A kertbe megjött a visszajáró gólya is, csak nem volt kéznél a gépem. De a fácánokat elkaptam. :) Érdekes, bent, lakott területen, házak között így megvannak már évek óta.

2010. március 21., vasárnap

Végre Tavasz van!

Megjött a várva-várt jóidő, ami mindenkit kicsalt a kertbe.
Már pénteken vizsgáltam a földet, mennyire lehet megművelni. A sok tavaszi csapadék eléggé megnyomta, teteje kicserepesedett, alatta pedig eléggé nedves volt. még régebben készítettem egy speciális szerszámot, amellyel a talajt forgatás nélkül lehet lazítani. 10-es rúdacélból karom szeerűen hajlítottam egy háromágú talajlazítót. Most ezzel kapírgáltam meg a földet, és magam is meglepődtem, hogy eléggé omlós laza szerkezetű volt. Így semmi akadálya nem volt a szombati bevetésnek.

Jobbra lent az a bizonyos "kaparó".
Szombaton előszedtem a többi szerszámot is. Egy nehezebb gereblyét az elegyengetéshez, a sorhúzót a sorok kijelöléséhez, és a vetőárok kihúzásához. Nálam az alapsortáv a 20 cm. Ez határoz meg mindent. Egy nagyobb, háromszögkapát az árok mélyítéséhez, behúzásához, egy kiskapát az esetleges lazításhoz. Egy kis, könnyű gereblyét a magtakaráshoz, meg a hengert a talaj tömörítéséhez. Na meg egy lapátot és seprűt az út letakarításához:)

Először a zöldborsó került sorra.
Én két fajtát vetettem. A Rajnai törpe a korai fajta. Ez apróbb szemű és hüvejű, de korai és alacsony bokrú. Ezt a kelés gyorsítására alagútfóliával fedtem. A másik kései, nagyszemű Maxigolt nevű borsó. Egyszerre vetettem el, mert a kései borsó úgyis hosszabb tenyészidejű. A magokat elősző este langyos vízben beáztattam, így már megduzzadva kerülnek a talajba. Ezzel akár egy hetet is lehet nyerni. Főleg homoktalajon, ahol kevesebb a nedvesség. Az alap sortávolság itt is 20 cm, később a bokrok tartják egymást. A magasnövésűnek később lehet, hogy húzok ki drótot. A sorhúzóval kihúzott árkokat kapával mélyítem, mert a borsót mélyebbre kell vetni. Laza homoktalajokon 5-8 cm, kötött talajon 5 cm-nél ne legyen mélyebben. A takarás utánitt is fontos a vetés tömörítése. Ne legyen a talaj a mag körül laza. Ahol galambveszély van, ott lehet kelésig fályolfóliával takarni. De a lemetszett ágaknak az ágyásra helyezése is csökkenti a kárt.
Ezután jött a répa, petrezselyem , vöröshagyma.
Szintén 20 cm-esek a sorok. Itt érvényesül a vegyes telepítés. A sorok az ágyásban keresztben vannak. Dughagymával kezdem, majd három fajta répa kerül elvetésre. Egy korai, Nápolyi nevű,  Nanti, majd Rekord eltartásra. A fajtákat két sor dughagyma választja el. Petrezselyemből félhosszút vetettem, saját magból. Az ágyást két sor pasztinák zárta. A sorokba ritkásan kaport vetettem, mert segíti a magok csírázását, majd kikelve védi is őket. A sorok két végére is sorjelzőnek hagymát dugtam. Lehet  közéjük retket is szórni. Itt talán mégfontosabb a talaj tömörítése. Homokon figyelni kell, hogy a talaj ne száradjon ki.
Vetettem még egy sor korai céklát is. Eléggé sűrűn, mert mi az apró, bébicéklákat szeretjük. A mag szintén saját. Minden évben hagyok egy nagyobb gumót, elültetve ősszel, fedve, ez tavasszal kihajtás után már magszárba megy. Ennyi mag bőven elég, főleg, hogy 3-4 évig is csíraképes a mag.
Talajba kerül még a tavaszi fokhagyma is. A fejeket gerezdekre szét kell szedni, ha sok alapanyag van, inkább a külső gerezdeket dugjuk el, egymástól 10 cm távolságra, úgy, hogy a csúcsos része legyen felfele. A zöldhagymának pedig az a része legyen lefele, amelyiken a kis gyökérek látszódnak. (ennek is a csúcsa felfelé)
Magról vethető a vöröshagyma is. Ha sűrűn vetjük, akkor apró, dughagymák lesznek. Ha ritkábban, akkor főzőhagyma lesz. Úgyis lehet ritkítani, hogy a sűrűjét egyszerűen kiesszük közüle. A répát sem szoktam ritkán vetni. A sűrű vetésből biztosan kikel annyi, amennyi kell. A ritkítás meg úgy történik, hogy már ceruza vastagságtól kiesszük közüle a felesleget.
Egy szélső sorba mindíg vetek egy "saját" magkeveréket, amiben több növény összekevert magja van, és ezek szépen megférnek egymással, fertőzésmentes növények fejlődnek. ez a keverék a következőkből áll: hónaposretek, jégcsapretek, karalábé, kerekrépa, körömvirág, kapor, mézontófű, levélpetrezselyem, büdöske.
Örülök, hogy amit akartam, sikerült elvetni. Ráadásul, megint esőt jósolnak, de ez most nem is baj. Az üvegházban kel a retek, nő a saláta. A fákat még ma lepermetezem Bordóilével és mészkénlével, aztán várjuk a következő munkákat.

Még egyszer a tűzdelésről

A tűzdeléssel (pikírozásnak is mondják) erősebb, alkalmazkodóbb palántát nyerünk.
A március elején elvetett magok nagyrésze kikelt. Néhány kényesebb paprika és paradicsom még várat ugyan magára, de van idő. Érdekes, hogy leghamarabb a San Marzano Lungo paradicsom kelt ki. ezeket már  korábban áttűzdeltem, és hétfőn vetettem a helyébe még ebből a fajtából, mert kevesellettem. 5 nap alatt ezek is kikeltek.
A fűszerpaprikák keltek ki leghamarabb, igaz ezek saját magok voltak. Ezeket most nem tűzdeltem egyenként pohárba, mint eddig, mert nem igazán van értelme. Ezekre úgyis kései felhasználásra van szükség, szárítani, savanyítani. Egy virágládába, kettesével, egymástól kb. 5 cm távolságra tűzdeltem őket.

A többi növényt poharakba ültettem át. Ültetés után egyszer beöntözöm fölülről, hogy a gyökérhez tapadjon a föld, aztán már csak alulról, a tálcába kapnak vizet. ezzel a palántadőlés megelőzhető. Aki tart a fertőzéstől, az ezt a beöntözést Bordóileves vízzel is végezheti. Később szoktak bordóileves, csalán és fokhagymaleves permetezést is kapni. Ebben az állapotban már nincs szükségük 20 fok körüli hőmérsékletre. Elég 16-18 fok is. Fóliába, üvegházba még nem kell kivinni, legalábbis éjszakára ne, mert még éjjel lehül a levegő nagyon.

2010. március 14., vasárnap

10 000.

köszöntöm a 10 000.

látogatót  a blogomon, aki Győrből, vagy a környékről olvasott nemrégen.
Neki küldöm ezeket a ma fényképezett virágokat virtuálisan.



Pontosan az első bejegyzés leírása óta két hónap telt el. Köszönöm mindenkinek, hogy ilyen szépen sikerült az indulás, ilyen rövid idő alatt. Ugyanakkor remélem, hogy hűségesek maradtok, és továbbra is látogatóim lesztek.

Ez már tavasz?

Na a kérdés jogos. Bizony még várat magára. Szerencsére erre felénk a Sárrét vidékén csak mutatóban volt hó. Ma süt a nap, de erős a szél. Így nagyon szárítja a földet. Túlságosan is.

Ezért sokmindent nem lehet dolgozni a kertben, így aztán írni sem tudok sok dologról.
A közben kikelt paprikákat áttűzdeltem. Egyeseket pohárba, míg a fűszerpaprikákat csak szálasnak nevelem, így azok ládába kerültek ritkásabban.

Az üvegházba kivittem korábban a karalábé és káposzta palántákat. A fagy ott érte őket, és nem hoztam be. de ezt a -4 fokot túlélték a palánták.
Most más tennivaló nincs, mint lesni a magokat, hogyan kelnek, és nézni a palántákat mekkorát nőttek.
No meg várni a jóidőt.
 

2010. március 6., szombat

Palántanevelés: paprika, paradicsom.

Vessük megint a palánták magjait.
Március első dekádjában járunk. Ez az első tíz nap. Amennyiben májusban szabadföldben akarunk kiültetni paprikát és paradicsomot, akkor itt az idő a palánták előnevelésének megkezdésére.
Már korábban be kell készíteni, vagy vetés előtt meleg helyre tenni a földet. Hideg földbe nem jó vetni. Régebben erdei földet, vagy kertben vakondtúrás földet is gyüjtöttem palátáknak. Most kevesebb az időm, így üzletben veszem meg. Erre a célra jó a legolcsóbb virágföld. Fertőtleníteni nem szoktam, csak tűzdelés után öntözöm be fokhagymalével, esetleg bordóilével a talajt. Nem kell tápanyag, hiszen csak egy közeg, amiben kikel a mag. A kikelés után a növényke az első lomblevelek megjelenéséig a sziklevelekből táplálkozik, amik később elsárgulnak, lehullanak amikor már nincs rájuk szükség. Ebben a fázisban nem szabad, sőt kifejezetten káros a tápoldatozás. Laza lesz a kis  növény sejtszerkezete. A  3/4-ed rész földet 1/4-ed rész homokkal, perlittel lazítom. (Ez tűzdeléskor 2/3-ad rész föld, 1/3-ad rész homok, vagy perlit és szárított marhatrágya vagy szitált komposzt keverékére változik)

Különböző nevelő edények.
A földet különféle edényekbe lehet tenni. Használok kisebb műanyag balkonládákat, kimosott tejtermékes poharakat, vásárolt 2 dl-es műanyag poharakat, (amiket alul ki kell szúrni, illetve vágni) kisebb műanyag cserepeket, sőt blokkokra osztott tálcákat is. Az edényeket  műanyag tálcákba és alumínium lemezből hajtott tálcákban tartom.
Az edényekbe földet teszünk, elegyengetjük és lenyomkodjuk, úgy, ahogyan korábban írtam a vetésről.
A magokat sorban elhelyezzük, kb 25-30 %-al több magot, mint amennyi növényt akarunk. A többit a zacskóban eltesszük, még két évig biztosan felhasználhatók lesznek.


A fajtákat jelöljük meg, mert később nem tudjuk, melyik fajtát, hova vetettünk. Erre a célra kávékavaró, vagy felszeletelt műanyaglap, tejfölös doboz, fogpiszkálóra ragasztott lapocska és egyéb más ötlet használható.
Bevetett edények, jelölve, meleg helyre téve.

 A magokat langyos vízzel megpermetezzük, majd kb 0,5-1 cm vastagon takarjuk. Ezt is óvatosan, langyos vízzel megöntözzük, úgy, hogy egy papírt, vagy ruhát teszünk a földre, hogy a víz ne mossa ki a magot.
Meleg helyre visszük, üveglappal, zacskóval, vagy nedves ruhával takarva lehet a párás meleget biztosítani. Gyakran nem szabad locsolni, nehogy kirohadjon a mag. Inkább csak időnként permetezzük. A kikelt növényeket pedig felülről a gombabetegségek elkerülésére sosem öntözzük.
Vetés előtt a magokat lehet csíráztatni. Nedvtartó ruhára, itatóspaírra kell helyezni a magokat, és állandóan figyelni a nedvességre. De ezzel én nem szerettem bíbelődni.
Csíráztatás, takarás, és kikelt növények.
Amint megjelennek a csíranövények, már olyan helyre kell vinni őket, ahol kapnak fényt. Innen már elég nekik 18-20 fokos meleg. Később a korábbiakban leírtak szerint tűzdeljük őket.
A paradicsom 7-14, a paprika 10-18 nap alat kel ki, fajtától függően. Én lakásban, meleg helyen tartom az elvetett magokat. A kikelésig nincs szükségük fényre, viszont melegre igen. A legjobb hely a kályha, vagy radiátor közelében van.
Ilyen módon vethetjük még a padlizsánt és a káposztaféléket is.
Más dolgunk már nincs is, mint naponta százszor nézzük őket, és mondjuk, hogy "nőjjetek".
.

2010. március 3., szerda

Március köszöntés a kertben

Visszavonhatatlanul itt a Tavasz.

Ha még rúg is néha a tél, akkor is vége lesz már. Március van. A krókuszok, scillák már bontják szirmukat, és a nárciszok is bimbóznak. A mogyoró barkái kinyiltak.
Tavaszköszöntőül néhány friss kép, és Capek Márciusából részlet.

Eljön a március is.


Ha a valóságnak és az ősi tapasztalatoknak megfelelően óhajtjuk leírni a kertész márciusát, akkor elsősorban is gondosan meg kell külö~böztetnünk két dolgot:


a) mi a dolga a kertésznek, és mi mindent szeretne elvégezni;


b) mit tesz a valóságban, mivelhogy nem tehet többet.


a) Hogy buzgón, szorgosan tevékenykedni akar, az magától értetődik. Szeretné elhordani a fenyőgallyat és kitakarni a növényeket, szeretne ásni, trágyázni, rigolozni, kapálni, szeretné forgatni, lazítani a talajt, szeretne gereblyézni, egyengetni, öntözni, szaporítani, dugványozni, ültetni, áttűzdelni, kötözni, permetezni, műtrágyázni, gyomlálni, magot vetni, tisztogatni, metszeni, verebeket és feketerigókat hessegetni. Szeretné szagolgatni a földet, az ujjával kikapargatni a földből a hajtásokat, ujjongva ünnepelni a nyíló hóvirágot, letörölni a verejtékét, megropogtatni a derekát, szeretne, farkasétvággyal enni, mohón oltani a szomját, az ásóval aludni térni, hajnalban· kelni a pacsirtával, magasztalni a napot és az égi harmatot.


Szeretné tapogatni a kemény rügye ket, kérgesre-hólyagosra törni a tenyerét a szerszám nyelével, egyszóval szeretne tavaszi vidáman, szilajon, kertész módra élni.


b) Ehelyett viszont csak szitkozódik, mert a talaj még mindig vagy már megint fagyos, odahaza tombol,mint ketrecbe zárt oroszlán. Amikor a kertet újra belepi a hó, náthásan gubbaszt a kandalló mellett, fogorvoshoz kénytelen járni, tárgyalása van a bíróságon, látogatóba érkezik hozzá a nénikéje, dédunokája vagy az ördög öreganyja. Egyik napja a másik után megy veszendőbe, mert - mintha csak megbabonázták volna - épp most márciusban szakad rá csőstü1a gond, baj, kellemetlenség, százféle sorscsapás. Márpedig tudnunk kell:
"a március a legserényebb kerti munka hónapja, ilyenkor készítjük elő a kertet a tavasz érkeztére".


Bizony. az ember csak mint kertész tudja méltányolni az efféle, kissé elkoptatott frázisokat, mint a "kegyetlen hideg", a "zord északi szél", a "pusztító fagy" s a hasonló költői szitkokat, sőt jómaga még ezeknél is költőibb kifejezésekkel él, mondván, hogy az idei tél valóságos istencsapása, szörnyűséges tél, fene egy tél,átkozott, gonosz, ördöngös tél, s a költőktől eltérően nemcsak az északi szelet szidalmazza, hanem a dühös keleti szeleket is, és kevésbé átkozza a havas esőt, mint az orvul támadó, alattomos száraz fagyokat. Kedveli az ilyenforma képletes kifejezéseket, mint például:


"a tél keményen ellenáll a tavasz támadásának", és szerfölött megalázónak érzi, hogy ebben a harcban semmiKéppen sem nyújthat segítséget a zsarnok tél leveréséhez és eltiprásához. Ha kapával vagy ásóval, puskával vagy alabárddal támadhatna a télre, fegyvert ragadna, és bősz csatakiáltással vonulna harcba. Ám csak annyit tehet, hogy minden áldott este lesi a rádiónál a Meteorológiai Intézet hadihelyzet-jelentését, és ádázul szidja a Skandinávia fölötti magas légnyomású területet vagy az Izland fölött kavargó alacsony nyomás okozta légköri zavarokat. Mert hát mi, kertészek, tudjuk, honnan fúj a szél. Nekünk, kertészeknek, különösen megszívlelendők a népi időjóslás bölcsességei. Mi hiszünk Jégtörő Mátyásban, s ha Mátyás nem törte meg a jeget, várjuk, hogy "Sándor, József, Benedek - zsákban hozza a meleget", tudjuk, hogy "márciusban még foga van az időnek", hiszünk a fagyosszentekben, a tavaszi napéjegyenlőségben, abban, hogya Medárd-napi eső negyvennapi esŐsidőt hoz, és hisszük még sok hasonló időjárási regula igazát, amelyekből kiderül, hogy az embernek a világ kezdete óta rosszak a tapasztalatai az időjárásról. Az sem volna csoda, ha efféle szólásmondások is elterjedtek volna: "május elseje, hóolvadás ideje", vagy: "Szent György napján szokott dolog, hogy megfagy a füled, orrod", avagy: "Péter-Pálkor jól teszed, ha bundádat felveszed", továbbá: "István király ünnepén járkálhatsz a tó jegén", és végül: "Szent Mihálykor az egyik tél végződik, a másik meg kezdődik". Egyszóval a népi időjóslatok nagyobbára kedvezőtlen és nem valami örvendetes dolgokat ígérnek. Épp ezért az emberi nem csodálatos és törhetetlen optimizmusának nincs fényesebb bizonyítéka, mint a kertészek létezése, a kertészeké, akik az időjárás megszolgált rossz hírével dacolva minden évben újra várják a tavaszt, és lelkesen nekilátnak a tavaszi munkának.

Karel Čapek: A szenvedelmes kertész (1929), Mayer Judit fordítása
A végére egy kerti ötlet:
Aprómagvak csoportos vetése, korai termesztésre:
 
Nehezen csírázó, vagy korai kiültetésre szánt növények siettetésére egy ötlet. Blokktálcába, vagy műanyag poharakba földet teszünk, és ebbe teszünk a mag nagyságától függően 3-6 szem magot, vízzel spricceljük, majd földdelvékonyan takarjuk. Ha kikeltek, és szabadföldön is jobb az idő, ki lehet venni az edényből, és egymástól 5-10 cm távolságban kiültetni. Így hamarabb kapunk ehető termést.
Ilyen módon lehet előnevelni retket, sárgarépát, petrezselymet, pasztinákot, akár borsót, később babot. Én az üvegházban tartom, naponta spriccelem. Esetleg melegebb helyre is lehet vinni. A vetést nedvesen kell tartani.
 

Kiegészítés a korai vetés kérdéséhez.

Avagy mi is az igénye a petrezselyemnek, sárgarépának, reteknek, zöldborsónak és salátának?

A hőmérsékleten kívül a másik fontos tényező a talaj állapota. Ha könnyű homokos, vagy laza szerkezetű a földünk, és el tudjuk munkálni, akkor lehet vetni februárban, ha nincs fagy és egy ideje 5 fok hőmérséklet megvan.
Ha nehezebb, kötöttebb a talaj, és sok a nedvesség, akkor nehéz jó magágyat készíteni, így hiába van melegebb, nem érdemes a nedves, göröngyös, esetleg ragadós talajba vetni, mert nem lehet megfelelően elmunkálni.
Sajnos nekem ez utóbbi van. Így ősszel már előkészítem a koraiaknak szánt ágyásban a talajt, hogy csak gereblyézni kelljen, ha az idő engedi. 2007-2009-ig ez be is jött, mert január 25-26-án tudtam vetni a borsót, és február végén a petrezselymet, répát, mert akkor kevés volt a nedvesség, nem ragadt a talaj. Most azonban erre várni kell. Ilyenkor még a gondolatát is el kell vetni a rotakapa használatának, mert csak galacsinokat gyárt a földből, és csak rosszabb lesz. Várni kell. A későbbi vetés nem feltétlen későbbi termést eredményez, legalábbis nem jelentősen. Ha a növényeknek kedvezőbbek a feltételek, gyorsabb a fejlődésük is.
Olvasói kérdés:
... nem értem azt sem, hogy írod, hogy a petrezselyem hosszabb idő alatt kel ki, ha túl hideg van neki, a blogban meg a meleget nem tűrő növények közt szerepel...

Ez nem zárja ki egymást, a petrezselyem valóban hidegtűrő növény. De a hideg talaj és levegőhőmérsékleten neki is több időre van szüksége a kikeléshez, és fejlődéshez.

Nézzük át néhány korai növény hőigényét:
Borsó:
Csírázási hőfok: 2-3
Fejlődése 4-5 fokon indul meg
A bimbó és virág -1, -2 fok, a levél -4, -5 fok fagyot elvisel. (ezért lehet kísérletezni áttelelő, illetve januári, februári vetéssel, esetleg fóliával védve, letakarva.)
Optimális fejlődési hőfoka 15-20 Hűvös, nedves klímát szeret.

Retek:
Ez a hónaposretekre vonatkozik.
Csírázási hőfok: 2-3
Opt. fejlődési hőfok: 10-15
Csírázáskor -3, növekedés alatt -7 fokot is kibír. Ezért lehet korán vetni.
A nyári és téli retkeknek több a hőigénye, fejlődésükhöz 13 + - 7 fok az optimális, viszont melegben hamar kikelnek.

Sárgarépa:
Min. csírázási hőfok: 4-6
Opt. fejlődési hőfok: 18-21.
5 fok alatt és 28 fok fölött a levél és gyökér fejlődése lelassul, illetve le is állhat fajtától függően.
A magja magas éterikus olajtartalmú, ami vízfelvétel gátló hatású, ezért csírázásához sok nedvességre van szüksége. Üveg alatt 3 hét, szabadban ennél több idő kell a lombleveles állapot eléréséhez. Ott, ahol nem emelkedik a fagyopont fölé a téli hőmérséklet, meg lehet próbálni késő ősszel (5 fok alatt) elvetni. Télen megszívja magát, és amint optimálisak a körülmények, kikel. Ez azért veszélyes, mert a téli felmelegedéskor is kicsírázik, és ez fagy hatására kipusztul. A kelését segíti a vetéskor ritkán közékevert kapor. (csak óvatosan, mert kaporerdő lesz)

Petrezselyem:
Hasonló a répához, csak még kevesebb hő kell neki.
Csírázási hőmérséklet: 2 fokon megindul.
-8, -9 fokot is kibír a csíranövény.. Azonban a mag olyan talajba kerül, ami még hideg, de nedves, vizes, akkor nem indul meg a csírézés, és a mag elrothd. "Megkotlósodik". Ugyan az a helyzet, mint a répánál, hogy alacsony hómérsékleten is kikel, de sokkal később, és vontatottan. Magas hőrsékleten meg leáll a lombfejlődése. Ezért van ennél is, hogy nem tűri a nagy meleget.A petrezselymet is el lehet vetni késő ősszel, így sokszor ez biztosabb vetést eredményez, mint a korai.

Az ősszel elszórt és kikelt petrezselymet egyszerűen egy lapátra véve. kb 5cm vastag fölldel át lehet bárhová ültetni.
Fejes saláta:
Csírázási hőmérséklet: 2-3
Levélzet fejlődésére optimális hőfok: 12-15
A fejlődése 5 fokig nem áll meg. Rozetta állapotban -5, -6 fokot is kibír. Késő ősszel az áttelelő fajták magját elvetve, azok kikelés után átvészelik a telet, és korán megindul a fejlődésük.
A legkönnyebben lehet szaporítani, A korábban feltett képen látható áttelelt növények magját csak a talajfelszínre szórtam el. Ezt most is meg lehet csinálni, és amint megfelel nekik a hőmérséklet, kikelnek.
Aztán szétpalántolva őket fejlődhetnek, fejesedhetnek. Amint beköszönt a meleg, akkor úgyis magszárba mennek át.

A petrezselyem és répa esetén lehet siettetni a csírázást 1 napos langyos vízben való áztatással, vagy 2-3 napig meleg helyen nedves homokban, fűrészporban való előkezeléssel. De szerintem ezekre nincs igazán szükség. Nekem legalábbis nem a korai termesztés a lényeg, hanem az, hogy legyen mindenből biztos termés. A reteknél, salátánál már fontosabb, hogy lehetőleg hamar teremjen. Üvegházon, fólián kívül is lehet szabadföldben siettetni. Mégpedig fólia, vagy fályolfólia takarással. A fóliával úgy kell letakarni, hogy az ne feküdjön a talajra. (valami lécet, deszkát alátenni, ami kitartja. ) Lehet venni készen, illetve vékony műanyag vízvezeték csövekből hajlítani alacsony 50-80 cm magas vázat, és azt fóliával takarni.


A kis fóliaváz, és a síkfólia. Az utóbbinál látszik, a megoldás, hogy ne feküdjön a talajra.

Balra az erősebb PVC csőből hajlítot váz, és mellette a kisebb, bolti váz.